Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.

Ülésnapok - 1939-91

Âz országgyűlés felsőházának 91. ülése títják ell a tanfolyam szórvány magyar részt­vevői. A rokkák és szövőszékeik a tanfolyam el­végzése után a délvidéki magyar szórványok között kerülnek kiosztásba, hogy azok házi­ipari 1 munkájúikkal megjavíthassák sivár anya­gi -helyzetüket. A szórványok egészségügyi és vallási gon­dozásának megsiziervezése most van folyamatba. Nem mulaszthatom el, hogy mindezek ­v el­•Miilítésici utlán a legmélyebb köszönetemet, no fejezzem ki miimdazon illetékes szakminisztériu­moknak éia mindazon alárendelt szerveknek, amelyeik a; szórványinragyarság gonídozásárn ira nyulói eme mtunkáiikban a legnagyobb megér tels, sel támogattak bennünket. Külön ki kell emel­nem) azt a nagyjelent őség íí szerepet, amelyet a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség­gel munikaiközösségben működő Egyesült. Női Tábor ai Délvidék BEOci&lis életébein betölt és amelyre a délvidéki magyarság a legnagyobb hálával tekint. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szö­vetség egyéb célkitűzései mellett a nemzet­védelmi és propagandamunkának tulajdonit még elsőrendű fontosságot. Ehhez képest rend­szeresítette a nemzetvédelmi előadattok soroza tát, nagyobbszabású és hazafias ünnepélyek «a manifesztációk rendezését. Ezeknek az előadá­soknak ési maraifeisztáoióknak a kulturális fel­adatok szolgálata mellett elsősorban a nemzeti öntudat megerősítése és az ellenséges propa­ganda által állandóan támadott belső arcvonal megszilárdításai & céljuk. A szövetség ezdrányú tevékenységének arányait mutatja, hogy ebben az évben csaknem 500 nemzetvédelmi előadást tartott a felszabadult Délvidéknek úgyszólván minden községében. Nemzeti ünnepeinket központilag megalla pítotl, ti'ív s /.('Tint minden esetben, minden egyes fiók megünnepelte. A legtöbb ilyen ün­nepély egészien nagyszabású volts ami bizo­nyítéka a szövetségben megszervezett délvidéki magyarság mély hazafias érzésének. A nem­zetiségi befolyás és a sokhelyütt tapasztalt defetista szellem ellensúlyozására időnként hazafias manifesztáeiókat is rendezett a sző vétség, így Palánkán és Félmonostoron »Ma­gyar Arató Ünnepet«, Titelen »A Magyar Ke­nyér Üninep«-ét, HercegszöHősön a »Magyar Munka« ünnepét. Üjverbászon és Mohácson a »Magyar Erő Ünnep«-ét rendezte meg. Ezekem az ünnepélyeken mindenkor az egész környék magyarsága résztvett és erősödött meg nemzeti öntudatában. A becsültetesien vállalt és lelkiismeretesen teljesített munfea eredményének tekintjük, hogy hazánk eme legexponáltabb, annyiféle éfi oly nagyszámú nemzetiséggel lakott vidékén a belső arcvonal viszonylagosan szilárd és a jö vőbe vetett hit erős. Abban, hogy ezt itt elmondlmtom és meg­állapíthatonir oroszlánrésze van a m. kiv. nem­zetvédelmi miniszter úrnak, akinek hathatós támogatását a Délvidéki Magyar Közművelő flési Szövetség mindenkor azzal hálálta és há­lálja meg, hogy nemzetvédelmi és propagandá­ié vékonységében intencióihoz tartja magát. Mélyen t. Felsőház! Mielőtt beszédemet be­fejezném, néhány szóval meg kívánnék omló kőzni a maigyar királyi kormány kül- és bel­politikájáról általánosságban. Az idő nem en gedi; hogy részletesen hozzászóljak ehhez a sú lyos problémához akkor, amikor országunk ma 1948. évi december