Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-91
Âz országgyűlés felsőházának 91. ülése títják ell a tanfolyam szórvány magyar résztvevői. A rokkák és szövőszékeik a tanfolyam elvégzése után a délvidéki magyar szórványok között kerülnek kiosztásba, hogy azok háziipari 1 munkájúikkal megjavíthassák sivár anyagi -helyzetüket. A szórványok egészségügyi és vallási gondozásának megsiziervezése most van folyamatba. Nem mulaszthatom el, hogy mindezek v el•Miilítésici utlán a legmélyebb köszönetemet, no fejezzem ki miimdazon illetékes szakminisztériumoknak éia mindazon alárendelt szerveknek, amelyeik a; szórványinragyarság gonídozásárn ira nyulói eme mtunkáiikban a legnagyobb megér tels, sel támogattak bennünket. Külön ki kell emelnem) azt a nagyjelent őség íí szerepet, amelyet a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetséggel munikaiközösségben működő Egyesült. Női Tábor ai Délvidék BEOci&lis életébein betölt és amelyre a délvidéki magyarság a legnagyobb hálával tekint. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség egyéb célkitűzései mellett a nemzetvédelmi és propagandamunkának tulajdonit még elsőrendű fontosságot. Ehhez képest rendszeresítette a nemzetvédelmi előadattok soroza tát, nagyobbszabású és hazafias ünnepélyek «a manifesztációk rendezését. Ezeknek az előadásoknak ési maraifeisztáoióknak a kulturális feladatok szolgálata mellett elsősorban a nemzeti öntudat megerősítése és az ellenséges propaganda által állandóan támadott belső arcvonal megszilárdításai & céljuk. A szövetség ezdrányú tevékenységének arányait mutatja, hogy ebben az évben csaknem 500 nemzetvédelmi előadást tartott a felszabadult Délvidéknek úgyszólván minden községében. Nemzeti ünnepeinket központilag megalla pítotl, ti'ív s /.('Tint minden esetben, minden egyes fiók megünnepelte. A legtöbb ilyen ünnepély egészien nagyszabású volts ami bizonyítéka a szövetségben megszervezett délvidéki magyarság mély hazafias érzésének. A nemzetiségi befolyás és a sokhelyütt tapasztalt defetista szellem ellensúlyozására időnként hazafias manifesztáeiókat is rendezett a sző vétség, így Palánkán és Félmonostoron »Magyar Arató Ünnepet«, Titelen »A Magyar Kenyér Üninep«-ét, HercegszöHősön a »Magyar Munka« ünnepét. Üjverbászon és Mohácson a »Magyar Erő Ünnep«-ét rendezte meg. Ezekem az ünnepélyeken mindenkor az egész környék magyarsága résztvett és erősödött meg nemzeti öntudatában. A becsültetesien vállalt és lelkiismeretesen teljesített munfea eredményének tekintjük, hogy hazánk eme legexponáltabb, annyiféle éfi oly nagyszámú nemzetiséggel lakott vidékén a belső arcvonal viszonylagosan szilárd és a jö vőbe vetett hit erős. Abban, hogy ezt itt elmondlmtom és megállapíthatonir oroszlánrésze van a m. kiv. nemzetvédelmi miniszter úrnak, akinek hathatós támogatását a Délvidéki Magyar Közművelő flési Szövetség mindenkor azzal hálálta és hálálja meg, hogy nemzetvédelmi és propagandáié vékonységében intencióihoz tartja magát. Mélyen t. Felsőház! Mielőtt beszédemet befejezném, néhány szóval meg kívánnék omló kőzni a maigyar királyi kormány kül- és belpolitikájáról általánosságban. Az idő nem en gedi; hogy részletesen hozzászóljak ehhez a sú lyos problémához akkor, amikor országunk ma 1948. évi december hó 16-án, csütörtökön. Hő sorsdöntő időket él és nem tudjuk, mit hoz a jövő. Hallottuk azonban mind a képviselőházban, mind kint a közvéleményben s hogy a kormii ny kül- és belpolitikája, általános politikai vonal vezetése kritika tárgya azok részéről, akik sok (selben nem mondják meg a módokat és eszközöket, hogy miképpen tudnák ők az orSzag .sorsát biztosabban irányítani. Mélyteai t. Felsőház!! xYzoknak, akik a mui gyár királyi kormány mnnikr'iját nem tudjáik honorálni, nem, tudják elismerni azt a nagy munkáit és tevékenységet, amellyel országunkat és magyarságunkat egy biztosabb szebb jövő felé vezeti, csak annyit mondhatok, szíveskedjenek lefáradni Újvidékre és végighallgatni a politikai menekülteket, legyenek 1 magyarok, nemetek, szerbek vagy horvátok, hogy mi a véleményük rólunk és önmagnkr ról. Tömegeseni vannak szerbek és horvátok, akik úgy is, mint meueJkfültitlk, úgy is, mint hivatalos személyek jönnek át és kárhoztatják azt a kalandpolitikát, amelyet annakidején Szimovics követett és amellyel Jugoszláviát romlásba döntotteu Az a, sivár jövő, amely előtt Jugoszlávia áll, amikor három kormánya van Jugoszláviánaki, rettegésbe hozza a legnagyobb szerb és horvát hazafiakat is. Tanulságos volna végighallgatni azt a német tisztet is, aki néhány nappal ezelőtt jött át Újvidékre és akitől beszélgetésünk folyamain hallottam azokat a rémségeket, amieiyeik ma különösen a balkáni államokban dúlnak. Ez a német tiszt, mint parlamenter többízben tárgyalt a paritizánok, főhadiszállásán is és olyan borzalmakat beszélt cl az ottani partizánharcokról, amelyek megremegtetik minden kultúrember szívét. Csak egyet említek a sok borzaílom közül: például kiloszáiniria látni kiszúrt emberi -szemeket.. Ezzel szemben mit látunk itt? Ugyanez a német tiszt, aki végigjárta egész Európát ez alatt az ötéves háború alatt, volt Franciaországban, Németországban; Olaszországban, a keleti fronton és a Balkánon, azt mondotta, hogy ha Újvidékre átjön valaki ia Szerémségből, itt látja a forgalmat, a nyugalmat, lát jól öltözött embereket. Bement az étterembe, megebédelt jegy nélkül olosó pénzen, ugyanakkor, amikor Zágrábban 600 kunát fizetett egy liter borért s amikor Belgrádban többezer dinárba kerül egy kilogramm zsír. Azt mondotta továbbá, hogy az emberek arcára] lerí a megelégedettség, a jólét, a biztonság > érzete és ő maga mondta, 'amit mi mindnyájan tudunk, akik országunk lm Iára in túlnézünk, hogy Magyarországon a közbiztonsági és közellátási viszonyok olya no],,, mint kevés sí.vinleges' államban Európában. Kérdem mindezek után, mi kivetni va lé van a kormány kül- és belpolitikájában akkor, amikor eddig bennünket a háború megkímélt, amikor a kormány 'egy relatív biztonságot biztosított részünkre, 7amikor közellátásunk! mindentkinek ellátását — ruhával való ellátását is — biztosítja, amikor látjuk, hogy Néni etersz-ágban és Olaszországban sokkal roszszabbak a viszonyoki? Azt hiszem, nem lehetnek; jobb pélldái az ország céltudatos vezetésiének, mint ezekí. Mélyen t. Féfeôhéup] A magyar kilrályi kormány iránti elismerésünkét kívánnom kifejezni a délvidékiek nevében, amikor mindezeket megállapítom és a magam részéről is éppúgy, mint a többi felszólaló, a költségvetést elfoga15*
