Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-91

Az országgyűlés felsőházának 91. ülése 1943. évi december hó 16-án, csütörtökön. A kereskedelimi tárca költségvetésének kü­lönböző problémáival nem áll módomban — az idő ^rövidsége miatt — behatóan foglalkozni. Bizailomimal vagyok a kereskede emügyi tmi­niszteir úr nagyraibecsüt személye iránt és mert költségvetésében a mostani háborús viszonyok között is nagyszabású mainkiaprogram|m kör­vonalait tótom, lüizt a, magam részéről elfoga­dom. Mélyen t. Felsőház! Már tav.ulyi beszédera­ben ismertettemi a délvidéki magyarság csúcs­szervezetének, a Délvidéki Magyar Közművelő­dési Szövetségnek ezéiesfelületü kulturális, szo­ciális és nemzetvédelmi tevékenységét. Erre röviden kiitérni most is szükségesnek tiatr'tom már csak azon szoros kapcso átoknál fogva is, airaelyck ai hivatalos szervekhez fűzik és ki­egészítik ezek munkáját ,a, társadalmi szerve zettségbon és áldozatkészségben megnyilvánuló tevékenység révén. A délvidéki magyarság kultúrszín vonal ár nak süllyedését kétségtelenül a megszálló ha­talom iskolapolitikája okozita, amelynek ere ­menyeként az új magyar nemzedék körében terje'dt aß írástudatlanság, az iskolázatlanság és óriási hátrányt mutat fel a középiskolai végzettség tekintetében is. A társadalmi ön­müveié» ugyancsak akadályokba ütközött a megszállás alatt és> így 'délvidéki magyar né­pünk legszéleseibb rétegei is nagyszabású nép­művelési akciókra vannak utalva. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szö­vetség a valóságos helyzet ismeretében minden rendelkezésre álló erővel szolgálja a délvidéki magyar népművelés ügyét. Ezen munkájában a legszorosabb összeköttetést tartja fenn a hivatalos népművelési szervekkel, társadalmi téren pedig a magyarság kulturáilis vezető sze­repének hangoztatásával állandóan ébren tartja a népmüvelés iránti érdeklődési emelni igyekszik a kimiüvelt magyar ember­fők 20 év alatt alaposan megritkult sorait. Ea­irányú törekvéseiben egyrészről nagy megér­téssel es méltánylással találkozott a m. kir. kultuszkormiáinyzat részéről, amiért a délvidéki magyarság nevében őszintéi és mély hálámat fejezem ki, másrészről azonban olyan hiányos­ságokat is tapasztalt, amelyek a legsürgősebb orvoslást teszik szükségessé ós halaszthatat­1 annál Tényként és példaként említem mieg, hogy az andrásházi székelytelepen és a környező ta­nyákon lakó mintegy ötven elemikskolai tan­köteles imtmár harmadik éve tanító hiányaiban m'm látogatja az egyébként megfelelő telepi népiskolát. Ösóvén, amely magyar szempont­ból szórványhely, a szépen megindullt magyar népiskolai oktatás a tanerő elhelyezése miatt szüneteli Ismét másutt a tanítás eredményes­sége forog komoly veszélyben a mtiatt, hogy egyes tanítókra túlságosan sok gyermek esik. Középiskoláink a tanár- és helyiséghiányra hivatkozva számtalan tanulnivágyó jelentkezőt utasítottak vissza. Különösen fájdalmas és sé­relmes e» a gyakorlati pályákra készülő magyar középiskolások esetében. É tényekkel kapcsolatban hangoztatni kí­vánom, hogy a megszállás következményekép­pen nemcsak népiskolai, hanem középiskolai végzettség tekintetében is erős veszteségeket szenvedett a 'délvidéki magyarság és arány­száma a nemzetiségákkel szemben jelentősen leromlottt. Az egyébként indokolt minőségi megszorít ásóknak az ország ezen részén átme­netileg tehát nincs helyük, hanem a mennyi­ségi utánpótlás elérése legyen a vezérelv leg­alább az arányszám eléréséig. Ennek hangsú­lyozásával kérem tehát a ml kir. kultuszkor­mányzatot, hoigy olymódon segílseni a tanító­hiányon, hogy azokra a helyekre, ahol leg­égetőbb a tanítószükség, vagy ahol egyáltalán nincs tanító, a városokból, tanítót, kirendelni méltóztassék, viszont ai városokban olyan ta­il it ó-helyettesek, alkalmazását kérem, akiknek képzettsége alkalmiaztatásukat lehetővé teszi. A tanárhiiáinyon átmenetileg segítene, ha a kevésbbé zsúfolt tanulói létszámú tanintézetek­ből a nélkülözihető tanerőket az ország más részeiből a délvidéki középiskoláikhoz helyez­nék ált. A helyiséíi'hiány olyan kérues, amely nem szerepelhet igáitló okként a délvidéki magyar ifjúság iskoláztatása kérdésében és minden kö­rülmények között megoldást igényel, ha más­ként' nem, a szórakozás céljait szolgáló helyi­ségek igénybevételével. Különös köszönetemet fejezem ki a m. kir. kultuszkormányzatnak az alapismereteket kiegészítő téli tanfolyamoknak a most folyó idényre való meghosszabbításáért, ami lehe­tővé teszi, hogy a népművelési titkárságok és :a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövet­ség közöts szervező munkája eredményeképpen mindazok elvégezhessék az elemi iskola, VI. osztályát és jussanak szavazati joghoz, akik a megszállás alaltt önhibájukon^ kívül és legna­gyobrészt a jugoszláv iskolapoliltika következ­tében nem fejezhették be népiskolai tanulimá­nyaikat. Sokezer délvidéki magyar, közöttük 50 éves férfiak is járnak, ma ezekre a tanfo lyaraokra, amelyeknek átütő sikere újabb je­lentős emelkedését jelenti a délvidéki magyar­ság knltúrszínvonalának. Csak a. magyar szór­ványokban bizonyult eddig nehézkesnek e tan­folyamok technikai megszervezése, miért is a vonatkozó minijszteri rendeletinek ezekre a terű' letekre újabb egy évre való meghosszab'bítása igen fontos lenine. A ma&yar szórványok ügye nemzeti kérdés. A beolvadási veszély elhárítása és a szórvány­magyarság gondozása nemzeti kötelesség. Ezt a kötelességet teljesítette a társadalmi munkai vonalán ai Délvidéki Magyar Közimfűvellődési Szövetség akkor, amidőn a felszabadult Dél­vidék mfagyar szórványainak felkutatásához fogott majd «i 78 délvidéki magyar szórvány kulturális, gazdasági és saociáüs gondozását megkezdte és ezidőszerint- annak miinél ered­ményesebbé tételén fáradozik. Anyagi lehető­ségeihez miérten máris kielégítő módon telje­siti kulturális gondozásukalt, amely la szór­vány magyar tamköteleseknek magyar közsé­gekben való iskoláztatására, a felnőttieket ille­tőleg pedig rendszeres előadások és tanfolya­mok tartására terjed ki. A részükre juttató ti vándoikönyvtárak és eddig kiosztott 15 néprá­dió ugyancsak a szórványok népművelésének fontos célját szolgálja. A délvidéki szórványmagyarság szocuili> helyzetinek megjavítását és gazdaságii feleme­lését célozza az ágrólszakadt szegénységben sinylődő iskolásgyermekiek tankönyvekkel és írószereikkel való ellátása, taníttatáisi költsé­geik fedezés«, középiskolásaik segélyezése, ru­házati cikkekkel való ellátásuk, főként azon­ban a Délvidéki Magyar Közművelődési Szö­vetség miost megnyilt háziipari tanfolyama, atmeiyen a kentderfomást és kenderszövést sajá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom