Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-49

Az országgyűlés felsőházának 49. ülése 194.I. évi júlim hó 18-ám, pénteken. 297 doinesztikált lóból hogyan lehet kitenyészteni az ősi vadlovat és ez minden állatra áll. Ha az emberrel így lehetne kísérletezni, akkor bizonyos embercsoportokon belül vissza lehetne ál-, lítani az ősi emberformákat; (Egy hang: A majmot! — Derültség.) Nem a majmot, mert a majom sokkal specializáltabb lény, mint az pmber. Az ember sokkal primitívebb (Derültsí'!).) ősibb formában áll, mint a majom; az ember koponyájának varratai csak az 50 év után kezdenek elesontosodni; az orangután koponyájának varratai pedig már «'} éves korában mind elesontosodottak, tehát ez a folyamat már akkor befejeződött nála, bár éppen olyan sokáig él, mint az ember; vagyis egy specializálódott, elveszett állattínus a jövőre nézve. Az ember olyan embrionális elemeket rejt magában még felnőtt korában is, hogy inesszekihatású, általunk egyáltalában beláthatatlan szellemi és lelki fejlődése lehetséges még, tehát semmi köze az embernek a majomhoz. Ezt csak úgy közbevetőleg voltam bátor megjegyezni, mert egy megjegyzést hallottam, amely erre vonatkozott. A faj kérdését a mostani tárgyalásokban is két formában említették: laikus formában és tudományos formában. E kettő azonban egyáltalán nem azonosítható. Hallottuk például, hogy a legkiválóbb szaktudósok véleménye is eltérő a faj lényegét illetőleg. Ez csak látszat. A kétéves gyermek is meg tudja különböztetni a liliomot a csalántól, tehát neki is van érzéke a fajok iránt. A tudósok közötti vitás kérdések olyan finom nüanszokra és elvont tudományos kérdésekre vonatkoznak, hogy azokat a laikus egyáltalában meg sem tudja érteni, ennélfogva a' fajhoz tudományos szempontból csak a szaktudósok és a filozófusok, a diszciplínáit gondolkozású filozófusok szólhatnak hozzá. Ez természetesen nem azonos azzal, amit faj alatt például a köznapi beszédben szoktunk érteni. Például álökoskodás az, ha ezt a problémát úgy állítjuk be, hogy nincs magyar és nincs német faj. Az világos, hogy nincs, azok csak népközösségek. Van kaukázusi faj, van sárga faj, van sémi faj, van néger faj, van indián faj és van maláj faj, de magyar és német faj nincsen. Mi rokonok vagyunk, közeli vérrokonok vagyunk, a kaukázusi népfajhoz tartozunk és idetartoznak a szlávok és románok is; ez természetes. Ezt a kérdést tehát nem lehet így megfogni, ilyen kis részletből, ezt egyetemlegesen kell analizálni, ha az ember errőí vitatkozni akar. Tehát egyáltalában nem lehet lígy sem fogalmaznia dolgot, hogy Ma;»varországon csak egy fajjal nem lehet összeházasodni. Magyarországon jelenleg két faj van, legfeljebb három: a kaukázusi, a zsidó és a cisránv. (Zaj.) En nagyon kívánatosnak tartanám, hogy a házassági törvény kiterjesztessék a cigányokra is. (Ravasz László: A cigány nem kaukázusi?) Nem. (Ravasz László: Í3g a magyar nem mongoloid?) Nem. semmi köze hozzá, soha nem is volt. A magyar finn-ugor és türk keverék, a türk pedig a legtisztább kaukázusi faj, tatár. De a tatároknak két nagy csoportja van. a kaukázusi tatár és a mongoltatár. A mongol-tatárokhoz nekünk semmi közünk sincsen, legfeljebb a tatárok itt. hagytak természetesen bizonyos örökséget, és attól nehéz szabadulni. (Ravasz László: Mongolóid vonás