Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-76

228 Az országgyűlés felsőházának 76. ülé, pengőről 28 pengőre emelkedett, ami 64%-os áremelkedésnek felel meg. Az árpa 16 pengő volt, ennek mai ára 24.50 pengő, az emelkedés 53%. A zab ára 20 pengő volt, ma 26.50 pengő, az emelkedés 32%. A tengeri 16 pengő volt, ma 24.50 pengő, az emelkedés 53%-nak felel meg. A sertés kg-ja 1 pengő volt, ma 2.10 pengő, az emelkedés 110%. A szarvasmarha kg-ja 90 fillér volt, ma 1.40, az emelkedés 55%. A birka kg-ja 70 fillér volt, ma 110 pengő, emelkedés 44%. A tej literje 23 fillér volt, ma 40 fillér, az emelkedés 73%. A gyapjú kilogrammonként 230 pengő volt, ma 4'50 pengő, az emelkedés 96%. Hangsúlyozom, hogy ezek az áruk minőségileg ma is olyanok, mint annakidején, sőt az idei száraz évre tekintettel a gabona minősége lényegesen jobb, a belérték sokkal jobb. Lássuk most az iparcikkeket és üzemanyagokat. 1939-ben példán 1 az olaj 95 fillér volt kilogrammonként, ma 3'40 pengő, ami 257%-os áremelkedésnek felel meg. A kocsikenőcs kg-ja 26 fillérről 90 fillérre emelkedett, ez 221%-os emelkedés. A zsák darabja — 1939-ben még jutazsák volt — 1*60 pengő voit, ma a textilitzsák ára 7 pengő, ami 337% -os emelkedésnek felel meg. A gázolaj métermázsája 1810 pengő volt, ma 3780 pengő, itt 110%-os az emelkedés. A csizmái ára 30 pengő volt, ma 120 pengő, tehát 300%-os az emelkedés. Egy komplett munkásöltöny 50 pengő volt ma 175 pengő itt az emelkedés 250%. A zsír kg-ja 175 pengő volt, ma 380 pengő, az, emelkedés 130%. A sózott szalonna 1'20 pengő volt, ma 3'2Ö pengő, az emelkedés 166%. Emellett még megjegyzem, — amint az előbb is hivatkoztam a minőslégre — hogy a minőségbe«! óriási a^ különbség. Amíg a mezőgazdasági termeivériyek ugyanabban a minőségben, ha ugyan nem jobb minőségben kerülnek piacra, addig az iparcikkek sokkal roszszabb kivitelben kerülnek a termelőhöz. Felhívom még az, iparügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy az ONOsA és egyéb hivatalos építkezések úgy irányíttassanak, hogy az elmúlt évek viszontagságos időjárása, az árvizek, stb. által okozott károk folytán szükségessé vált; tatarozásokhoz és újjáépítéshez szükséges anyag a kellő mennyiségben álljon rendelkezésre már csak azért is, mert ez rendesen, kevesebb anyagot igényel, mint a teljesein új építés és a rendelkezésre álló építőanyagot így sokkal gazdaságosabban fogják felhasználni. A közellátátsügyi miniszter úr szíves figyelmébe ajánlom, hogy az előzőktől eltérően inkább egyszerre, ha mindjárt radikálisabban is, rekviráltas&on, mint többször, de enyhébben és kisebb-nagyobb időközökben zaklassa ezzel a közönséget, mert az előbbi esetben az eredmény is kielégítőbb lesz. Az utóbbi esetben a közérdek ellen vétők rendesen amnesztiát kapnak és így mentesülnél^ cselekményeik jogos következményeitől s teljesen diszkreditálják a kormányintézkedéseket és azok tekintélyét végleg aláásva, erkölcsileg a legnagyobb kárt okozzák. Ehelyett az árdrágítókat és spekulálókat indokolt és körülírt esetben olyan példaadóan kell megbüntetni, hogy mind nekik, mind az őket követni hajlamosoknak a hasonló cselekvésektől és azok ismétlődésétől egyszersmindenkorra elvegyék a kedvét. Megnyugvással látom az eddigi intézkedésekből és kijelentésekből, hogy a jelenlegi közellátási minilszie 1942. évi december