Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-74
Az országgyűlés felsőházának 74. ülése igazgatásban. Az előbbi jelenti a tárgyi hatáskört, az utóbbi a szervezetet és az eljárást. A mai állami élet az önkormányzat tárgyi hatáskörét szükségképpen nagyon szűk körre szorítja, mert a most megismételni nem kívánt, különben közismert okokból a közigazgatási szervezet mind több közfeladatot volt kénytelen átvenni, amelyeik hatásos ellátása csak központi irányítással biztosítható. Mivel r azonban az általános közigazgatás terén az állami igazgatási feladatok sa ám ára állami helyi igazgatási szerveink nincsenek, az e feladatokat is ellátó önkormányzati szerveinkkel, elsősorban az önkormányzati tisztviselőknek állami szervi minőségükben való működése mind túltengőikbe vált és eé?' c l a. központi állami szervek irányában való eljárási függőségük i# mind szorosabb lett. Ez a helyzet az, amelyből nézetein szerint önkormányzati szempontból egyedül bírálandó el az önkormányzati tisztviselők alkalmazásának módja. Ma tehát ott állunk, hogy az önkoirmánvzía^ szervei Rákkal naeryoibb mértékben végeznek állami funkciókat, mint önkormányzatiakat. Ez előtérbe tolja alkalmazásuknál az állami követelésieket: a közigazgatás helyes és eredményes működését és a kormányzati Politika, feltétlen és maradéktalan érvényesülését. Tagadhatatlan, hogy ezeket a közigazgatás helyi szerveinek a kormány által történő, kinevezésié és helyi felhasználása jobban biztosítja, mint az önkormányzati választás. Ennélfogva a,z adott körülmények között az előttünk fekvő törvényjavaslatot, különösen még figyelem bévé ve a visszacsatolásokból kifolyólag előállott helvzet orvoslásának szükségét, helytállónak kell, hogy tartsam. Két kérdéssel, amelyről pedig a témánk körül felmerülő vitákban sok szó esik. egészen rövidlen kívánok vfgezni. miv?t elhE>itá,T07iá.«0' r> ban szerepet nem játszanak. Az egyik a kinevezési és választási rendszer előnyei és hátrányai szerkezetileg, vagyis eltekintve politikai velejáróiktól; ezek nagyjában egyensúlyban tartják egymást. A másik a visszaélési komplexus: ennek elméleti lehet őségéire nézve ugyanez áll. számomra azonban intézmények elbírálásánál nem szempont, de semmiesetre sem állapítható meg a visszaélésnek csak az egyik rendszernél feltételezéséve] a másik rendszernek nagyobb alkalmassága. Rövidlen végezhetek az átmenetiség sok port felvert kérdésével is. A belügyminiszter úr a képviselőházban ki jelentette hogy a kinevezési rendszert a törvényjavaslatban megállapított öt évre kívánja bevezetni és a kijej lentését megerősítette azzal, hogy a határidő leteltével a régi törvényes állapot automatikusan visszaáll. Kétségtelen, hogy a törvény; hozás újabb elhatározása kell a kinevezési rendszer további fenntartásához, de azért a legtöbben azt hiszik. — a képviselőházi előadó beszédéből is kicsen dlült ez — hogy a kinevezési rendszer most már végleg bevezetődik. Magam úgy vélem. hos"v amint az önkormánvzati tisztviselők állami alkalmazását — eltekintve a visszacsatolások felvetette problémától — az önkormányzatok tárgyi hatáskörének az állam tárgvi hatáskörével szemben való visszaszorulása hozta meg, úgy megmaradását is az dönti majd el. hoerv az állami igazgatás mai túlsúlya fennmarad-e, vagy nagyobb tárgyi tartalmat kap-e újra a:z önkormányzati élet. Meig kell azonban legyeznem hogy a választási rendszerre való visszatérés a választások időszakossá érának lényegében megszűFELSÖHAZI NAPLÓ in. 942. évi november hó 12-én, csütörtökön. 197 nése és a hivatásos tisztviselői rendszernek kiépítésié folytán már csak az utóbbiból folyó pénzügyi kihatásainál fogva is igen nehezen lesz megvalósítható. A belügyminiszter úr a jelein törvényjavaslat képviselőiházi tárgyalásaikor is az önkormányzat feltétlen hívének vallotta magát, mondván, hogy az önkormányzati életet — amelynek nemzeti és különösea nevelő értékét a legmagasabbra becsüli — a közigazgatás minden vonalán nemcsak fenntar tan dónak, hanem fejlesztendőnek és megfelelő tartalommal kitöltendőnek tartja. Ennek a kijelentésnek mindlen önkormányzati ember csak örülhet. * Mi ils azonban az önkormányzat tartalma? A tárgyi hatáskör és ebben a tárgyi hatáskörben az önkormányzat közönségének elhatározási szabadsága, az önkormányzati közigazgatás hivatásos szerveivel való rendelkezés joga és a lehetőség a pénzügyi előfeltételek megteremtésére. Az önkormányzatnak a tárgyi " hatáskör bővítésével való fejlesztése csak a közösségi szellem növekedésétől és a decentralizációs törekvésektől várható. Hogy azonban ez bekövetkezhessek, és a benne rejlő nemzeti értékek addig is el ne sorvadjanak, az önkormányzat szűkebb tárgyi hatáskörében is megerősítencllő'k. Ennek a megerősítésnek első módja az önkormányzat közösségi, vagyis testületi szervei elhatározási szabadságának növelése, a kormányzati vonalon a felügyeleti jognak ilyen szellemben való gyakorlásával, az intézkedési. vonalon pedig olyan eljárási szabályok életbeléptetésével, amelyek az önkormányzati határozatok ellen való fellebbezéseket is az Önkormányzati szervezeten belül intéztetik el. A második módja az önkormányzatoknak abba a helyzetbe juttatása, hogy feladataikat pénzügyileg megoldhassák. Az önkormányzat hatásos gyakorlásának előfeltétele pedig az, hogy az önkormányzat közösségének testületi szerveiben a hifvatásos szervek, elsősorban tehát a tisztviselők rendelkezésére álljanak. Ez az előfeltétel természetesen akkor van meg a legteljesebben, ha az önkormányzat maga alkalmazza tisztviselőit, el méletileg akár az önkormányzat lényegének, akár egyik tartalmi elemének tekintjük a tisztviselőválasztást. Helyi igazgatási szervezem tünk hivatásos szerveinek kettőssége mellett azonban a valóságban az önkormányzat edd ; g sem tekinthette magát választott tisztviselője egyedüli urának. Ellenben az önkormányzatban élő tisztviselő, különösen a szűkebb helyi keretű községi és még inkább a yárosi önkormányzatban annyira átitatódik annak szellemével, hogy nem híd elzárkózni tárgyilagos helyi szempontok érvényesülése elől. Ha mármost hozzávesszük azt, hogy az önkormányzat testületi szerveinek a fegyelmezés eszköze is rendelkezésre áll, nem képzelhető el, hogy önkormányzati hatáskörben az önkormányzat akarata az állam által kinevezett tisztviselőn át ne érvényesüljön épp úgy, amint eddig az átruházott hatáskörben az állam akarata az önkormányzat választotta tisztviselőn át érvényesült. Ezt különben az önkormányzat körében már ma is helyet foglaló államilag kinevezett tisztviselők magatartása igazolja, A belügyminiszter úr az önkormányzat fejlesztését főleg annak gazdasági és szociális tartalommal való megtöltésével véli elérhetőnek. Ez azonban az önkormányzat tárgyi hatáskörének inkább elmélyítését, mint kiterjeszU
