Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-96
Az országgyűlés felsőházának 96. ülése iskolában keressen kapcsolatot a faiuvai, a laiu ^^'^i fcS a XttéU lnuatt4j«Val. b^ci'iísie lL<eä' bitt a iícjpet es a iáim lauj/oííííí;, weri a^mu^i, ii'w^y CöaJi az u i,rtuiio i.uu„a ia*uu balo^vam Uivaiáaat, ab.1 szereti a taiUi, es SZUieti aiiiiaü. i^ttu \*Jtíy 'tuna dyn cutijj üizert a. Kerueat VcAitxUO^yuu ug> ii^ij. nugo^ucuu, nogy a i^subo oszui^yo^ uuvönuau — ua a »urosoüuan vaunak is eüaeiyezve a lanno^epzők, bar ez nem a legüzei-acotsáebü be.yzoi — vegyenek lenyieg részi a imu Auunk-jauan a üörnycü-oeu A üi vadban. Azt is állítjuk Ó3 tudjuk, hogy az igazi falusi népnevelő* azokuaK a íaluai egyszerű e&toetrefcu&k a gyennejcei üözül képezhetők ki, akik a t'aiuból bei üllek ki e.s ak.kn C K a iámban gyökerük van. Ezért tartanám nagyonnagyon fiZuü^c-gesmeA, hogy a .. ü^oüep/.oi.o^n iniuéi több anyagi támogatást ü^pjanaü tanulmányaik 1 folytatására az egyszerű iamsi e.oibeiitik kiváló, tehetséges gyermekei. Jie^edés.) Van <n.ég egy kérdés. A tanúéi pálya elnéptelenedésének nem csupán anyagi okai vannai. Engedelmet kérek, ha őszinte leszek, de úgy gondolom, bogy némely esetben csak az őszinteség operációjával Lettet gyógyítani. Az is ok, hogy a magyar tanító nem részesül sem a közhatalom, sem pedig a társadalom részéről abban a megbecsülésben, amelyet hivatásánál és tudásánál fogva^ megérdemel. Ezzel nem akarok szemrehányást tenni senkinek sem de azok, akik a ikörülöttünik lév^ő országokban •működtek, látták és tapasztalták, hogy azok a feltörő kisebb niépek az ő fajuknak tanítóit nagy erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesítették. Nem hiszem, hogy túlzott kérés volna az, amelyet most tolmácsolok, hogy a tanítók •mindazokban a közülelekben, amelyek kapcsolatban vannak munkásságukkal, hivatásukkal, képviseletet nyerjenek, vagy legalább azokban a kérdésekben amelyek a tanügyet érintik és ,a parlament elé kerülnek, a tanítótársadalom Véleménye előzetesen meghallgatást nyerjen. Igent t. Felsőház! A # tanítóknak nincs fizuk ségük közéleti szereplésre 1 , nem is ezt a célt akarják ők ezzel a kívánsággal elérni. Csak arról van szó, vájjon szükség van-e arra, hogy a tanító, a nemzet napszámosa, azokban a kérdésekben), ameJyeknek minden napi munkása, véleményét el tudja mondani; az a kérdés, szükség van-e a tanító munkájára az ő szűk működési körén kívül. Állítom, hogy szükség van, mert a tanítónak ilyen módon való^ erkölcsi megbecsülése óriási mértékben le kesítőleg hatna tóvá 1 bi munkájában é« küzdelmében. Hiszen n ra szabad elfelejtenünk hoarv a tanítók munkája nem hivatal, nem kenyérkereseti forrás, hanoin trvatá«' »7 a b^ciilrHs tnnííó az ő munkájában prófétai elhivatást lát es eszerint cselekszik. (Úyy van!) Igen t. Felsőház! Mint beszédem rlején mondottam, nem akarom a t. Felsőház türelmét sokáig igénybevenni, ezért te is f p j zem beszédemet Vannak nagy kérdések, amelyeknek megoldása majd a háborúutáni idők feladata. Most esaik azt szögezem U\ hogy a tanító munkája — ezt szokták mondani — a jövendőnek épít: a mai nemzedéket neveli és ezen keresztül akarja munkálni n jövendőt. Fzekh^n a» időkben azonban ne felejtsük el, hogy mint mindenkinek, a tanítónak, a tanítói társadalomnak a je'enfoen is vannak hivatásai és kötelességei. Ezt a hivatást telje1943. évi december hô È2-ên, szerdán. 