Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-49

296 Az országgyűlés felsőházának 40. ült nélkül elképzelhetetlen. Éppen olyanfokú kor­látozása az egyéni szabadságnak például az, ha a nemzet életképes kereső egyedei kénytele­nek eltartani a könnyelműen házasodó ttak életképtelen ivadékait. Nagyon jól tudjuk, hogy egy elmebeteg vagy egy örökölt beteg­ségénél fogva életképtelen és munkaképtelen egyén naponta sokkal több pénzébe kerúl az államnak, mint amennyit egy elsőrendű szak­munkás megkeres. Ez óriási megterhelése az egészségeseknek. Ami most a fajvédelmi javaslat 9. §-át illeti, itt több oldalról elhangzott az, hogy bele­ütközik a természeti törvénybe, ha megakadá­lyozza a zsidók és keresztények házasságköté­sét. A természet törvényeiben a tudomány a faj legmesszebbmenő védelmét figyelte meg. A faji korlátok áttörése nem a természeti tör­vény, hanem az egyéni nemi ösztön természet elleni jelensége, tapasztalat szerint káros kivé­tel. A zsidók ezer éve eredménnyel gyakorol­ják a fajvédelmet. Ügylátszik, ők ennek a fel­fedezői (Mozgás.) és mint a délelőtt folyamán hallottuk Ezra személyében a legkérlelhetet­lenebbül vitték keresztül ezt a törvényt. A tudomány szerint a fajok kereszteződése legtöbb esetben elkorcsosodásra vezet. A do­mesticatio által kitenyésztett termékek, ha gazdaságilag esetleg egy időre nagyon be is válnak, egyáltalában nem életképes egyedek, csakis az emberi gondoskodás keretén belül, az ember által teremtett feltételek között életké­pesek, különben menthetetlenül elpusztulnak. A keverékek elenyésző csekélyszámú kivé­telétől eltekintve örökre kirostáltatnak, szelektáltatnak a természet által. Nem­e c ak fajok, egész osztályok pusztultak el a fej­lődés történetében. Egész nemzetek, hatalmas nemzetek, népek elpusztultak, nyomtálanul el­tűntek a keveredés folytán. Korszakalkotók Eugen Fischer dél afrikai megfiérvelései, aki éveken át pontos katasztert vett fel a délafrikai búr és kaffer keveredések­ről és azt állapította meg, hogy az első gene­rációban pontosan úgy, amint azt a Mendel ­féle törvény bizonyította, elviselhető keverékek jönnek létre, de a második, harmadik generá­cióban már beáll a hasadás és nem előnyös tiszta búr és tiszta kaffer ivadékok állanak elő. hanem a legcsúnyábbak, amiket egyáltalában csak el lehet képzelni és lelki tekintetben, jel­]em és erkölcs tekintetében is nagyon súlyosan kifogásolható egyedek, akik messze elmaradnak úgy a búrok, mint a kafferek erkölcsi nívója mögött. T)e éppen ilyen tanulságosak a németor­szági cigányvizsgálatok. Az, aki a Reiehsge­smndheits-Amt-ban megismerte ennek az osz­tálynak alapos működését, tisztában van ennek nagy jelent ősé erével. Megállapíttatott, hog-y amíg a cigányok egymás között házasodnak. elviselhetők egy társadalmon belül, mert csak apró kis bűncselekmények fordulnak elő, mint csirketolva jl ás, csalás, stb. De mihelyt kevered­nek az ivadékok, a legantf szociálisabb, a leg­súlyosabb bűnözők ezek köréből kerülnek ki. nevezetesen a szekszuális bűneseteket és a főbenjáró bűneseteket szolgáltatják felnyomó többségben, A eie:ányfajnak más fajokkal való keveredése tehát nem nemesíti a cigánvfajt hanem ezt az alacsonvnbbrendűnek számító fajt is tönkreteszi. fSziillő Géza: Tiszta ária fi cigány, minden tudománv szerint.) Ez égy el­mélet, de a cigányproblémát elméletekre fel­építeni nem lehet. À németek a cicánvházassá got éppúgy tiltják, mint a zsidőházasságot. se 19ki. évi július hó 18-án, pénteken. Ausztriában vannak kerületek, ahol a lakosság háromnegyedrésze cigány-bastard. Hogy hogyan jött létre, azt pontosan kinyomozták és most internálótáborokkal gondoskodtak ar­ról, hogy a falukat végigjáró cigánylegények többet ne gondoskodhassanak e fajfenntar­tásról. A honvédelmi miniszter úr Q nagyméltó­sága a közoktatásügyi bizottság ülésein kife­jezte nagy aggodalmát a magyar faj rekratái­nak testi minőségét illetően, összehasonlítva őket a német hadsereggel és kiemelte, hogy hámulatos, hogy ezek a német katonák kivétel nélkül milyen szép termetűek, milyen egészsé­gesek, milyen jókedvűek és ehhez képest milyen szánalmasan satnyák általában a legtöbb ma­gyar vidék rekrutái (Mozgás és ellenmondások. — Egy hang a közéven: De azért jó katonák!) és okvetlenül sürgős szükségnek tartja, hogy a testnevelés e tekintetben megtegye a maga fajvédő kötelességét Mint orvos, jól ismerem az országnak majd­nem minden vidékét, mindenütt működtem, falun is és állíthatom, hogv nem egyedül a tu­berkulózis, a célszerűtlen lakásviszonyok ós az avitaminos táplálkozás m. oka ennek áz el«at­nyulásnak, mert ugyanazon a vidéken a külön­böző falvak ifjúsága nagyon eltérő képet mu­tat, aszerint, hogy keveredett-e idegen fajokkal vagy nem. A fajkeveredéssel szemben tehát megvannak a magam nagyon komoly aggá­lyaim. Mindenesetre a legnagyobb örömmel üd­vözlöm a honvédelmi miniszter úrnak ezt ana­! gyón fontos és a magyarság jövőjére nézve végtelenül fontos kihatású megállapítását és tö­rekvését. Tudiuk, hoay nálunk a felsőosztá­ly otkra a zsidókeveredés jelent veszélyt, de ke­vesen tudják, hogy a legalacsonyabb osztá­lyokra a cigánykeveredés is nagy veszélyt je­lent. Több oldalról hallottuk, így a mai ülé­sen és korábbi bizottsági üléseken is, hogy a félvérek idővel teljesen beleolvadnak a ma­gyarságba, a tudomány azonban ilyen beolva­dást nem tudott megállapítani, ellenkezőleg: megállapította, hogv bizonyos kvali+ások a hí­gítással még fokozódnak, éppen úgy, mint ahogy a kémiában is és a biológiában még in­kább vannak fontos reakciók, amelyek csak bi­zonyos higításon felül jelentkeznek és addisr leplezettek, amíg t. i. koncentrált állapotban vannak jelen. A katolikus egyház örök dicsősége, hogy egyik tagja, Mendel Gregor augusztinus apát, ;\ múlt században, 1865-ben azzal gazdagította ;i tudományt, hogv felfedezte, hogyan nyjlvá­nítia Isten a természet törvényein át teremtési módszereit, vagyis sa ját törvényeit: a termé­szettudósok szerint isteni törvény és természeti törvény között nincs különbség. Ez a mindnyá­junk részéről jól ismert mendelizmus. a Men­del-féle törvény, űíry szól, hogy az első gene­rációban a szülő tulajdonságai egyenlő arány­ban keverten nyilvánulnak meg az ivadákok­ban. de a második generációban már bekövet­kezik a hasadás és a nagyszülők kvalitásai kü­lönváltál) megint tisztán jelentkeznek és ha ezeket a vizsgálatokat száz és száz generáción át folytatjuk, akkor — amint ezt nagyon ki­merítő kísérletek bizonyítják — látjuk, hogy az ősi gének sohasem nusztnlnak el és atsviz­mus formájában mindig teljesen tisztán újra megnyilvánulnak. A gének az eddigi emberi belátás szerint nemcsak évezredekkel, hanens évmilliókkal is dacolnak. Ez természeti tör­vény. Ha ez nem volna így, akkor teljesen le­hetetlen volna az. amit most például az állat­tenyésztésiben látunk, hogy a mostani, agyon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom