Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-51

Az országgyűlés felsőházának 51. ülése határozat és törvény szabályozza az együttes bizottság hatáskörét. Mármost, mivel kifogásolom, hogy ez a 15. § bevétetett a jelentésbe s mivel kifogásolom a cím módosítását is, megállapítandó, hogy ez tényleg szükségszerű összefüggésben 'van-e a 9. § módosításával. Azt hiszem, hogy ha ezt a kérdést bárki objektíve elbírálja, arra a megállapításra fog jutni, hogy nincs szükségszerű Összefüggésben. Sok más dolgot is fel lehetett volna ebben a kérdésben vetni, ami a zsidókérdéssel kapcsolatos. Épp így lehetett volna a gettó kérdését is szabályozni, vagy lehetett volna szabályozni azt a kérdést, hogy egy keresztény nőnek apasági keresete van egy zsidóval szemben. A problémák egész sorozatát fel lehetett volna tehát hozni és ha lehetett volna illeszteni, ha az együttes bizottság szükségesnek tartotta volna azt, hogy ezt a kérdést szabályozza. Az nem érv, amit az egyeztető bizottságban hallottunk, hogy mi erről a kérdésről beszéltünk. Nagyon sok kérdésről be széltünk, amit azonban ebben a törvényben szabályozni nem lehet. En például beszéltem a, csúcspolitikusok zsidó leszármazásáról is, ahol intézkedést tartok szükségesnek, de ezt a kérdést ebben a matériában szabályozni nam lehet. Nekem ebből kifolyólag alkotmányjogi aggályaim vannak. Nem szeretném, hogy ez a jövőben precedens lenne, mert rendkívül veszélyes dolognak tartom azt, különösen felzaklatott viszonyok között, ha incidental!

ter bedobnak egy kérdést, eléggé meg nem gondolva és át nem gondolva annak a gyakorlati következményét, beledobják egy ilyen megegyezésbe és arra egy paragrafust csinálnak. Ez nem megfelelő kodifikáció. Ezek a kérdések sokkal súlyosabbak, mintsem hogy azok tekintetében egyik percről a másikra helyes döntést lehessen hozni. Én nem azt teszem szóvá, hogy a házasságon kívüli nemi közösülés tekintetében kell-e intézkedést hozni, igen, vagy nem; erről most beszélni nem akarok, csak alkotmányjogi aggályaimat tartom szükségesnek kifejteni. Szükségesnek tartom azt, hogy a Ház ezzel a kérdéssel foglalkozzék, hogy ebben a kérdésben a Ház nyilatkozzék és állást foglaljon, mert a felsőház presztízse megkívánja hatáskörének érintetlenül hagyását, megkívánja, hogy a jövőben ilyen precedensek ne legyenek. Éppen ez oknál fogva kérem a mélyen t. Felsőházat, méltóztassék egy határozati javaslatot mint a Ház állásfoglalását és megállapítását elfogadni. Én nem kívánok ebből a kérdésből kifolyólag esetleg egy újabb összetűzést megindítani a felsőház és a képviselőház között, nem tartom ezt opportunusnak, mert az, hogy ez az eset precedensnek ne tekintessék, elintézhető a felsőház saját hatáskörében is. Ezért bátor vagy a következő határozati javaslatot benyújtani, (ohassa): »A felsőház megállapítja, hogy alkotmányjogi aggályai vannak a tekintetben, hogy az egyeztető bizottság egy új szakaszt vett fel jelentésébe, illetőleg javaslatába, amely nincs szükségszerű összefüggésben az egyeztetés végett hozzá utalt szakasszal. Hogy ebben a kérdésben a felsőház a fennt említett alkotmányjogi aggályai kérdésében napirendre tér, teszi ezt kizárólag azon oknál fogva, hogy a mai nehéz viszonyok mellett nem tartja kívánatosnak, hogy ebből kifolyólag a két Ház között eset194-1. évi július hó 24-én, csütörtökön. 309 leg egy újabb nézeteltérés keletkezzék. A maga részéről azonban leszögezi" álláspontját, hogy a jövőre nézve ezt precedensnek nem tekintheti.« (Helyeslés a középen.) Kérem a mélyen t. Felsőházat, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni. (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Elnök: Balogh JenŐ ő nagyméltósága kíván szólni. Balogh Jenő: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! A Felsőház régi, nemes hagyományainál fogva természetesen a magam részéről is a legnagyobb súlyt helyezek minden alkotmányjogi szempontra és alkotmányjogi aggodalmak komoly felmerülése esetén tartózkodnék ilyen vagy olyan álláspont elfoglalásától. Ezért kötelességem röviden megjelölni, hogy miért nem osztozom — legalább nem mindenben — az előttem felszólalt báró Prónay György ő nagyméltósága alkotmányjogi aggodalmaiban. Leszögezem, az ellen nincs semmi megjegyzésem, hogy a jövőre nézve mondassák ki, hogy ez az eset nem lesz precedens, csak az aggodalmak nagyon aláhúzott kiemelése az, ami felszólalásra késztet. Mindenekelőtt megállapítom azt is, hogy a felsőházi tag úr őnagyméltósága az újonnan felvett 15. § tartalma, érdemleges intézkedései ellen nem szólalt fel. Ugy hiszem, hogy azokat elfogadja, csak az ellen szólalt fel, hogy ez a szakasz most utólag beillesztessék. Hogy miért illesztetett be, erről tartozom a mélyen t. Felsőháznak azokat a t. tagjait tájékoztatni, akik nem lehettek jelen a 24 tagú albizottság tegnapi ülésén és azt követőleg egy szövegezés végett még kiküldött harmadik bizottság ülésem amely ezekkel a kérdésekkel olyan behatóan — délután fél négyig — foglalkozott, hogy azután már természetesen a t. Felsőház többi tagját alig volt időnk a további részletekről felvilágosítani. A 15. § tartalmával nem is szándékozom foglalkozni, csak annyit hangsúlyozok, hogy itt olyan undorító és visszataszító cselekmények pönalizálásáról van szó, amelyeknek bűncselekménnyé nyilvánítása bizonyára a felsőház minden tagjának meggyőződésével megegyezik. Ami a beillesztés kérdését illeti, összefüggésben áll az új felvett 15. § tartalma a 9. § egyes bekezdéseivel annyiban, hogy mindegyiknél zsidónak házasságon kívüli viszonyáról van szó. (Farkasfalvi Farkas Géza: Tisztességes asszonnyal!) Ez volt a kapcsolat, amely miatt az egyeztető bizottság 24 tagú albizottságának túlnyomó nagy többsége igen erélyesen és nyomatékosan kívánta az új szakasz felvételét. A felsőház igazságügyi és köziogi bizottságának, valamint a t. Képviselőház igazságügyi és közjogi bizottságának kiküldött tagjai, összesen 150-en jelen voltak tegnap az egyeztető bizottságnak itt ebben az ülésteremben délután 4 órakor tartott ülésén. Engem tehát bizonyos fokig megnyugtat az, hogyha a két Ház két bizottságának, mindkét közjogi és mindkét igazságügyi bizottságának ugyanazok a tagjai nem is szólalhattak fel különlegesen ehhez az újonnan szövegezett szakaszhoz a két Ház bizottságaiban, de teljes mértékben módjukban volt kifejezni aggodalmaikat, vagy megtenni a szakasz szövegezésére vonatkozó megjegyzéseiket az egyeztető bizottság itt tartott együttes ülésén. Az, amit báró Prónay György ő excellen49*