Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-68

100 Az országgyűlés felsőházának 68. ülése 1942. évi túlim hó 28-án, kedden. zunk a mezőgazdasági munkásképzéssel, hogy megkülönböztetést tegyünk a képzett, illetőleg munkáját jól végző szakmunkások és az alkalmi mezőgazdasági munkások között és azokat, akik vétenek a munkamorál ellen, rövidebb-hosszabb időre munkatáborokba iisternáljuk, mely utóbbiakat úgy kell megszervezni, hogy azok nevelő tevékenységet is kifejtsenek. Nemcsak eredményes jó munkára, hanem annak megbecsülésére is ki kell oktatni a munkamorál elesettéit. Meg kell velük éítetaii, hogy a legcsekélyebbnek látszó munkának is megvan a jelentősége a nemzet életébén és hogy rendkívüli időket élünk, melyek mindenkit köteleznek arra, hogy munkája legjavát szolgáltassa. Célszerű voLna a munkatáborokban a munkaidő jobb kihasználásra és erő; megtakarításokat biztosító fogásokra, kézi ügyességekre, főleg pedig a gépek helyes használatára és kezelésére kioktatni a munkásokat és tekintettel arra, hogy rendkívül fontos a falu lakosainak téli foglalkoztatása, valamint arra a körülményre, hogy a téli hónapok kényszerű tétlensége nagymértékben hozzájárul a munkamorál megromlásához, be kell vezetni őket a különböző háziipari munkakörökbe is, vagy legalább is az érdeklődést azok iránt bennük fel kell kelteni. Ha ezekben a munkatáborokban és általában minden munkaszervezési ténykedésünknél érvényre lehetne juttatni azt az áldozatos és hazafias szellemet és valláserkölcsi felfogást, amelyet a Kalot. és a Kie. szervezet a falusi ifjúság körében — a krisztusi erkölcs örök igazságainak állandó szem előtt tartásával — sikerrel terjeszt, akkor erőtényenyezőinknek jobb kihasználását és ezáltal gazdasági és szociális megerősödésünket nagy mértékben elő lehetne mozdítani. T. Felsőház! A tárgyalt törvényjavaslat sikeres végrehajtásainál fontos szerep vár a gépi munkára is. Már az első világháború után fontos szerep jutott a mezőgazdasági termelés terén a gépeknek, de még fontosabb szerep vár rájuk a második világháború után. Az első világháború után a liberálkapitalista termelési rend nagy mohósággal önző érdekei szolgálatába állította a gépeket. Amerikában megindult a gaboiuagyártás, amelynek következtében tönkrementek az amerikai kisfarmerek, a gabonaárak zuhanása pedig az egész világon válságos helyzetbe hozta a mezőgazdákat. Szomorú volt a hazai traktorakció eredménye is. Ezért előre gondoskodni kell arról, hogy a második világháború után áldásosabb legyen a gépek _ szerepe, és mindent el kell követni a

.nnak biztosítására, hogy a gépi munka előnyeit — az idő- és költségmegtakarítást, valamint a munkakönnyítéseket — a kisgazdatársadalom is nagyobb arányokban élvezhesse. Erről gondoskodni is kíván a tárgyalt törvényjavaslat, mely a 14. Va szerint jelentős mértékben kívánja kiterjeszteni a gépek szerepét a mezőgazdasági termelésben. Kétségtelen, hogy nagy mértékben meg fogják könnyíteni a föMmívelésügyi kormánynak ezlrányú törekvéseit a mezőgazdasági szövetkezetek, amelyek közül különösien a Hangya és a Hanza fejtenek ki ezirányban áldásos tevékenységet és a Hangya az őstermelési osztály megalakításával ezlrányú tevékenységét a jövőben még nagyobb arányokban kívánja kifejteni. Tekintettel • arra, hogy meglévő szövetkezeteink a közös géphasználat terén már úttörő munkát végeztek, továbbá arra a körülményre, hogy szövetkezeteinknek ,

a falvakban már jól kiépített szervezeteik vannak, amelyek a közös géphasználatnak minimális rezsiköltségek mellett való bevezetését a kisgazdák körében nagyon megkönnyítik, kívánatos lenne, ha a kormányzat meglévő szövetkezeteink közreműködését minél nagyobb arányokban igénybe venné, hogy a gépi munka, iUetve a közös géphasználat minél előbb és minél racionálisabb módon tért hódítson a kisgazdák körében. Kisgazdáink közös géphasználatának megszervezésénél meglévő szövetkezeteink bekapcsolását azonban már azért is kívánatosnak tartöm, mert szövetkezeteinknek elsőrendű ér'dekük, hogy & kisgazdatársadalom megerősödjék, termelő- és fogyasztóképessége fokozódjék, mert ez esetben szövetkezeteink indirekt úton akkor is megtalálják hasznukat, ha a létesítendő gép szövetkezetek nem is mutatnak fel nyereséget. A kisgazdák megterhelésének minimális voltát mindenesetre könynyebb már meglévő országos szervezetek bekapcsolásával biztosítani, mint ^ nagy rezsivel dolgozó új szervezetek létesítésével. Igien t. Felsőház! Az; ilymódon elérhető eredménnyel, néhány ezer mezőgazdasági gép üzembehelyezésével azonban nem^ elégedhetünk meg. Mezőgazdaságunk fejlesztésénél a gépekre és általában a technika modern vívmányaira fontos szerep vár. A megoldásra váró fontosabb technikai feladatok közül csak néhányat említek: Gondoskodnunk kell a gépi munka állandó tökéletesítéséről és a gépek racionális kihasználásának és karbantartásának biztosításáról, mert — különösen a kisgazdák által használt gépieknél — e tekintetben meg nagyon sok a tennivaló, és a jelenlegi nagy anyaghiány mellett rendkívül fontos, hogy e téren a legnagyobb körültekintéssel jarA technika vívmányainak felhasználásával törekednünk kell továbbá a mezőgazdasági termények raktározásánál előálló évente több százmillió pengő értékű veszteségek redukálására, amely veszteségek a magtárakban, vermekben, silókban, trágyatelepeken és másutt állnak e'ő. mert ezáltal közvetett módon növelhetjük az értékesíthető termények mennyiséA higiénia terén is nagyon sok a teendő. Nemcsak az emberi munkaerő teljesítőképességét fokozhatjuk egészséges lakások építésével, hanem amint azt a Svédországban es újabban Dániában végzett kísérletek igazolták, \ól működő istállószellőzo-berendezesek építésével a hízóistállókban elhelyezett állatok takarmányértékesítése 20—25%'.-kal gazdasa; gosabbá tehető és hasonló arányban fokozható a higiénikus istállókban elhelyezett tehenek és igásállatok teljesítőképessége is. Arra is rá kell mutatnom, hogy orszá gosan megszervezett technikai mukálatokkal lehetne legeredményesebben ellensúlyozni azokat a károkat, amelyek a sokszor nagyon kedvezőtlen csapadékelosizlási viszonyainkból származnak és vegetációs vízhiányban vagy árvízveszedelemben jelentkeznek. Elsősorban r a sáncolásra gondolok^ amelyet megfelelő vízfelfogó, talanművelési, víztárolási és erdősítési munkákkal kombináltan alkalmazva lényegesen lehetne csökkenteni azt a nagy víztömeget amely az Alföldet övező dombos és hegyes vidékekről állandóan áramlik az Alföld mélyfekvésű medencébe felé. Növelni lehetne ezáltal a csapadék beszivárgását, csökkenteni lehetne az árvízveszedelmet és meg lehetne akadályozni a lejtős termőtalajban