Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-36

Az országgyűlés felsöházmiak 36. ülése Az alkotmányos magyar közjogi gondolko- | zástól lényegesen eltér az államhatalom kor- I 'átian érvényesülését kívánó e felfogás, amely ! a hatalmat birtokló egyént, egyetlen pártot, ! illetve annak vezérét akarja a szuverenitással j felruházni. Válságos ülőket élünk; ezek semmi- ] képpen sem alkalmasak alkotmánymódosítások megkísérlésére. Azt hiszem, az állítólagosán szándékolt alkotmányreform módozatairól még semilyen végleges nézet nem alakult ki. A miniszterelnök úr nem alkotmányfelforgatást akar, (Ügy van! Ügy van!) hanem alkotmány­módosítást vagy fejlődést és elgondolása, hogy érvényesüljön a területi, a hivatásrendi és a nemzetiségi elv. Megvárandoni, de azt már most leszögezem, hogy a népképviselet esMle­ges megváltoztatása esetén semmi szükségét iii'iu* látom annak, hogy a felsőház struktúrája mcgváltoztassék. (Ügy van! Ügy van!) A mezőgazdaság helyzetében a folyó év súlyos;.elemi csapásai éreztették hatásukat. K hatásokat az 1941. évi állami költségvetési el­jráiiyzat összeállításánál figyelembe vette a i mi izügy miniszter úr is. Az elemi csapások élén haladt a tavaszi árvízkár, mely az ev későbbi szakaszaiban kisebb méretekben megismétlő dött. Jelenleg is nagy területek nem művelne tők meg és a jövő tavasszal alig.lesznek meg­műyelhetők, A kormány gondoskodása, az ár- j vizkormánybiztos tevékenysége és a társad« lom adakozásai gyógyítottak, segítettek, ahol csak lehetett. Meteorológiai jóslások valószí­nűnek tartják, hogy bizonyos kozmoszi tüne­tek, napfoltok következtében további esős évekre kell számítanunk, miért is fennáll a le hetőség, hogy árvízkárok a jövőben megismét lődhetnek. Ebuek az emberi lehetőségeken belül elébe kell vágni, mert a gyökeres gyógyítás hatha tósabb eszköz az utólagos kártérítésnél. Ez Í\ helyzet a Sió-csatorna körül. A földmívelés ügyi miniszter úr a Sión elvégzendő munká­latok költségeinek fedezésére 35.000 pengői irányzott elő, ami a semmivel egyenlő, ha te kintetbe vesszük az idei Sió okozta károkat Tolnia vármegye területén. A Balaton vizének időnkénti emel­kedését le kell vezetni, mert ellenkező esetben a Zala, okoz nagyobb károkat és a balatonmenti nyaralóhelyek és községek víz alá kerülhetnének. E levezetésre, amely szűk ség esetén mindenkor eszközöltetik, a Sió-csa torna nem alkalmas, illetve jelenlegi állapota ban mefj; nem felelő. Ebből az következik, hogy Zala magyének és a Balaton vidékének mentesítése minden alkalommá] Tolna megye nagy károsodását vonja maga után. Jelenleg is sokezer holdi szántó és legelő víz alatt áll. Makray Lajos képviselő úr a földmívelés ügyi minisztérium költségvetésének tárgyalása^ közben szokásos ékesszólásával és a legalapo­sabb tanulmányozás után már szóvátette ezt a kérdést. Azt a választ kaptfi, hogy a gyökeres I javítás céljaira szükségelt összeg jelenleg nein áll rendelkezésre, ellenben a kormány a jövő­ben napirenden fogja tartani a Sió * kimélyí­iésének. szabályozásának és hajózhatóvá téte­lének nagyfontosságú kérdését. Én, mint Tolna megyének hű fia és a Sió-menti viszonyoknak alapos ismerője. ;i magam részéről is csatla­kozón! Makray kén viselő úrnak érveléséhez ós kéréséhez, s arra kérem a földmívelés ügyi mi­niszter urat, hogy e kérdés elintézését, amitől számos községnek, birtoknak és kisgazdának megélhetése függ. ne halassza ad ealendas 1940. évi december hó 11-én, szerdán. 