Felsőházi napló, 1939. III. kötet • 1942. március 10. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-68

Az országgyűlés felsőházának 68. ülése A gazdasági elöljáró intézményének ezeket a • kétségtelenül rendkívül nehéz életkörülmények között működő úttörőit megpróbáltam a Nemzeti önállósítási Alap révén kölcsönhöz juttatni. Bár a Nemzeti Önállósítási Tanácsnál is a legnagyobb megértéssel találkoztam, bizonyos technikai nehézségek miatt, amelyek között elsősorban a szóbanforgó okleveles kisgazdák negyven évet meghaladó életkora szerepel, nagyon kevés eredményt tudtam elérni. Pedig a tárgyalt törvényjavaslat által felállítani ter* vezett minta- és kísérleti gazdaságokat a legkönnyebben a diplomás kisgazdák birtokaiból lehetne, kifejleszteni, ha részükre a szükséges erkölcsi és anyagi támogatást biztosítanánk. , Tekintettel arra, hogy a tárgyalt törvényjavaslat a kisbirtokok és a kísérleti gazdaságok létesítését is célozza, tisztelettel arra kérem a miniszter úr őexcellenciáját, karolja fel ezeknek az úttörő diplomás kisgazdáknak az ügyét. Kérem, alkalmazza őket elsősorban mint gazdasági elöljárókat, és a nagy nemzeti célra való tekintettel hárítsa el a bürokrácia és a nehézkes ügyvitel által emelt akadályokat, amelyek az ő gazdaságaiknak mintaszerű kifejlesztését ezidőszerint még akadályozzák. Meggyőződéssel mondom, hogy ezekből a magyar föld mellett már hitet tett, a földért rajongó, annak népét szerető szakemberekből nevelhetjük ki néhányhetes továbbképző tanfolyamokon a legkönnyebben azokat a vidéken nélkülözhetetlen, tudományosan és gyakorlatilag képzett irányító tényezőket, akik az ezüst- és aranykalászos gazdákkal együttműködve olyan munkaerőt fognak^ képviselni, amelyre megfelelő központi irányítás mellett nyugodtan rá lehet bízni a tárgyalt törvényjavaslat végrehajtását. Nagyon fontos és nehéz feladat lesz a községi elöljárók kiválasztása is, mert az aranyas ezüstkalász megszerzése még távolról sem képesít a községi elöljárókra váró fontos munka eredményes elvégzésére. Szerény véle- | menyem szerint a legcélszerűbb volna. a

r ki- j választást az életben elért munkateljesítmények és eredmények alapján eszközölni. Azokat az ezüst- és aranykalászos gazdákat, akik szűkebb környezetükben azonos termelésig viszonyok között kiemelkedő terméseredményeket érnek el, ki kellene tüntetni. A mezőgazdasági termelés terén érdemeket szerzett kisgazdák kitüntetése kedvező hatást váltana ki, éppen úgy, mint Bulgáriában, ahol a király minden évben személyesen tűzi a parasztok , mellére azt az érmet, amellyel a mezőgazdasági termelés terén szerzett érdemeket jutalmazza. A gyakorlatban elért kiemelkedő^ terméseredmények évről-évre történő elbírálása egyúttal rendkívüli módon megkönnyítené . a vezetésre hivatott arany- és ezüstkalászos gazdák kiválasztását is. Ha azok a szakemberek, akik majd az elbírálást eszközlik, egyúttal meg fogják állapítani az elért eredmények okait és azokat a szomszédos kisgazdákkal követendő példa gyanánt megismertetik, akkor a termelés foko-. zása terén szerény véleményem szerint gyorsabban és könnyebben lehet eredményeket elérni, mint nagy befektetéseket igénylő intézmények létesítésével és a különböző, egyébként nagyon fontos akciókkal, amelyeknek végrehajtását a jelenlegi háborús viszonyok, főd eg pedig a nagy szakember- és építőanyaghiány rendkívüli módon megnehezítik Az úgynevezett sofort-programm kereté; ben bőven rendelkezésre álló szellemi és fizikai FELSŐHÁZI NAPLÓ III. 1942. évi július hó 28-án

3 kedden. 99 erőink röviden vázolt jobb kihasználására azért is kell törekednünk, mert az új építkezésekkel együttjáró akciók forszirozása és ennek következtében az építőanyagokban még nagyobb hiány előidézése súlyos következményekkel is járhat. Mint mérnökember, aggodalommal figyelem, hogy a földibirtokosok és háztulajdonosok milyen nagy mértékben kénytelenek az anyaghiány miatt elhalasztani nagy értéket képviselő épületeik tatarozását. Évente sokmillió pengő értékveszteség éri a nemzeti vagyont a tatarozásoknak az anyaghiány miatt való elmulasztása vagy elhalasztása következtében. Munkaprogrammunk összeállításánál és sorrendjének megállapításánál erre a körülményre is tekintettel kell lennünk, mert különben egyes vonatkozásokban megtörténhetik az, hogy több indirekt kárt okozunk, mint amennyi hasznot hajtunk. Midőn egy új gazdasági főiskola felállítása ellen az előbbiekben állást foglaltam, nem kis mértékben ez a körülmény is befolyásolt. T. Felsőház! Talán kissé hosszabban foglalkoztam az irányításra hivatott gazdasági szakemberek problémáival. Szolgáljon azonban mentségemül a legnagyobb magyarnak az a megállapítása, mely szerint a tudományos emberfők mennyisége a nemzet legnagyobb hatalma. Nagy nemzeti erőfeszítéseink idején az ő intelme kötelez bennünket arra. hogy ezzel a kérdéssel is behatóbban foglalkozzunk és mindent elkövessünk annak biztosítására, hogy a szakemberhiány ne veszélyeztesse a tárgyalt törvényjavaslat sikeres végrehajtásá,t.' A tárgyalt törvényjavaslat célkitűzéseinek eléréséhez nemcsak az szükséges, hogy szellemi munkásaink munkateljesítményeit racionálisan kihasználjuk, illetőleg fokozzuk, hanem szükséges az is, hogy a fizikai munkát végző mezőgazdasági munkások munkateljesítményét is megjavítsuk. A kormány gondoskodott arról, hogy a mezőgazdasági munkások munkabére a szociális követelményeknek megfelelően szabályozva legyen. Nem történt azonban eddig számottevő intézkedés abban az irányban, hogy a munkaadók a felemelt munkabérért minden esetben megfelelő ellenszolgáltatást is kapjanak. E tekintetben már itt a Felsőházban is ismételten elhangzottak panaszok. Kétségtelen az, hogy sok vidéken megromlott a munkamorál, sok a munkakerülő és a munkáját hanyagul végző munkás, különösen a városok és az ipari üzemek közelében, ahol a demagógia és a sokszor túlságbayitt munkabéremelések káros hatása jobban érezhető. A munkamorál romlására mutatnak az egyre nagyobb arányokat öltő tolvajlások is, melyek a gazdákat egyéves munkájuk gyümölcsétől fosztják meg sokszor az utolsó pillanatban, közvetlenül a betakarítás előtt. Ma, amidőn az egész világon csucsmunkateljesítményekre törekszenek, amidőn például Németországban hat év alatt az ipari termelés terén átlag 35%-kai javították meg egy-egy munkás teljesítményét, mezőgazdasági munkásviszonyaink megjavítása terén is reformokra van szükség. Mezőrendőri törvényeink, úgylátszik, nem elég szigorúak ahhoz, hogy a munkásaink körében a megromlott munkamorált megjavítani képesek lennének, sőt egyik felsőházi tagtársunk megállapítása szerint a lopások bűntette olyan enyhén büntettetik, hogy a büntetések egyenesen felkeltik a kedvet a tolvaj-' lásokra. ! Igen t. Felsőház! Azt hiszem, elérkezett az ideje annak, hogy mi is behatóain foglalkoz,17