Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-74
Az országgyűlés felsőházának 74. ülése 1942. évi november hó 12-én, csütörtökön, * báró Radvánszky Albert és báró Perényi Zsigmond elnöklete alatt. Tárgyai : A vitéz Horthy István kormányzóhelyettes emlékének és a dicsőség mezején a hazáért életüket áldozók iránt a nemzet hálájának törvénybeiktatásáért a Kormányzó Úr Ő Főméltósága részéről kifejezésre juttatott köszönetet tartalmazó legfelsőbb kézirat kihirdetése. — Az elnök kegyeletes megemlékezése Pékár Mihály és Ruffy-Vargha Kálmán elhunytáról. — Elnöki előterjesztések. — Az Országos Mezőgazdasági Kamara 4 felsőházi tagjának kisorsolása. — Szombathely és Kaposvár megyei városoknak törvényhatósági jogú városokká alakításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászólt : Ostffy Lajos. — A vármegyei, városi és községi tisztviselők alkalmazásának, valamint egyes szolgálati viszonyaínak átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Szilágyi Lajos, Harrer Ferenc, Jókay-Ihász Miklós, Rázgha Károly, vitéz Meskó Zoltán és vitéz Keresztés-Fischer Ferenc m. kir. belügyminiszter. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Kállay Miklós, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, ReméngiSchneller Lajos, Radocsag László, Varga József, báró Bánffy Dániel, vitéz_ Lukács Béla, Szinyei Merse Jenő, vitéz nagybaczoni Nagg Vilmos és Szász Lajos. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 20 perckor.) (Az elnöki széket báró Radvánszky Albert foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitóin, A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Kiss Ernő, a felszólalók jegyzésére pedig Tarányi Ferenc jegyző urakat kérem fed. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy a képviselőház elnökétől átirat és annak kíséretében magas kormányzói kézirat értkezett. Kérem a jegyző urat, hogy előbb a képviselőház elnökének átiratát,, majd pedig a magas kormányzói kéziratot felolvasni •szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (olvvtigsti): »Nagyméltóságú Elnök Űr! A képviselőház folyó évi november hó 12-én tartott ülésében Kállay Miklós magyar királyi miniszterelnök úr magas kormányzói kéziratot terjesztett elő, melynek kihirdetése a képviselőházban megtörténvén, az abban foglaltakat a Ház hódolattal tudomásul vette. Van szerencsém ezt a magas kormányzói kéziratot hasonló eljárás céljából Nagyméltóságodnak megküldeni. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1942 november 12-én; Taenádi Nagy András s. k.« Most felolvasom a magas kormányzói kéziratot. (A felsőház tagjai állva hallgatják végig a kormányzói kézirat felolvasását.) >T. Országgyűlés! Hálásan köszönöm a nnia^ gyár törvényhozásnak, hogy hősi halált halt fia/mi emlékét bensőséges kegyelettel megÖrökíFELSŐHAZT NAPLÓ III. tette s özvegye és árvája iránt annyi szerété, tet tanúsított. De köszönöm az irántain kifejezésre juttatott együttérzést is, mely jólesett, bár ilyen csapásra nincs vigasz. Különös örömömre szolgál az országgyűlésnek az az elhatározása, hogy szeretett fiam emlékének megörökítésével kapcsolatban, a fennálló törvényes rendelkezéseken felül is intézményesen gondoskodni kíván mindazok özvegye és árvái sorsának enyhítéséről, akik a dicsőség mezején életüket áldozták a hazáért. Ez az elhatározás is a magyar hagyományokhoz méltóan juttatja kifejezésre a nemzet sorsközösségét és háláját mindazok irányában, akik áldozatul a saját életüket adták. Szeretett fiamat — aki az ő emberi értékével nagy szolgálatára lehetett volna hazájának — kötelességérzet vitte végzete felé. Nem tarthattam volna vissza akkor sem, ha akartam volna. Elmúlása vesztesége a hazának is, de életének feláldozásával új babért szerzett ahhoz a soha el nem hervadó koszorúhoz, mely a magyar katonát harcban mindig megillette. Sorsdöntő korszakot élünk. Az egész világ harcban áll. Ebiben a harcban a "becsület, a magyar hűség és az, élet logikája irányítsa magatartásunkat fajiunk és hazánk üdvére. Az államfő helyzete ma, különösen nehéz és felelősségteljes. Ezt áz őrhelyet nem kerestem sem magam, sem fiam számára. De amit vállaltam, vállalom ezekben a nethéz időkben is, amíg az Isten kegyelme nekem erőt ad. Ezután s«m kívánok egyebet, mint a nemzet javát munkálni és minden kérdésben úgy határozni és úgy cselekedni, ahogyan ezt a nemzet érdeke meg fogja kitvánm. 33
