Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-74

Âz országgyűlés felsőházának 74. ülése Tárányi Ferenc jegyző: Kölcsey Béla, vitéz Baskay Gyula, vitéz Purtgly Emil. Elnök: Nem sorsoltatott ki tehát három tag és pedig vitéz Baskay Gyula, Kölcsey Béla és vitéz Purgly Emil felsőházi tag urak. Megállapítom, hogy mind a hét név bent volt a dobozban. A kisorsolás eredményét B, r szükségessé váló további intézkedésiek megtétel© céljából a belügyminiszter úrral közölni fogom. Napirend szerint következik a közigazga^ tási bizottság jelentése alapján »Szombathely és Kaposvár megyei városoknak törvényhatósági jogú városokká alakításáról« szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző [felolvassa a bizottság jelentését.) Elnök: Kíván valaki a töirvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni ! Tarányi Ferenc jegyző: Ostffy Lajos! Elnök: Ostffy Lajos ő nagy méltóságát illeti a szó! Ostffy Lajos: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! Ez a törvényjavaslat két magyar megyei várost emel ki a vármegyei önkormányzat kebeléből és méltat arra a^ kitüntetésre, hogy a törvényhatósági jogú városok közé sorozza. Szerencsés köriüiliniénynek tartom azt, hogy ezt a javaslatot és a közigazgatási tisztviselők kinevezéséről szóló javaslatot egy és ugyanazon a napon tárgyalhatja az országgyűlés felsőháza. A két javaslat ugyanis nagyon hasonló, sőt azonos forrásból ered. Az egyik, a közigazgatási tisztviselők kinevezéséről szóló törvényjavaslat, a törvényhatósági önkormányzat jogkörét bizonyos mér fékben szűkíti, addig a másik, viszont a törvényhatósági Önkormányzati jogokat bővíti, aszerint, amint a jelenlegi körülmények és a közigazgatás zökkenésmentes menete ezt megengedik, vagy pedig megkövetelik a mai élettől. A változás mindkét tekintetben egészen természetes és ezért megnyugvással fogadhatja el az országgyűlés mindkét Háza. Szombathely városát illetőleg, amelyet elsősorban ismerek és amelynek viszonyaival tisztában vagyok, tehát amelyet természetesen elsősorban tartok szemem előtt, már régi előkelő ígéreteknek beváltására kerül most sor. Már 1935-ben, amikor néhai Kozma Miklós Magyarország akkori belügyminisztere Szombathely városának egyenhangúlag megválasztott képviselője lett, mandátumának átvételekor hozzá intézett kérésekre .azt a hivatalos és illetékes nyilatkozatot tette, hogy a maga részéről is elérkezettnek látja az időt, ihjogy Szombathely város a törvényhatósági jogú városok sorába emeltessék és erre vonatkozólag a tervei meg is vannak, de figyelmeztette a várost, nem tartaná ildomosnak, hogy akkor, amikor ő a város képviselőjévé választatott, azonnal ezzel a javaslattal jöjjön elő, hanem meg fogja várni azt az időt, amikor az ország nak egy másik városa is hasonló helyzetben lesz, hogy ezt a jogot igényelheti, amint ilyen terve már különben is van illetékes köröknek Szombathelyre nézve. Ami akkor nem következhetett be, most itt áll előttünk. Kaposvár városnak és Szombathely városának a törvényhatósági jogú városok sorába emeléséről a törvényjavaslat itt van, tehát ez t

a jogi rendezés es ez a

f felemelkedés Szombathely városra nézve is érett gyümölcsként kerül a magyar közélet tényezőinek tárházába. Ennek sikeres megérését i2, évi november hó 12-én, csütörtökön. 1Ô1 pedig még az a vármegye is megnyugvással és megelégedéssel szemléli', amelynek keretében ez a város idáig élt és igazán elismerésreméltóan, tekintélyesen fejlődött, haladt előre és amelynek kebeléről most leszakad. Részemről, igen t. Felsőház» mint akinek egy igen szerény rész jutott annakidején Szombathely város igazgatásának irányításából és fejlődésének, talán némi előbbreviteléből is, bár elsősorban vármegyei ember vagyok, örömmel üdvözlöm ezt a, javaslatot. Tudom, hogy igazságos és megérett, az idő követelésével megegyező intézkedés lesz ez és ezért a város részéről és a város nevében hálával és köszönettel adózom a belügyminiszter úr ő nagyméltóságának, hogy ezzel a javaslat tal Szombathely városának ezt a természetes törekvését és vágyát az önállósulásra, önkormányzati jogainak bővítésére honorálni mél tóztatott és megvalósulásihoz juttatja. A javaslatnak törvényerőre emelkedésével természetesen az önkormányzati jogok tekinte* tében veszteség éri a vármegyéket, > úgy Vas vármegyét, mint Somogy vármegyét. Ezek a veszteségek azonban nemcsak anyagi természetűek. Anyagiak is, de fontosabbnák és nagyobb jelentőségűnek tartom, hogy szellemileg éri a vármegyéket veszteség. Éppen ezért ebből az alkalomból vagyok bátor kérni a belügyminisz ter urat arra, hogy a már készen lévő nagy közigazgatási reformtervezetébe, amennyiben eddig talán nem történt volna erre vonatkozólag gondoskodás, méltóztassék beillleszteni egy olyan intézkedést, amely lehetővé teszi azt, hogy azok a törvényhatósági jogú városok, amelyek egyúttal megyei székhelyek is, ne váljanak el és ne szakadjanak el egészen a vármegyei törvényhatóságtól. Mert a város és a vármegye életmegnyilvánulásai elválaszthatatlanok egymástól és ha megvan is a város nak önálló törvényhatósági joga, arra nézve éppen nem közönbös a vármegyének önkor mányzati és törvényhatósági élete és megfor dítva. Éppen ezért errevonatkozólag a megoldást én abban a módozatban látnám, hogy úgy az ilyen törvényhatósági jogú város, mint a vármegye is, kölcsönösen küldjön egy bizonyosszámú tagból álló delegációt a másiknak a törvényhatóságba, éppen úgy, mint ahogyan a törvényhatósági tagoknak sorába ma az érdekképviseletek, sőt bizonyos állami közületek is, mint például a tankerületi igazgatás az államrendőrség, az erdőigazgatás, a államépítészeti hivatal stb. a maga képviselőit a törvényhatósági bizottságba kiküldi. Ez a törvényes intézkedés nemosak elejét venné annak, hogy a két, különben egymásra utalt törvényhatóság egymással bizonyos rivalitásba kerüljön és ellentétek merüljenek fel közöttük, hanem jobban összeforrasztaná őket és megőrizné továbbra is azokat a közös tradíciókat, megvalósulni segíthetné azokat a közös vágyakat, óhajokat, amelyekben eddig előzőleg éltek. (Helyeslés a középen.) Különben ami az anyagi dolgokat illeti, ebben a tekintetben különösen az útügyek terén lesznek kiegyenlítendő kérdések. Ahogyan a javaslat indokolása is mutatja, Szombathely városnál nagyobb, Kaposvár városnál kisebb összegekről van szói, amelyek az útadónak megtakarításából a városnak javára esnek, viszont a vármegyének újabb terhet és pótadóemelést jelentenének. Vas vármegyénél például ezt 6%-kal kalkulálják. Megjegyzendő, hogy a törvényhatósági adók ma Vas vármegyében olyan 33*