hó 14-én, hétfőn. ter úr rendet és fegyelmet óhajt ezen a té* rcn teremteni. A több termelési prémium-terv tekintetében felhívom a miniszter úr figyelmét arra, aki, mint pénzügyül szakember, jól tudja, hogy az adóztatási kulcs erősen progresszív, el ne kerülje a figyelmét, ha eredményt óhajt elérni, hogy az adókulcs a szándékolt prémiumot lehetőleg ne érints©, vagy ne legyen olyan magas, hogy a termelési tervet bármiiyen módon közömlbösítsie. Nem tartom helyesnek a magam részéről sem a szántási, sem a vetési prémiumokat. A szántás-vetés honpolgári kötelesség, amelyet premizálni tulajdonképpen helytelennek tartom és azonkívül ez, a prematura nem is csábító, mert többen ahból kifolyólag nem végzik el a munkát, hogy fuvarra vállalkoznak és így lényegesen többet kapnak, mintha a munkát elvégeznék, mert &z, Iba gabonát termel, nem térül meg neki. Tudok eseteket, amikor egy bizonyos zsákoló gabona kizsákolásáért 30 pengőt keres naiponta és tudok olyan fuvarost, aki két kilométerre levő állomásról egy vágón téglát 85 .pengőért szállít és naponta két vagont kirak egy munkatársával együtt, amivel 170 pengőt keres. Ismétlem, egy vágón kirakásáért 85. pengőt kér és kap. Ezek az emberek nem fognak szántási prémiumért dolgozni, viteztont -azt premizálni, aki úgyis belátja és szükségesnek tartja a szántás-vetést, teljesen kidobott pénz. Nem jtartom helyesnek annál is kevésbbé, mert a kormánynak már lehet tapasztalata abiban ,a tekintetben, hogy mit jelent a fölöslegesen kidobott pénz a eséplési ellenőröknél, hiszen fiaskót vallott ez az egész intézmény. Felhívom azonkívül a kormány figyelmét a munkafegyelem biztosítására és annak továbibi rendelkezésekkel való alátámasztására. Kell, hogy úgy a hatóságok, mint az előljáró közegek, csendőrség stb. kellő eréllyel léphessenek fel, nem úgy, mint jelenleg, amikor illetéktelen beavatkozások érvényesülnek gyakran az államhumanizmus szülte politikai szieanpontokból. Ha e tekintetben változás nem történik, akkor a lehető legrosszabb kilátásokkal megyünk a jövő évi mezőgazdasági termelés és annak betakarítása elé, mext; az eddigiekkel szemben csak kivételes jelenség lesz, ha a munkásság közül valaki egyáltalán betartja a szerződést, ha ugyan egyáltalán hajlandó lesz szerződni. Márpedig kell, hogy a szükségesnek látszó intézkedések a totdmívelésügyi minisztérium részéről most már minél előbb kiadassanak úgy az arató, mint az egyéb munkások és mezőgazdasági cselédek szerződéseire vonatkozóan, nogy az előjelek szerint mutatkozó nehézségek időben elimináltassanak, mert jól tudjuk, hiába harcol vitézül -a hadseregünk, ha hátul a munka nem folyik. Hátulról is el lehet veszteni a háborút, amitől pedig Isten őrizzen. (Ügy van! Ügy van!) Most legyen szabad áttérnem az állati hullák feldolgozására alapítandó intézményekre. T. i. legutóbb a székesfehérvári kisgyíílésen az r alispán úr előterjesztette az errevonatkozó * költségvetést, amennyiben kapott a földmívelésügyi miniszter úrtól egy csekket, amelyen be kell fizetnie az erre szolgáló összeget. 400.000 pengőre van kontemplálva a hullafeldolgozóintézet, amelynek hivatalos címe: Állati hullák feldolgozása állategészségügyi telepeken. Szé! esfehérvár törvényhatósági városban telepet létesít erre a város. A telep működési körzetét képezi a város területe, továbbá Fejér várme-