hó 16-án, csütörtökön. Hő sorsdöntő időket él és nem tudjuk, mit hoz a jövő. Hallottuk azonban mind a képviselőház­ban, mind kint a közvéleményben s hogy a kor­mii ny kül- és belpolitikája, általános politikai vonal vezetése kritika tárgya azok részéről, akik sok (selben nem mondják meg a módokat és eszközöket, hogy miképpen tudnák ők az or­Szag .sorsát biztosabban irányítani. Mélyteai t. Felsőház!! xYzoknak, akik a mui gyár királyi kormány mnnikr'iját nem tudjáik honorálni, nem, tudják elismerni azt a nagy munkáit és tevékenységet, amellyel orszá­gunkat és magyarságunkat egy biztosabb szebb jövő felé vezeti, csak annyit mondhatok, szíveskedjenek lefáradni Újvidékre és végig­hallgatni a politikai menekülteket, legyenek 1 magyarok, nemetek, szerbek vagy horvátok, hogy mi a véleményük rólunk és önmagnkr ról. Tömegeseni vannak szerbek és horvátok, akik úgy is, mint meueJkfültitlk, úgy is, mint hivatalos személyek jönnek át és kárhoztatják azt a kalandpolitikát, amelyet annakidején Szimovics követett és amellyel Jugoszláviát romlásba döntotteu Az a, sivár jövő, amely előtt Jugoszlávia áll, amikor három kormánya van Jugoszláviánaki, rettegésbe hozza a legnagyobb szerb és horvát hazafiakat is. Tanulságos volna végighallgatni azt a német tisztet is, aki néhány nappal ezelőtt jött át Újvidékre és akitől beszélgetésünk folyamain hallottam azo­kat a rémségeket, amieiyeik ma különösen a bal­káni államokban dúlnak. Ez a német tiszt, mint parlamenter többízben tárgyalt a pariti­zánok, főhadiszállásán is és olyan borzalmakat beszélt cl az ottani partizánharcokról, amelyek megremegtetik minden kultúrember szívét. Csak egyet említek a sok borzaílom közül: pél­dául kiloszáiniria látni kiszúrt emberi -szemeket.. Ezzel szemben mit látunk itt? Ugyanez a német tiszt, aki végigjárta egész Európát ez alatt az ötéves háború alatt, volt Francia­országban, Németországban; Olaszországban, a keleti fronton és a Balkánon, azt mondotta, hogy ha Újvidékre átjön valaki ia Szerémség­ből, itt látja a forgalmat, a nyugalmat, lát jól öltözött embereket. Bement az étterembe, meg­ebédelt jegy nélkül olosó pénzen, ugyanakkor, amikor Zágrábban 600 kunát fizetett egy liter borért s amikor Belgrádban többezer dinárba kerül egy kilogramm zsír. Azt mondotta to­vábbá, hogy az emberek arcára] lerí a meg­elégedettség, a jólét, a biztonság > érzete és ő maga mondta, 'amit mi mindnyájan tudunk, akik országunk lm Iára in túlnézünk, hogy Ma­gyarországon a közbiztonsági és közellátási viszonyok olya no],,, mint kevés sí.vinleges' állam­ban Európában. Kérdem mindezek után, mi kivetni va lé van a kormány kül- és belpolitikájában akkor, amikor eddig bennünket a háború megkímélt, amikor a kormány 'egy relatív biztonságot biztosított részünkre, 7amikor közellátásunk! mindentkinek ellátását — ruhával való ellátá­sát is — biztosítja, amikor látjuk, hogy Né­ni etersz-ágban és Olaszországban sokkal rosz­szabbak a viszonyoki? Azt hiszem, nem lehet­nek; jobb pélldái az ország céltudatos vezetésié­nek, mint ezekí. Mélyen t. Féfeôhéup] A magyar kilrályi kor­mány iránti elismerésünkét kívánnom kifejezni a délvidékiek nevében, amikor mindezeket megállapítom és a magam részéről is éppúgy, mint a többi felszólaló, a költségvetést elfoga­15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom