Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-36

30 Az orsztiggyűlés felsőházának 36. ülése nagyhatalmak buknak és államok megszűnnek és arra intenek, hogy felkészülten, megerősödve és egyetértésbe]! nézzünk elébe a vilájgbőny odaírnak megtisztulásának, amikor a körülöttünk elért gigászi eredniényeklből világosan az következik, bogy csak egységes népek boldogulhatnak, akkor minket szerencsétlen magyarokat úgy mint egész ezeréves történelmünk folyamán, újból ,áujt a turáni átok. hogy soha, de soha nem vagyunk képesek öszszetartásra és együttműködésre. Folyik a tömegek nyugtalanítása, sőt lazítása (Ugy van! Ügy van!) olyan időpontban, amikor abszolút nyugalomra és békés együttélésre égető szükségünk volna. A kormányt nem támogató, tehát ellenzéki pártok közül az egyiknek, szerény véleményem szerint, egyáltalán nines, fix, határozottan körvonalazott és tényeket tartalmazó programing». Misztikus elgondolásaival és hangzatos jelszavaival nyugtalanságot sait és félrevezeti a tömegeket, amelyek erre sohasem, hajlandóbbak, mint akkor, amikor körülöttünk minden ég. A legnagyobb hibája, bűne azonban abban rejlik, hogy macchiavelisztikus módon nem válogat módszereiben. A hatalomhoz való feltétlen akaratát terrorral támasztja alá és még attól sem riad vissza, hogy a politikai gyilkosságot politikai eszközei közé sorolja. Nevezett pártnak a párt keblén belül eltűrt tagjai, de még a törvényhozás házának egyes tagjai is tervbevették a politikai gyilkosság undok módszerét és még attól sem riadtak vjszsza, hogy az államfő magas személyének bölcs elhatározásaira terrorisztikusau hatni r készültek. Az összeesküvések és a hasonló módszerek nem illenek a magyar politikához, a magyar nép lelkületéhez és elgondolásához. Büszkén nyugatiaknak, a nyugati kultúra előharcosainak valljuk magunkat és őszinte szomorúsággal, és megvetéssel szem!étjük keleti szomszédunk kétségbesett módszereit, midőn egy modern Bertalan-éj rendezésével, a bosszúállás és a vérbosszú módszerével akarja hatalmát megerősíteni, vagy szétesését elhalasztani. Ezek után alig merek egy és ugyanazon, lélekzetvótellel a másik ellenzéki pártról megemlékezni. Ennek viszont politikai program m ját dinamikusnak, de könyörtelennek, rigorózusnak, diktatórikusnak kell minősítenem. A külföld módszereinek alkalmazása kecsegtető azért, mert ezekkel más országokban sikereket értek el, de más faj és

1 népesség elveit és módszereit szolgai módon Magyarországra alkalmazni, nem helyes. Minden hazafi amellett van. hogy a más országokban már jól bevált elveket és elgondolásokat nálunk is alkalmazni kell, de nemzeti életünkhöz idomítva, annak sajátságait szem előtt tartva. (Ügy van! Ügy van!) A magyar szellem sohasem értette meg a paranesuralom százszázalékos elgond 01 ásat. azért nem is kényszeríthető reá. Itt engedelmet kérek, hogy témámról kissr eltérjek. Megdöbbenéssel olvastam, hogy ezen pártnak egyik programmpontja az öröklött cí- ; mek eltörlését követeli. Hát bizony e tekintetben nem követi azon elvét, hogy a külföld vív

