Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-36

32 Az országgyűlés felsöházánoJc 36. ülése 194-0. évi december hó 11-én, szerdán. lelkesedéssel és szeretettel kell, hogy viselked­jék minden magyar hazafi honvédségünk irá­nyában és be kell ismernünk, hogy a rövid pár hónap alatt felfejlesztett magyar honvéd­ség várakozáson felül megfelelt a beléje he­lyezett reményeknek. (Éljenzés.) A beléje fektetett költségvetési és beruhá­zási összegek nem valtak hiábavalók. A ma­gyar nemzetnek minden tagja továbbra is haj­landó kell, hogy legyen.hogy hadseregünk fo­kozatos továbbfejlesztésére és tökéletesítésére minden terhet és minden áldozatot vállaljon. Különben ezt a román hadsereg vezetői tud­hatták. Saját szemeimmel láttam, hogy kezdet­től fogva csupán védelemre, nem pedig táma­dásra rendezkedtek be. hiszen a kisebb-nagyobb védelmi vonalak egész sorozatát láttam a tria­noni határtól egészen a Székelyföldig. Aki szemtanuja lehetett a szatmárnémeti,^ nagyvá­radi, kolozsvári és marosvásárhelyi bevonulá­soknak, annak szívét büszkeség és öröm töltötte be azokkal a helyszíni tudósításokkal ős fény­képfelvételekkel szemben, melyek a visszavo­nuló román csapatok egyes részeit bocskorban vagy • mezítlábosan és ágyúkba befogott ök­rökkel tüntették fel. Legyen szabad e helyen a honvédelmi mi­niszter úr címére egy kérésemet előterjeszte­nem. Teszem ezt volt munkatársain! érdekében. A katonai közigazgatásban sok, nagyrészben korosabb tartalékos tiszt nyert beosztást. Ezek ritka kötelességtudással és ambícióval végezték igen nehéz, szokatlan, éjjelt napallá tevő fele­lősségteljes munkájukat; e melleit még sok esetben anyagi károsodás is értő őket. Rendelje el a honvédelmi miniszter úr, hogy, a katonai közigazgatásban töltött három hónai) mint gya­korlat számíttassék be a tartalékos tisztikar­nak. Ezzel igazán méltó jutalmát kapnák meg­erőltető, kötelességtudó és igazán inuk szakad­iái a- végzett munkájuknak. Fejtegetéseim során és az élcsapatok nyo­mán elérkeztem Erdélybe, amelyet furcsa vé­letlen folytán nem ismertem volt és amelybe először tettem be lábamat folyó év szeptember hó elején. Több mint kéthavi ottartózkodásom után bátran mondhatom, hogy szívvel-lélekkel Erdélv rajogóinak sorába léptem és hogy azt az országrészt őszintén megszerettem. Alkalmam nyílott, hogy Marosvásárhelytől Budapestig háromízben repülőgépen tettem mes* az utat. méa pedis ragyogó időjárásban és a legszebb kilátási viszonyok között. Erdélynél szebb országot nemigen találni e világon. (Ügy van! ŰQII van!) De azt is konstatálnom kellett, hogy a repülőgépen szerzett benvomások má­sok, mint azok. amiket lent a földön szerezni alkalmam volt. Ez az orszáa- elsősorban borzasztóan sze­gény, népe rettenetesen lerongyolódott a 22 éves román impérium ideje alatt, s nagyobb fokban magyar nemzetiségű népe, — mert ez különleges sanyargatásoknak célja volt, — amely mindenkoron nagyobb adókat fizetett, soha semmilyen kedvezményben vagy elhelye­zés) en nem részesülhetett, de rouiánnyelvű né­pessége is, melyet a regátból behozott idegen érzésű köztisztviselő vagy vállalkozó és a nagy­számban előforduló zsidóság teljesen kiszipo­lyozott. Erdélynek visszacsatolt ' részein alig vau számottevő ipar, mert ezt a román kormány­hatalom Ó-Romániába» összpontosította és