273 siti a tanítók egy része fegyverrel a kezében, másik része pedig az itthoni Lékefronton. Ez nagyon fontos, mert állítom —- ott élek, 41 év eu töhöttem falun egysztrű, teljesen oözrtatlan iskolákban, ismerem a körülményeket, - hogy iK.gy fczükség van ma a beiso front erősítésére és ennek a belső erőnek imgiartá* «aia A be'Lő front harcát s a másik harcot is ez a >táius becsületté, áilja és állni is fugja, la kesedéssel és azzal a boldog tudattal, hogy a közoktatásügy élén olyan miniszter áh, akin k első sza\a az volt a tanítókhoz, hogy »munkatársaim«. uiz/fcl a bizaiommal clte've s ettől a bizao.u.ó: indíttatva a költségvetést elfogadom. (He yeslés és tups.) i mo*: Szo asia köv.tkezik vitéas BíróIstván felsőházi tag úr. Vitéz Bíró István Nagyméltóságú Elnök Űr! T. Ft Lő Láz! In media« res, az erdélyi közvélemény névéi eu és a 'anügyi személyzet érdekében arra kérem a kultuszminiszter urat, méltóztassék o^ahatni, hogy az 1941. evi ÖOOas miniszterelnöki rende et 11. $anak 4 és 5. bekezikise olyképpen módosí.tadsék, hogy . az IÁ ieh. sen akudáiya a mai dé erdélyi ré* «z°kből H inai északerdélyi résyekbe még 1921 előtt átjött álja mi középisko ai tanárok és tanítók langletrán és a fizetési osztályokban való e'őiehaladásának. A másik rendelet az 1200/1941. számú min;i&zie.eluo&i íenueiet, ame-y minden jószándéka mellett is sok esetben megakadályozza homályos rendelkezéseivel, hogy az erdélyi nyugdíjas középiskolai tanárok^ ós tanítók szolga a ti idejéoe a román hüségea'kü meg* tagadása miatt szolgálaton kívül töltött idő beszámditassék és eztk ennek megfelelően előléphessenek. A r ndelet szerint osa ka uyug díjszázalékta számítgató be ez az idő. Ennek a két miniszteri rendeletnek tulajdonképpen nem a megváltoztatására van szükség, hanem arra, hogy interpretálásuk rugalmasabb, elnézőbb legyen. JM.ert hiszen z élemesebbie, — nem akarom azt mondani, hogy a protekciósabbja — már úgyis kievickéli a paragrafusok kelepcéjéből és az a né« hány ember, aki még benne vergődik ebben a kelepcében, igazán nem fogja, felborítani a magyar állam háztartásának egyensúlyátMég a millóniumi időkben szó volt arról, hogy a budapesti műegyetem túlzsúfoltsága miatt egy második műegyetemre van szükség. Már akkor is arról volt szó. hogy enneík a második műegyetemnek székhelye egy Dél-Erdély hez tartozó nagyváros, vagy pedig a s-ékely főváros, Marosvásárhely lesz. Most Marosvásárhely mellett szolnak — többek közt — azok a hataimas technikai munkák, amelyek a Székelyföldön folynak. Fel van tárva a föld gáz és feltártak más természeti kincseket is. A Székelyföld intenzív villamosítása folyamatban van és gyors ütemben halad előre. Nem gondolom, hogy a mai viszonyok között teljes fakultásokkal ki lehetne építeni a műegyetemet, de hiszem, hogy a, magyar akaratevő és p megvár kultu^zkorraAnv bö'c•< s<ye, amint lehetővé tette az ipari középiskolák létesítését meglehetős nagyszámban a Székelyföl f1 "n, Vhetővé tudja rn-\id tenni hoirv 1 galább olyan mü«zaki főiskola, amilyen például Mitweideben és K^nigsbergben működik, belátható időn belül Marosvásárhelyen is megkezdhesse működését. FSIAOHAZI NAPLÓ IV. 35
