Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-66
l\ Az országgyűlés felsőházának 66. \ állanítanom ez alkalommal azt is, hogy közvetlenül ennek szomszédságában, húsz méter távolságra, van a huszárlaktanya és húsz méter távolságban, — szemben a szülőszobával és a sebészeti műteremmel — van a kaszárnya istállója. Ez még mind nem elég, a két objektum között egy nyilt kloaka-szerű csatorna is van, amely magas vízállásnál az úgynevezett pöcegödör minden szennyét feldobja. Ezért a felelősség bizonyára nem minket terhel, hanem azt az impériumot, amely ezt helyesinek találta és a maga szankcióját ezekhez a dolgokhoz megadta. Meggyőződésem szerint a belügyminiszter úr és az államtitkár úr meg fogja találni ennek a kérdésnek mielőbbi sarkalatos és helyes megoldását. Foglalkozni óhajtok még az orvoshiánynyal is. Fokozta a látszólagos orvoshiányt az a tényállás is, hogy igen sok orvost el kellett vinni a frontra.. A fromtra a magyar királyi honvédelmi minisztérium és a hadvezetőség az első vonalakba természetesen csak keresztény orvosokat vitt. Ezzel szemben a helyzet ma az, hogy ezeknek az orvosoknak a pótlása idehaza igen sok helyen szükségessé vált. Sajnos, bizonyos kényszerítő körülmények hatása alatt a belügyminiszter úr kénytelen volt zsidó orvosokat ezekhez a kórházakhoz beosztani, és mi kénytelen-kelletlen ezt tudomásul kellett, hogy vegyük. Nem igen van más megoldás ennek a kérdésnek a tisztázására. Ami az orvosutánpótlást a kórházakban illeti, erre vonatkozólag meg kell állapítanom azt is, hogy a fiatalabb orvosgeneráció a roszszul fizetett, huszonnégy órás robotot jelentő kórházi segéd- és alorvosi állásoktól idegenkedik, mert az a tapasztalata, hogy több évi szolgálat után a klinikai orvosok mögött csak másodsorban jöhet tekintetbe az állások betöltésénél. Kétségtelen és nem vitatható, hogy a magasabb képesítés, így például az egyetemi docentúra bizonyos állások betöltésénél tekintetbe kell, hogy vétessék, azonban az r orvosok egy jó tömege mégis megfelelő kórházi gyakorlattal rendelkezvén, alkalmas lehet arra, hogy ia vezető állásokat is elérhesse. Itt kell megemlékeznem egészen röviden ezen a három bácskai tagértekezleten elhangzott panaszról is, melyet a bácskai bennszülött orvosok juttattak kifejezésre, sérelmezve azt, hogy igen sok esetben mellőztettek, és nagyon sok esetben — ahogy elnevezték — ejtőernyős orvosok foglalták el a bácskai orvosi állásokat. Ezzel szemben meg kell állapítanom azt a tényt, hogy bár a kórházi állományban betöltendő orvosi állásokra valóban az anyaországból neveztek ki magasabb képesítésű szakorvosokat, általában azonban nemcsak itt, hanem a Felvidéken, valamint Erdélyben is igen sokan az addig idegen impérium alatt, elszakított területen élő orvosok közül jutottak állásba. Mindenesetre tisztelettel kérem és keresem meg a belügyminiszter urat, hogy az orvosi állások betöltésénél elsősorban azoknak a magyar orvosoknak kérelmeit méltányolja, akik az idegen impérium alatt becsületesen helytállóttak és nemzeti missziót teljesítettek, mert nagyon sok ilyen orvos van. Ez nagy megnyugvást keltene^az ott élők között. Az is kifejezésre jutott a panaszok során, hogy a kinevezések eredményeképpen az állami, illetve a hatósági orvosok álláshalmozók is lettek, amennyiben állami állásokra kineveFELSŐHAZI NAPLÓ III. "dése 194-2. évi július hó 14-én, kedden. 53 zett orvosok jutottak igen sok esetben Oti-, Otba.-, Máv.-, Mabi.-, posta- stb. állásokba, ami nem igazságos és nem helyes. A kórházi orvosok díjazása általában szegényesnek mondható. A mélyen t. Felsőházban bizonyára mindenki ismeri . a kórházi ales segédorvosi állások díjazását. 120—180 pengős kezdőfizetésekkel állásokat kreálni és azokra orvosokat kapni, azt hiszem, lehetetlen. Emellett a családalapítás természetesen ki van zárva és az orvos ellátása nincs kellőképpen biztosítva, mert hiszen az élelmezés fejében az önköltségi ár 50 százalékát kell az. orvosnak megtérítenie és csak kivételes esetekben lehet a hozzájárulás ennél is kevesebb. A belügyminiszter úr a bizottsági tárgyalás so ran kijelentette, — ez megnyugvást jelenthet mindannyiunknak — hogy az élelmezésért járó térítés kötelezettsége el is engedhető. Mi, őszin. tén meg*vallva, azt szeretnők, ha itt nem a »-hat, het« rendszer érvényesülne, hanem a miniszter úr^ a végrehajtási utasításban elvileg kimondaná, hogy a kórházi al- és segédorvosi állások díjazásához az élelmezési költségekhez való hozzájárulás mellőzésével a díjtalan élelmezés is hozzátartozik. • Kívánatos lenne a családalapítás lehetőségét is biztosítani, hogy az orvosok még kellő időben, tehát nem a negyven esztendőhöz közel, amikor a családalapítás már közismerten sokkal nehezebb, — mert ha az emberek már nagyon megszokák az egyedüllétet, akkor nehe. zen szánják rá magukat a családalapításra — hanem olyan korban tudjanak családot alapítani, amikor egészen fiatalok, minden vonatkozásban integránsok és családalapításra alkalmasak. Természetesen ennek, előfeltételeit minden vonatkozásban meg kell teremteni és lehetővé kell tenni. Az is fontos, hogy a kórházakban eltöltött idő a nyugdíjba mindenkor beszámíttassék. Igen érdekes újítása a törvényjavaslatnak a veszélyes betegosztályokon működő orvosok úgynevezett veszélyességi pótdíja. Közismert dolog, hogy a laboratóriumokban számtalanszor fordul elő fertőzés, számtalanszor megtörténik, hogy a röntgenkészülék mellett orvosok egész sora megnyomorodik, izületek eltorzulnak és más súlyos betegségek keletkeznek, amelyek kifejezetten a munkából erednek. A javaslat tehát gyömyörű szociális újítást valósít meg. Az Országos Orvosi Kamara a kórházi orvosok működési szabályzatának tervezetét kidolgoztatta. Egy bizottság foglalkozott ezzel a kérdéssel és dr. Korompay Károly, nyíregyházi kórházi igazgató-főorvos hatalmas elaborátumot dolgozott ki, amely az országos kamara előtt volt és most már valamennyi kamarának kiadták állásfoglalás céljából. Jelenleg is van ugyan egy szabályzat, ez azonban idejét multa. Az említett tervezetet, amelyet az országos kamara, amint mondom, a kamaráknak kiadott állásfoglalásra, véleményezésre, annakidején, ha végleges javaslat lesz belőle, a belügyminiszter úr elé fogjuk terjeszteni abban a reményben, hogy ennek alapján végérvényesen rendeztessék a kórházi orvosok ügye is. Éppen erre való tekintettel nem óhajtok ezzel a hatalmas nagy elaborátummal részletesen foglalkozni. örömmel kell megállapítanunk a felsőházbain, hogy a képviselőházban valamennyi párt vezérszónoka szeretéttel foglalkozott az orvosok 10
