Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-74
Í90 Áz országgyűlés felsőházának 74. ülé& Ma mindenekfelett az a kötelességünk, hogy el legyünk készülve a további erőpróbákra. Ütőképes hadseregre van szükségünk,, «z a nemzet egész erejét igényli és ezért is erőteljesen gyarapo'dnunk kell gazdaságilag. Mindenki fokozott mértékben állítsa munkaerejét, szorgalmát és ha van, tőkéjét a végső cél szolgálatába. Reformokra élő és haladó országunknak szüksége van, de ezeket lelkiismeretünkre hallgatva, okosan hajtsuk végre. Veszélyes, ha a nemzet csak indulataira hallgat és nem rendelkezik a szükséges érzékkel a való helyzet iráni Sohasem szabad a politikának az erőszakot az igazságtalanság szolgálatába állítania. A törvényes belső rend fenntartásával áll vagy bukik minden ország és ennek a szempontnak szolgálata mindenkinek nemcsak kötelessége, de létérdeke is. Történelmünk során talán sohasem volt nagyobb szükség a nemzeti! egységre, mint ennek a most folyó élet-halál küzdelemnek idején, melynek kimenetele talán évszázadokra fogja eldönteni a magyar nemzet sorsát. Rendületlen (hittel bízom abban, hogy^ ez a küzdelem a magyar igazság győzelmével fog végződni. Ez az erős hitem nem rendült meg nemzeti életünknek albban a szomorú korszakában sem, amikor az alattomos felforgatás aknamunkája kicsavarta a magyar katona kezéből a négy éven át diadalmasan forgatott fegyvert és ellenségeiink prédájává dobta óda az országot. A magyar nemzet életét ezer év óta eligazító isteni Gondviselés akkor sem hagyta magára Szent István országát és mihelyt a nemzet a nagy csapásból felocsúdva, újra megtalálta önmagát, emelt fővel és erős lélekkel indult •pl ismét az örök igazság útján a feltámadás felé. És ha most ennek az útnak még előttünk lévő részén minden magyar teljesíti a nemzet iránt való minden kötelességét és lelkiismeretesen elvégzi a maga becsületes munkáját azon a helyen, ahova a Gondviselés állította, meg vagyok győződve aTról, hogy elérkezünk a célhoz, országunk, magyar fajtánk és egész népünk örök és hol'dog jövendőjéhez! Isten áldása kísérje az Országgyűlés munkálkodását a haza javára és dicsőségére. Kelt Budapesten, 1942. évi november hó 7. napján. Horthy Miklós sk., Kállay Miklós sk.« (Élénk éljenzés és taps.) Elnök: A magas kormányzói kézirat a Felsőházban is meghirdettetvén, azt a Felsőiház a kormányzó úr személye iránti hódolattal, hűséggel és ragaszkodással veszi tudomásul. A kormányzói kézirat megőrzés céljából az Országos Levéltárnak mesrküldetik. Az ülést Öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. T. Felsőház! Fájdalommal jelentem két volt tagtársunknak is időközben bekövetkezett elhunytát. (A Ház tagjai az elnök megemlékezését állva haalgatják végig.) Pekiár Mihály nyugalmazott egyetemi tanuáir a múlt hó végén távozott el az élők sorából. Kiváló tudós, eredményes kutató, elsőrendű pedagógus és melegszívű ember _ veit egy személyben, akiben az egyetemi ifjúság megértő, lelkes pártfogójára talált. Mint a pozsonyi egyetem volt tanára, nagy érdemeket szerzett egyetemének a Dunántúlon való elhelyezése körül. Tekintélyes szerepet játszott Pécs közéletének szánté minden jelento; 1942. évi november hó lÉ-èn, csütörtökön. setb'b megmozdulásában. A pécsi tudományegyetemet másfél évtizeden keresztül egész nyugalombavonulásáig képviselte felsőházunkban, amelynek munkájában mindvégig buzgó odaadással vett részt. Ruffy-Vargha Kálmán nyugalmazott gazdasági akadémiai igazgató néhány napja hunyta le örökre szemeit. Több évtizedes példás - gazdasági akadémiai tanári, majd igazgatói működésével, valamint a gazdatársadalom különböző szervezetéiben való tevékeny közreműködésével a magyar mezőgazdasági kultúra ügyét elméleti és gyakorlati téren egyaránt kiváló eredményességgel szolgálta. Nyolc évig foglalt sorainkban helyet a gazdasági akadémiáik felsőházi kiküldöttjeként s ez idő alatt többször szólt hozzá elismert szaktekintéllyel a gazdasági kérdésékhez. Javaslom, hogy elhunyt volt tagtársaink emlékét mai ülésünk jegyzőkönyvében, örökítsük meg. (Helyeslés.) Ha javaslatomat elmeltoztatnak fogadni, úgy kimondom a határozatot, hogy a felsőház Pékár Mihály és Ruffy-Vargbia Kálmán emiekét mai ülésének jegyzőkönyvében) megörökíti. Bemutatom a képviselőház elnökéinek átiratát, amelyben értesít, hogy a képviselőház folyó hó 7-én tartott ülésében változtatás nélkül magáévá tette »az országgyűlés felsőházáról szóló 1926 : XII. törvényciíkk módosításáról és kiegészítéséről, valamint a visszacsatolt területekkel kapcsolatban a felsőház szervezetére vonatkozó szükséges! átmeneti rendelkezésekről« intézkedő s a felsőház által letárgyalt és elfogadott s alkotmányos hozzájárulás! céljából a képviselőházhoz áttett törvényjavaslatot. Tudomásul szolgái. Az ily módon létrejött törvényt további alkotmányos eljárás céljából a m. kir. miniszterelnök úrhoz teszem át. Jelentem, hogy a naplóhitelesítő bizottság elnökének értesítése szerint folyó évi november hóra Muzsik Olivér és Papp Kálmán felsőházi tagok következnek naplóhitelesítőkül. Tudomásul szolgál. Napirend szerint következik az 1937: XXVÏÏI. törvénycikk 1. §-a alapján az Országos Mezőgazdasági Kamara 7 felsőházi tagja közül 4 tagnak a kisorsolása. Ezt megelőzőleg tájékoztatásul fölolvastatom az idézett törvény 1. §-ának első és második bekezdését. Kérem a> jegyző urat, hogy az Országos Mezőgazdasági Kamara részéről a felsőházba választandó tagok számának megállapításáról szóló, 1937:XXVIII. te. 1. §-ának első két bekezdését felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (felolvassa a vonatkozó bekezdéseket). Elnök: Ezek után rátérünk a kisorsolásra. {Elnök megejti a 'kisorsolást ) Kérem a jegyző urat, hogy a kisorsoltak nevét felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc Jegyző: Nadányi Pál, Mészáros István, S. Bálint György, Rázgha Károly. Elnök: Kisorsoltattak tehát S. Bálint György, Mészáros István, Nadányi Pál és Rázgha Károly felsőházi tag urak. összesen négy tag. Most kérem a dobozban visszamaradlt nevek felolvasását.
