Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-66

te Az országgyűlés felsőházának 66. ülése 1942. évi július hó 14-én, kedden. hibákat, amelyeket a polgári házasság fenn­tartásával elindítottunk. Azt gondolom, hogy ha meg is adjuk a kormánynak a felhatalmazást és megszavaz­zuk a javaslatot, hogy a kormány rendelkez­hessék, mégis helyes, szükséges és célszerű, hogy a kormány bizonyos esetekben és külö­nös körülmények között meghallgasson ben­nünket, hallgassa meg azokat, akik ezekkel a kérdéssel gyakorlatilag foglalkoznak és akkor ennek alapján vagy tegyen intézkedéseket a saját hatáskörében, vagy jöjjön a törvény­hozás elé javaslattal, hogy oldjuk meg a kér­déseket, még pedig gyakorlatilag helyesen oldjuk meg, mert azt hiszem, ekkor fog meg­nyilvánulni valóban bizalom a kormánnyal szemben és ekkor mondhatjuk azt, hogy nem­csak bizalommal megszavaztuk a felhatalma­zási javaslatot, hanem a kormány azzal helye­sen is élt, helyesen élt nemcsak a mának, ha­nem élt a jövőnek is és ezzel megalapoztuk az ország jövő életét. Én ezzel a gondolattal és abban a remény­ben, hogy a kormány így fog élni ezzel a felhiatalmazási javaslattal, a törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki a törvényjavas­lathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ^ a tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta/ < Most határoznunk kell a pénzügyi és köz­jogi bizottság együttes jelentésében foglalt határozati javaslát felett. Kérem a jegyző urat, hogy a határozati javaslatot felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a határozati javaslatot). Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen/) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot, amiről a miniszterelnök úr értesíttetni fog. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos mpdon először a törvényjavaslat címét s azután szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét, vaiamivit az 1—2. § ok sorssámait. A felsőház a törvényjavaslat cí­met, valamint 1—2. §-ait hozzászólás nélkül. változatlanul elfogadta). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részletei­fi 1 ls ,l etar £yaltatván, kérdem a t. Felsőházat, eitogadja-e azt a részletes tárgyalás során eltogadott vegszerkezetben, igen vagy nem (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavas­latot vegszerkezetben elfogadják, azt felállás­sal jelezni. (Megtörténik) Kimondom a hatá­rozatot, hósry a felsőház a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti szerkezet­ben változatlanul elfogadta, amiről a kép­viselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a véderő közjogi, közigazgatási, igazságügyi és ipar­ügyi bizottságok együttes jelentése alapján a honvédelemről szóló 1939:11. törvénycikk. valamint az 1914r—1918. évi világháború tűz­harcosai isrdemeinBk elismeréséről szóló 1938 :iy. törvénycikk módosításáról és kiegé­szítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék vityz Görgey László jegyző (felolvassa a bizottságok együttes jelentését). Elnök: Szólásra jelentkezett vitéz Meskó Zoltán ő méltósága. vitéz Meskó Zoltán: Nagyméltóságú El­nök úr! Mélyem tisztelt Felsőház! Amidőn a honvédelmi miniszter úr a magyar ország­gyűlés felsőházának együttes bizottságában a honvédelemről szóló 1939 : II. te, valamint az 1914—1918. évi világháború tűzharcosai érde­meinek elismeréséről szóló 1938:IV. te, módo­sításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavas­latot előterjesztette, amelyet a képviselőház már elfogadott és magáévá tett, természetesen azt kellett hinnünk és abban a nyugodt meg­győződésbein éltünk igen sokan, hogy ez a ja­vaslat, amely a nemzet legkomolyabb érdekeit szolgálja, a mai súlyos időkben alkalmas arra, hogy közmegnyugvást keltsen és eredeti szöve­gében fogadtassék el. Az együttes bizottság azonban azt megváltoztatva, és pedig egy igen fontos pont megváltoztatásával fogadta el és terjeszti a felsőház elé. Akkor, amidőn a magyar nemzet, a magyar fegyveres erő katonái messze idegenben, az orosz harctéréin dicsőségesen nelytállanak, vért és életet áldoznak, küzdve azért, hogy ez az ország továbbra is fennmaradhasson és hogy az istentelen bolsevizmus, az angolszász, ame­rikai és nemzetközi zsidóság ákal szított hábo­rú a mi győzelmünkkel fejeztessék be. idehaza a belső fronton egységnek és a nemzet érdekei legmesszebbmenő védelmének kell kifejezésre j'utni. . „ Nem vitatható tény és igazság, amihez szó nem férhet, hogy a felsőháznak minden joga megvan ahhoz, hogy a saját legjobb meggyő­ződése szerint a képviselőház által már elfo­gadott törvényjavaslatot felülbírálja és azon változtatásokat is eszközöljön. Ez törvényadta joga és ezzel a jogával élt a multakban is min­denkor és élhet jogosan a jövőben is. A jelen esetbein azonban az eredeti szöveg megváltoz­tatása olyan bonyodalmakat idézhet elő, ame­lyeknek áthidalása nehézségeket okozhat, A mai időkben eme fontos kérdés elbírálásánál, szerény megítélésem szerint, egységesebbnek kellene lenni, idegen érdekek semmiesetre sem volnának érvényesíthetők. Idegeneknek neve­zem azért, mert mindenkinek tudnia kell és bizonyára mindenki tudja is, hogy a tőlünk teljesen fajidegen, immár törvényesen fajnak nevezett zsidóság mem áll velünk egy és ugyanazon az állásponton. A multak tapaszta­latai igazolják világvonatkozásban is azt, hogy a zsidóságnak nemzetközi kapcsolatai vannak, de igazolják még azt is, hogy a fajt a vallás megváltoztatása nem mindenkor, sőt a legtöbb esetben nem befolyásolta, hogy a keresztség felvétele magát a fajt, atnnak összetartozandó­ságát nem változtathatja meg és nem befolyá­solja. A zsidóság, amiképpen azt a fajelmélettel foglalkozó tudósok is megállapítják, a legerő­sebb és a legjellegzetesebb fajok egyike, amely a maga bélyegét generációkon keresztül rá­nyomja az utódokra. Nem szándékom itt vi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom