Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-70
Az országgyűlés felsőházának 70. ülése 1942. évi augusztus hő 26-án, szerdán, báró Perényi Zsigmond elnöklete alatt. Tárgyai : Elnök kegyeletes megemlékezése a hősi halált halt.vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettesnU — Serédi Jusztinián biboros hercegprímás gyászbeszéde. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Káliay Miklós, Antal István, br. Bánffy Dániel, vitéz Bart ha Károly, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Lossonczy István, vitéz Lukács Béla, Radocsay László, Reményi-Schnel 1er Lajos, Szinyei Merse Jenő, Varga József.. (Ax ülés kezdődik délután 1 óra 2 perckor*) (Az elnöki széket báró Perényi Zsigmond foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A anai ülés jegyzőkönyvének vezetéséi? Biró Zoltán, a felszólalók jegyzésére pedis Péchy Manó jegyző urakat kérem fel. Tisztelt Felsőház! Amikor Szent István király napján a rádió világgá kiáltotta a mindnyájunkat lesújtó é» kétségbeejtő hírt, (A felsőház tagjai felállnak.) hogy vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettesünk a harctéren hősi halált halt, a fényes nemzeti ünnep a fájdalom ós gyász fekete napjává vált. Gyászol az egész ország, siratva gyászoljuk a nemzet nagy ' reménységét, mely porbahullott; és mi gyarló pmberek fájdalmunkban oly nehezen tudunk belenyugodni az isteni gondviselés akaratába, nem értjük, miért kellett ennek így történnie, miért sújtotta a Mindenható népünké* ennyire. Alig fél esztendeje annak, hogy nagy lelkesedéssel és alig látott egyhangús ággal kor mányzó'helyettesé választottuk vitéz Horthv Istvánt és ez a rövid idő is elég volt arrahogy ő azokat is megnyerje, akik még nem ismerték. Mert kitűnő képességeivel, kötelességtudásával, emberszeretetével, férfias erényeivel meghódított mindenkit, a nagyszerű atyának méltó fiát ismerték meg benne. Amikor önként kivonult a leg veszélyeseb h katonai szolgálatra, féltő aggodalommal kísértük útján, bámulattal és büszkeséggel olvadtunk a hadijelentésokből diadalmas, bátor fegyvertényeiről, míg a háború kegyetlen tör vénye elragadta tőlünk. Vitéz Horthy István a modern kor gyér meke volt, régi szép magyar erényekkel, azzal a magyar virtussal, amely őt annyira jellemezte, sőt ^ hőssé és mártírrá avatta. Ö a gépészmérnöki pályát választotta ;és diplomájának megszerzése után itteni és ame : rikai gyárakban gyűjtött tapasztalatokat. A testi munkát is munkássorban tanulta megismerni és munkások között élvén, azoknak gondjait és vágyait figyelemmel kísérte ás felkarolta. Mikor az államvasutak elnöki székét elfoglalta, az eléje kerülő kérdésekkel a legbehatóbban foglalkozott és azokat alapos felkészültséggel és lelkes kötelességteljesítéssel sikeresen oldotta meg. Szervező munkájának szívéhez talán lejf?' közelebb álló és egyben legeredményesebb te rülete a repülésügy volt, melynek előmozdítása és nagymérvű népszerűsítése által her vadhatatlan érdemeket szerzett. Mint ; sport ^ repülő, különösen indiai bravúros teljesítményével, de mint katonai repülő is, bátorságával és tudásával bámulatbaejtette bajtársait és a külföldi szakértőket is. Vitéz nagybányai Horthy István a" nemzet halottja, mindnyájunké, aki nevét kitörülliBtétlen betűkkel beírta a nagy magyar hősök és mártírok nevei közéEzekben a nehéz órákban minden magyar könnyes szeme a legnagyobb áldozatot hozó szülők: a nemzet rajongva tisztelt és szeretett vezére és áldottlelkű hitvese, a súlyos próbára. tett fiatal özvegy s az árván maradt gyér-, mek felé tekint, Ennek a gyásznak ma még FELSŐHÁZI NAPLÓ III. 28