: ! máuyait Magyarországon is érvényesíteni akarja, mert a tengelyhatalmak sem törölték el az öröklött címeket. Tette ezt Franciaország a forradalom után, de ezt praktice már régen revideálta. Tette Szovjetoroszország, de ez is in kább minden burgoís-t irtott ki, vagy kergetett el, mely fogalomha, természetesen az öröklött cím viselője is beletartozott. Tudtommal csak két ország hozott ezirányban törvényt, Benes köztársasága és a volt Ausztria. Nem állítha1940. évi december hó 11-én, szerdán, lom, hogy állami létjogosultságát ezzel bebizonyította volna, vagy elkerülte volna végzetét. Magyarországon ilyen módszerre szükség nincsen. A miagyar alkotmányosságnak és politikai rendszernek egyik főtényezője és támasza a magyar honvédség és a magyar honvédelmi törvény a niveillálást eredményesen folytatja. Személyesen ismertem a múltban olyan Öröklött címekkel bírókat, akik a k. u. k. Armeeben »à La suite« tábornoki rangot érhettek el anélkül, hogy egyetlenegy napi kiképzésben részesültek volna. Ezzel szemben szemtanúja vagyok, hogy egy Esterházy herceg, aki véletlenül azon korosztályba tartozott, mely a trianoni béklyók következtében katonai kiképzésben nem részesült, a közelmúltban nyolc hónapon keresztül mint közlegény teherautót vezetett, azt naponkint sajátkezűleg mosta és olajozta, cigányokkal együtt hált és étkezett, amellett boldog és (büszke volt, hogy hazája iránti kötelességlét teljesíti. Ahol a hadseregnek ilyen nivelláló hatása van, ott hasonló törvén vekre igazán nincs szükség. Az utóbbi időben sok szó esik alkotmányreformról és arról, hogy kormányunk alkotmányrefoírmra készül. Hiába látunk hozzá időnkint hittel, önbizíalommal és i dalizmussal alkotó és termelő munkához, szociális országépítéshez, mindig felbukkannak közjogi kérdések, .melyek minden nemzeti energiát lekötnek. A Gömbös-kormány idejében hallottam legelőször, hogy a kenyér az első. nem a jog. hogy közjogi reformokból nein lehet megélni. Pedig a közélet most hangos a szociális reformok követelésétől. Ezzel szemben Almásy «József a Magyar Nemzetben hangsúlyozza, hogy sokszor függ maga a .nemzeti lét a közjogtól, hogy hiába van ezer tennivalónk szociális és gazdasági téren, hiába követelik a reformokat a legjogosabb éis elfőj thatailan igények, mert semmit sem ér a. magasabb anyagi vagy szellemi színvonal, ha a magyar életet hordozó állameszme intézményes biztosítékai hiányoznak. A jog biztosítja a kenyeret. Közjogi alapozás nélkül nem lehet az igények teljesedését biztosítani. Arról folyik <-i vita. hogy jó-e a. mai népképviseleti elv s nem kellene-e azon változtatni. Baranya y Jusztin abban szabta meg az alkotmány megtartásának vagy módosításának alapgondolatát, hogy olyan alkotmányrendszort kell kiválasztani, amely végre meghozná az egyénileg* értékes elemek érvényesülését. Serényi Gusztáv hírlapíró azt kérdezi, vajion az érdekképviseletek arra szolgálnak -e. hogy az értékeket kikutassák és kiemeljék a mélységiből, továbbá, vájjon a különböző érdekeltségekben és azok felelt olyanok uralkodnak-e, akik felelősségérzetben, tudásban és morális szjanléletbein a legkiválóbbak. Vájjon ott vannak-e a parlamentben azoknak az igazi tömegeknek a képviselői, amelyekről a statisztika azt állítja, hogy az ország munkaalkalmaiban, azok megszervezésiében, az alkotó gazdasági tevékenységben, az adólerovásban és — ami a legfontosabb — a háborús válságok véráldozataiban mindig a legnagyobb kockázattal vannak érdekelve, ímrédy Béla fel akarja építeni az új szociális munkaállam alkotmányát. aanelyben a miniszterelnök a miniszterek tanácsának fölérendelt tényezője, tehát egyedül és saját személyében volna felelős. Ez a diktatúrának eléggé őszinte terve.