fel­virágoztatta - F •51dm ível ése, állattenyésztése borzasztóan el van hanyagolva. Ahol klima­tikus viszonyai folytán alpesi legelők állhat­nának rendelkezésére, ott az elhanyagolt lege­lőkön és havasokon nagyrészt gaz terem. Er­délynek főkincsét, a gyönyörű és nagy terje­delmű erdőket, nagy részben a kizsákmányolás­nak dobták oda a földreform keresztülvitele ; útján, amely magán-, kincstári és egyházi er­dőiből nagy darabokat kisajátított és legelte­[• tés céljából kiosztott a falvak között, de leszö­j gézem, hogy csak a románlakta falvak között. Ezeknek a kisajátított erdőterületeknek, me­lyek sokszázezer katasztrális holdat tesznek ki, ! nekiálltak tehát fejszével és ennek az lett az j eredménye, hogy ott jelenleg sem erdő. sem I legelő nincsen. Az úthálózat igen rossz állapotban volt be­| vonulásunk alkalmából. Erről csak annak le-. bet foga'ma, aki ezeket az utakat járni kény­telen volt. Mindenki tudja az Erdéllyel való vasúti összeköttetéseknek óriási mizériáját, mely a ! visszakerült erdélyi részeknek vasúton való megközelítését az újonnan húzott határvonal következtében teljesen elvágta a többi részek­től és az anyaországtól. Saját szemeimmel láttam, hogy korma­I nyunk teljes erővel, teljes odaadással és teljes I megértéssel az első pillanattól fogva nekiállott i a legnagyobb bajok orvoslásának. Hogy csak j azt említsem, az utak állapota lényegesen ja­! vult. A szűkvágányú vasiíti összeköttetés hi­hetetlen rövid idő alatt és erőfeszítéssel eszkö­! zölt munkálkodással e napokban megnyílik; ; e mellett a további vasúti építkezések nagy lendülettel folyamatban vannak. Mezőgazda­sági, erdészeti, bányászati, közoktatási, köz­igazgatás, igazságügyi, pénzügyi téren min­denhol észleltem a kormánynak hathatós be­folyását, kezdeményezését. De ez mind csak kezdet. Visszaemlékszem, hogy a költségvetésnek a képviselőház előtt le­| folytatott tárgyalása során úgyszólván mind­; egyik szakminiszter úr azt hangoztatta, hogy a jövőben még igen nagy^ áldozatokra fog ke­I rülni a sor. Ennek megértésére elegendő, ha az előttünk fekvő 210. számú törvényjavaslatnak első sorait elovasom, melyek szerint: ez az 1941, évi állami költségvetésről és az 1940. évi augusz­tus hó 30-a előtti államterületről szól. Láttam, ismerem a kormánynak eddigelé ; ot-t kifejtett tevékenységét. Abszolúte bízom ab­ban, hogy ezt sikeresen mindaddig folytatni ; fogja, míg. a visszakerült területek megélheté­sének minden tényezőjétJegalábbis_ az anyaor­szág megélhetési tényezőinek nívójára fogja felemelni. Ismétlem, abban a szerencsés helyzetben va­gyok, hogy hivatalos szereplés nem késztet a hivatalos hallgatás kötelességére. Hiszem és^ a forrón szeretett erdélyi népnek, valamint egész Magyarországnak szívem mélyéből kívánom, hogy nagytudású miniszterelnökünknek még egyszer alkalma nyíljék, hogy önszerkesztette térképeire és statisztikai adataira támasz­kodva bebizonyíthassa a hatalmasoknak a ma­gyar igények jogosultságát és igazát. (Élénk éljenzés és taps.) A múlt tapasztalataiból kiindulva, teljes bizalommal vagyok jelenlegi kormányunk iránt S s ezt a bizalmat a jövőre nézve is előlegezni hajlandó vagyok. "A törvényjavaslatot elfogadom. (Hosszas I élénk éljenzés és taps. szónokol nagyon sokan I üdvözlik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom