Felsőházi napló, 1939. IV. kötet • 1943. április 13. - 1944. november 8.
Ülésnapok - 1939-91
Az országgyűlés felsőházának 91. ülésé meg. E szempontból rendkívül fontos a hadiüzemek és egyéb nagyobb üzemek ama akciója, hogy munkásságuknak közszükségleti cikkek kel való ellátását intézményesen és az előírt árakon biztosítják. Nagyon fontos volna : lia a kormány és különösen a közellátási miniszter úr e tekintetben is intézkednék és a figyelembe jövő nagyoiblb vállalatokat támogatná. Mélyen t. Felsőházi Méltóztassanak megengedni, hogy szíves türelmüket még néhány, a kereskedelmi tárca ügykörébe tartozó kérdéssel igénybe vegyim. (Az elnöki széket báró Radvánszky Albert foglalja el.) A kereskedelem munkáját a problémák egész sora nehezíti meg. E problémák között vannak olyanok, amelyek a rendkívüli idő okozta nehézségekből származnak és vannak olyanok, amelyek szinte hagyományosan ékelődnek bele a kereskedelemi munkájába. A kereskedelem megértéssel, hazafias áldozatkészeéggel illeszkedik bo a megkötöttség szűk keretei közé és csupán azt kívánja, hogy ezek 'a megkötöttségek ne terjedjenek túl a kényszerűen szükséges miérteken. A kereskedelmi kormányzat mindent igyekszik megtenni ahhoz, hogy a szárnyait bontogató új keresztény kereskedelem, térfoglalását és érvényesülésének lehetőségét előmozdítsa és ennek érdekében meggyőződésem szerint minden, a fennforgó viszonyok keretei között jogosult gyakorlati gondolatot és kezdeményezést szívesen, fogad. A keresztény kereskedelem térfoglalását a kereiskedelmi kormány a legnagyobb körültekintéssel intézi, »problémát gyökerénél fogta meg s igyekezett arra az útra terelni, amelyem a kívánt cél a legbiztosabban látszott elérhetőnek. Ennek a törekvésnek a szellemében léptette életbe a kormányzat az érdekképviseleti reformot ég irányította a két legfőbb kereskedelmi érdekképviseletnek, a Kereskedők Országos Egyesületének, — rövidem Koe.^niak — és a Nagykereskedők Országos Egyesületének, — röviden a Noe.-nak — megalaikítását. Az előbbi a kis- és középkereskedelem, az utóbbi a nagykereskedelem érdekképviseleti szerve és mindkettőnek csak az 1941 :XV. te. értelmében vett keresztény liehet a tagja. A kereskedelmi kormány helyest elgondolásával és irányításával fogott hozzá munkájához mind a két említett érdekképviselet. A legnagyobb várakozással, érdeklődéssé,] együttérzéssel fordultak a széles keresztény kereskedői rétegek az említett érdekképp letek felé, mert azokat a kere&kede,Imi kormány a résziikre kiutalt munkaterületre egyedül autoiriaált érdekképviseletnek ismerte el és ezzel a kormányzat azzal a súllyal és tekintély^ lyel látta el őket, amely sikered munkájuknak előfeltétele s amely biztosítja számunkra a hatóságok és egyéb intézmények előtt a/kereskedelem érdekeinek hathatós képviseletét, másfelől pedig megszerzi számukra a kereskedőtársadalom bizalmát. Ugyanakkor azonban, amikor a kereskedelemügyi miniszter úr a kereskedelemügyi érdekképviseletek kiépítését és szervezését elrendelte, a Baross/ Szövetség részéről bizonyos féltékenység volt az érdekképviseleti munka megkezdésekor észlelhető. lA kereskedelemügyi miniszter úr képviselőházi beszédében reszleFEL8ŐHAZI NAPLÓ IV. 1943. évi december hó 16-án, csütörtökön. 113 • tesen megindokolta, miért tartotta szükségesnek új kereskedelmi érdekképviseletek felállítását és -milyen munkaterületet kívánj biztosítani a 1 Baross Szövetségnek, A magam részéről a legnagyobb sajnálattal látom azt a tevékenységet és féltékenységet, amely a Baross Szövetség részéről az új érdekképviseleti szervekkel szemben megnyilvánul, annál is inkább, mert a Baross Szövetségnek 24 éves múltját magam is ismerni,, annak jeilenlegi elnökét, Hovsizky János képviselő urat nagyrabeesiilöm és itt is méltányolom s elismerem azt a tevékenységet, amelyet a Baross Szövetség a magyar és keresztény kereskedelem kiépítése terén eddig teljesített. Éni malgám is Baross-tag vagyok és úgy velem, hogy «z érdekképviseleti munkán kívül meg jBokJkBlb fontosaibb munkaterület vár a, Baross Szövetségre, haí ezemi előtt tártjai n osak a keresztény, hianean a mialgyar kereskedők térfogilndásának óriási horderejű kérdését, mfert ai Koe.-b«!D és at Noe.-ban nemcsiak aniagyar, hanem nemzetiségi vidékeken nem magyar, de keresztény kereskedők i s helyet foglalnak. Mélyen t. Felsőház! A kereskedelem átállía és a keresztény és magyar kereskedők dekében alkotott jogszabályok kielégítő módon végrehajtást nyertek, bár a jogosítványok kiadása ég a kijelölések keresztülvitele tekinteitébeu még néhány revizióna lesz szükség, amíg végeredményben szakképzett s kálílő tőkével rendelkező magylair keresztény kereskedelem foglialja el a&t a! pozíció t> aim elvet magyar népünk jogosan ii ölhet magának. A szárnyait bontogiató keresztény ke-reskedelömi azonban egy újabb versenytársra! tettéit a különböző szövetkiezetekbenv amelyek sok esetben a Ikeresztécy kereskedelem megerősödése útjában erős versenyt támasztamak. A kereskedelomiügyi miniszter úr előtt ez a probliánm nem iameretlea és a küllönböző értekezleteken és érdekképviseleti gyűléseken elhangzott 1 panaszoknak Jkívíánok hangot adni akkor, amikor arra' kérem ai keresedeleimiigyi miniszter urat, hogy ,e- kérdést mindkét oldal bevonásávial megtárgyalvaj, közmegelléipedésre rendeztetni méltóztassék. Mélyen t. Felsőnáz! Miként a miultévi, úgy az 1944. évi költségvetés is megfelelően foglal 1kőzik a dunai hiaijózás kérdésevek A háború megszűnte után dunai hajózásunk óriási jelen. tőségre fog jutni a Németország áltat 1 tervbevett víziutak kiépítésével. A m. kör 1 , kormány eddig is külön figyelemben részes it el le a z-t a fejlődési lehetőséget, amely a Dunatengerhiatjózásban adódik. Látjuk, vaillafmonnyi költségvetésből, hogy Duiuulenovrjáró hiaijók építése progralmmbiai van véve, hogy ilymódon ai háború után úgy behozatalunkat, mint kiviteltünket nemcsialki saját hajóinkkal 1 , hiauemi ai legolcsóbb víziutak igénybevételével bonyollítluisnk le. Az ia> nagy megtakarítás, amelyet ai viasúti forgalom kiküszöbölésével elérhle<tünk» lehetővé teszi meimcsnlk azt, hogy megiV haijóparkot építsünk, hianenu megkívánja- azt is, hogy dunaii kikötőinket már most kellő módon kiépítsük. Etekinteftben vagyoflc bátor ai kiernskede'inii miniszter úr szíves ngyel inét, nijnt laj múlt évben is, az újvidéki szabadkikötő re t'<-'.hívni, ataieíyre már bizonyos költ vetési fedezet is vam ée mlmolyi kikötő építése a helyi adottságolk folyta,, rendkívül kedvező > módon oldható meg. 15