nincs a magyarban?) Nincs. Azok mongol maradékok: a tatárokkal jöttek be a mongolok. de a.tatárok zöme, 70 millió kaukázusi és egyáltalán nem mongol. Ez régen tisztázott kérdés. (Szüllő Géza: A legtisztább árja a cigány.) En nem vagyok az árjánizmusnak híve, ez egy elmélet, én a kaukázusi elmélet alapján állok, ez pedig antropológiai elmélet és nem modern elmélet. Azt. is hallottam például, hogy ki részünk téve annak, hogy a közeljövőben a szentistyáni állam többi nemzetiségeire nézve is ugyanez a megszorítás Jog azután felvetődni. Ez a veszély egyáltalában nem fenyeget, mert nincsenek faji különbségek,, azok a kaukázusi fájnák részei és közöttük a keveredés semmiféle degeneratív eredményt eddig nem tüntetett fel, sőt sokszor még előnyös is. Nemzetiségeink külön faj, tehát ez a törvény, a faj védelmi törvény sohasem terjeszthető ki Magyarországon a zsidókon és a cigányokon kívül egyéb néprétegekre, mert azok ugyanahhoz a fajhoz tartoznak, mint a magyarok. Éppen ezért erőszakolt okoskodás az is, ha azt mondják, hogy Magyarországon össze lehet házasodni a hottentotta fajjal,* de nem a zsi dóval. Ha a hottentották olyan számban élnének Magyarországon, mint a zsidók, akkor ez a most tárgyalás alatt álló törvény elsősorban is

/ a hottentották ellen irányulna és nem a zsidók ellen. Nincsen hottentotta probléma Magyarországon. Ahol hottentották vannak, ot tan roppant eleven» erős, sőt krudélis eszközökkel védekeznek a hottentottákkal való keveredés ellen. Mindez könnyek nélkül nem fog sikerülni, | t. i. a fajvédő törvény megvalósítása s a zsidó j és keresztény határ megvonása, de a magyarság jelenlegi helyzete voltaképpen a végszükség állapotának felel meg. Végszükség esetében a törvényalkotót nem irányíthatják a kivételek könnyei. Mélyen t. Felsőház! En a törvényjavaslatot a képviselőház által elfogadott formában elfoj gadom. (Éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Szabó János ő méltósága. Szabó János: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! A képviselőház már letárgyalta és elfogadta, ezt a fajvédelmi törvényjavaslatot és most a felsőház van hivatva letárgyalni és magáévá tenni. Mindent mérlegelni kell a kérdés elbírálásánál és főként a magyarság érdekeire kell figyelemmel lenni, hogy lehetőleg úgy oldjuk meg ezt a problémát, hogy minden társadalmi réteg Óhaját .teljesítsük, a zsidók térhódítását visszaszorítsuk, t de igazságérzetünk ezzel sérelmet ne szenvedjen. Engedtessék meg, hogy hallassa szavát most a magyar munkás is, (Halljuk! Halljuk!) aki hosszú időn keresztül érezte és ma m érzi, hogy a törvényjavaslat korlátozó rendelkezésére magyar fajvéclelmi szempontból igenis szükség van. Látom, hogy a felsőházban több részről nem fogadták el a javaslatot, módosításokat terjesztettek elő, belátom azonban azt is, hogy a kormány javaslatában nem lehetett a félvérekkel szemben olyan engedékeny, mint a. német törvény, mert hiszen Németországban 0:5 százalék a zsidóság, míg nálunk 7—8 százalékot tesz ki. Helyénvaló volt tehát, hogy korlátozó feltételekhez kötötték a keresztényeknek tekintendő felverek fogalmát. Rá kell azonban mutatnom arra is. hogy az újabban megjelent újságcikkek szerint egy kis eltérés van az ezekre vonatkozó adatokban, azaz nincsen 200.000 félvér, nem lehet Magyarországon 4<>*