31 graeeas, (Ügy van! Ügy van!) a pénzügymi­niszter urat pedig arra kérem, hogy a költsé­gekre szükséges összeget minden áron a jövő­évi költségvetés keretében adja meg. Hazánknak főpillére, nemzeti független­ségünknek biztosítéka, külső tekintélyünk és az ország belső rendjének legfontosabb té­nyezője, minden magyarnak büszkesége a magyar királyi honvédség. (Ügy van! ügy van!) A honvédelmi miniszter úrnak az 1941. évre szóló költségvetése minden téren az elő-i irányzott összegek lényeges emelését mutatja fel és azt a fokozatosan fejlődő honvédség hadi- és békef elszerelésének beszerzésével, az anyagok utánpótlásával és karbantartásával, a honvédelemről szóló törvényben foglalt fel­adatkörök ellátásaival indokolja. Tagadhatatlan tény, hogy minden más minisztérium költségvetésében foglalt ellátási Összegek eredményessége szembetűnőbb ah­hoz az eredményhez képest, amit egy hadse­reg az ország nagyközönségének felmutatni képes. Összehasonlítanám a hadsereget egy mimosa pudica-val, amely féltve elrejti csáb­jiait a kíváncsi szemek elől és alkalmi * pará­déktól eltekintve nem dicsekszik azzal, ámil elért, vagy szükség esetén elérhetne. Minden más foglalkozásnál utalni lehet az elért ered­ményekre, ellenben a katonának csak akkor nyílik erre alkalma, ha háborúba megy. Mélyen tisztelt Felsőház! A múlt ta­vasszal és nyárral már-már úgy alakult ki a belyzet, hogy a magyar honvédségnek alkalma nyílik bebizonyítani, hogy a röáfordított költ­ségvetési és beruházási összegek gyümölcsöt hoztak. Általános szempontból végtelenül ör­vendetes tény, hogy aiz ország területi és te­kintélyi gyarapodása és a'trianoni béke ré­vén elvesztett területek egy nagy részének visszacsatolása, háborús komplikáció és az or­szág fiainak vérvesztesége nélkül következhe­tett be. Természetesen én is ezt a nézetet val­lom, de legyen szabad öreg katona létemre hozzál űznöm, hogy mint katona, igenis sajná­lom a szeptemberi események ilyetén lefolyá­sát, mert háborús komplikációk esetén min­denesetre többet értünk volna el és nem ott állottunk volna meg, ahol megállanuink kel lett (Ügy van! Ügy van!) Több mint 4 hóna­pon keresztül abban a megtiszteltetésben és ÖröíCttben részesülhettem, hogy a 22 évvel ez­előtt levetett, kedves egyenruhát újból visel­hettem, hogy az Erdélyt visszafoglaló élcsapa­tok közvetlen nyomában élhettem és ve gig élvezhettem a bevonulást. A katonai köz­igazgatás megszűntével kapcsolatosan novem­ber 15-én visszatértem polgári foglalkozá­somba. Amit az egész bevonulás tartama alatt látni és konstatálni szerencsém volt, azt életem végéig elfelejteni nem fogom. A magyar hon védség teljesen a helyzet magaslatán volt. Teljesítménye .a vezetőség és a kivitel szem­pontjából kifogástalan, minden kritikát meg­szégyenítő, teljes egészében, katonai szem pontból nézve tökéletes volt. Ismétlem, hogy semmivel sem lett volna különb, ha ellenál­lásra talál, mert az előrenyomulás tervét es vezetését, a csapatok ütőerejét, szellemét és •teljesítőképességét illetőleg s végül tagolásá­nak és felszerelésének szempontjából egyaránt a teljesen modern és minden háborús teljesít­ményre alkalmas szervnek példáját nyújtotta. (Ügy van! Ügy van! Éljenzés.) Nemzeti önérzettel, hazafias büszkeséggel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom