Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-74

Âz országgyűlés felsőházának 74. ülése Tárányi Ferenc jegyző: Kölcsey Béla, vitéz Baskay Gyula, vitéz Purtgly Emil. Elnök: Nem sorsoltatott ki tehát három tag és pedig vitéz Baskay Gyula, Kölcsey Béla és vitéz Purgly Emil felsőházi tag urak. Megállapítom, hogy mind a hét név bent volt a dobozban. A kisorsolás eredményét B, r szükségessé váló további intézkedésiek megtétel© céljából a belügyminiszter úrral közölni fogom. Napirend szerint következik a közigazga^ tási bizottság jelentése alapján »Szombathely és Kaposvár megyei városoknak törvényható­sági jogú városokká alakításáról« szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző [felolvassa a bi­zottság jelentését.) Elnök: Kíván valaki a töirvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni ! Tarányi Ferenc jegyző: Ostffy Lajos! Elnök: Ostffy Lajos ő nagy méltóságát illeti a szó! Ostffy Lajos: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! Ez a törvényjavaslat két magyar megyei várost emel ki a vármegyei önkormányzat kebeléből és méltat arra a^ ki­tüntetésre, hogy a törvényhatósági jogú váro­sok közé sorozza. Szerencsés köriüiliniénynek tartom azt, hogy ezt a javaslatot és a közigaz­gatási tisztviselők kinevezéséről szóló javas­latot egy és ugyanazon a napon tárgyalhatja az országgyűlés felsőháza. A két javaslat ugyanis nagyon hasonló, sőt azonos forrásból ered. Az egyik, a közigazgatási tisztviselők kinevezéséről szóló törvényjavaslat, a törvény­hatósági önkormányzat jogkörét bizonyos mér fékben szűkíti, addig a másik, viszont a tör­vényhatósági Önkormányzati jogokat bővíti, aszerint, amint a jelenlegi körülmények és a közigazgatás zökkenésmentes menete ezt meg­engedik, vagy pedig megkövetelik a mai élet­től. A változás mindkét tekintetben egészen természetes és ezért megnyugvással fogadhatja el az országgyűlés mindkét Háza. Szombathely városát illetőleg, amelyet el­sősorban ismerek és amelynek viszonyaival tisztában vagyok, tehát amelyet természetesen elsősorban tartok szemem előtt, már régi elő­kelő ígéreteknek beváltására kerül most sor. Már 1935-ben, amikor néhai Kozma Miklós Magyarország akkori belügyminisztere Szom­bathely városának egyenhangúlag megválasz­tott képviselője lett, mandátumának átvétele­kor hozzá intézett kérésekre .azt a hivatalos és illetékes nyilatkozatot tette, hogy a maga ré­széről is elérkezettnek látja az időt, ihjogy Szombathely város a törvényhatósági jogú városok sorába emeltessék és erre vonatkozólag a tervei meg is vannak, de figyelmeztette a várost, nem tartaná ildomosnak, hogy akkor, amikor ő a város képviselőjévé választatott, azonnal ezzel a javaslattal jöjjön elő, hanem meg fogja várni azt az időt, amikor az ország nak egy másik városa is hasonló helyzetben lesz, hogy ezt a jogot igényelheti, amint ilyen terve már különben is van illetékes köröknek Szombathelyre nézve. Ami akkor nem következhetett be, most itt áll előttünk. Kaposvár városnak és Szom­bathely városának a törvényhatósági jogú városok sorába emeléséről a törvényjavaslat itt van, tehát ez t a jogi rendezés es ez a f fel­emelkedés Szombathely városra nézve is érett gyümölcsként kerül a magyar közélet ténye­zőinek tárházába. Ennek sikeres megérését i2, évi november hó 12-én, csütörtökön. 1Ô1 pedig még az a vármegye is megnyugvással és megelégedéssel szemléli', amelynek keretében ez a város idáig élt és igazán elismerésre­méltóan, tekintélyesen fejlődött, haladt előre és amelynek kebeléről most leszakad. Részemről, igen t. Felsőház» mint akinek egy igen szerény rész jutott annakidején Szombathely város igazgatásának irányításá­ból és fejlődésének, talán némi előbbrevitelé­ből is, bár elsősorban vármegyei ember vagyok, örömmel üdvözlöm ezt a, javaslatot. Tudom, hogy igazságos és megérett, az idő követelésével megegyező intézkedés lesz ez és ezért a város részéről és a város nevében hálá­val és köszönettel adózom a belügyminiszter úr ő nagyméltóságának, hogy ezzel a javaslat tal Szombathely városának ezt a természetes törekvését és vágyát az önállósulásra, önkor­mányzati jogainak bővítésére honorálni mél tóztatott és megvalósulásihoz juttatja. A javaslatnak törvényerőre emelkedésével természetesen az önkormányzati jogok tekinte* tében veszteség éri a vármegyéket, > úgy Vas vármegyét, mint Somogy vármegyét. Ezek a veszteségek azonban nemcsak anyagi természe­tűek. Anyagiak is, de fontosabbnák és nagyobb jelentőségűnek tartom, hogy szellemileg éri a vármegyéket veszteség. Éppen ezért ebből az alkalomból vagyok bátor kérni a belügyminisz ter urat arra, hogy a már készen lévő nagy közigazgatási reformtervezetébe, amennyiben eddig talán nem történt volna erre vonatkozó­lag gondoskodás, méltóztassék beillleszteni egy olyan intézkedést, amely lehetővé teszi azt, hogy azok a törvényhatósági jogú városok, amelyek egyúttal megyei székhelyek is, ne váljanak el és ne szakadjanak el egészen a vármegyei törvényhatóságtól. Mert a város és a vármegye életmegnyilvánulásai elválasztha­tatlanok egymástól és ha megvan is a város nak önálló törvényhatósági joga, arra nézve éppen nem közönbös a vármegyének önkor mányzati és törvényhatósági élete és megfor dítva. Éppen ezért errevonatkozólag a megol­dást én abban a módozatban látnám, hogy úgy az ilyen törvényhatósági jogú város, mint a vármegye is, kölcsönösen küldjön egy bizo­nyosszámú tagból álló delegációt a másiknak a törvényhatóságba, éppen úgy, mint ahogyan a törvényhatósági tagoknak sorába ma az ér­dekképviseletek, sőt bizonyos állami közületek is, mint például a tankerületi igazgatás az ál­lamrendőrség, az erdőigazgatás, a államépíté­szeti hivatal stb. a maga képviselőit a tör­vényhatósági bizottságba kiküldi. Ez a tör­vényes intézkedés nemosak elejét venné an­nak, hogy a két, különben egymásra utalt tör­vényhatóság egymással bizonyos rivalitásba kerüljön és ellentétek merüljenek fel közöttük, hanem jobban összeforrasztaná őket és meg­őrizné továbbra is azokat a közös tradíciókat, megvalósulni segíthetné azokat a közös vágya­kat, óhajokat, amelyekben eddig előzőleg éltek. (Helyeslés a középen.) Különben ami az anyagi dolgokat illeti, ebben a tekintetben különösen az útügyek te­rén lesznek kiegyenlítendő kérdések. Ahogyan a javaslat indokolása is mutatja, Szombathely városnál nagyobb, Kaposvár városnál kisebb összegekről van szói, amelyek az útadónak meg­takarításából a városnak javára esnek, viszont a vármegyének újabb terhet és pótadóemelést jelentenének. Vas vármegyénél például ezt 6%-kal kalkulálják. Megjegyzendő, hogy a tör­vényhatósági adók ma Vas vármegyében olyan 33*

Next

/
Oldalképek
Tartalom