Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-49

276 Az országgyűlés felsőházának 4-9. ülése 194,1. évi július hó 18-án, pénteken. nem kíván a viszonválasz jogával élni? (Nem!) Ha nem, akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a miniszter úr ő nagy méltóságának válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Felsőház a választ tudomásul veszi. Következik a gazdasági országos bizottság jelentéséneik tárgyalása az 1940. evi december hó 23-tól 1941. évi június hó 26-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről. Kérem a jegyző urat, hogy a gazdasági országos bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (felolvassa a gazdasági országos bizottság jelentését.) Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a gazdasági országos bizottság e félévi jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a gazdasági országos bizottság félévi jelentését tudomásul vette. Napirend szerint következik a társadalompolitikai és külügyi bizottság együttes jelentése alapján a Budapesten 1941. évi március hó 20. napján kelt magyar—német társadalombiztosítási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (felolvassa a bizottságok együttes jelentését). Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz altalánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a Budapesten, 1941. évi március hó 20. napján kelt magyar—német társadalombiztosítási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban H részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen. kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem A jegyző urat, hogy a szokásos módon először a törvényjavaslat címét, azután szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1.—3. §-ainak sorszámát. A felsőház a törvényjavaslat címét és 1.—3. §-ait hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott yégszerkezeitben, igen vagy nem? (igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt fel-' állással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a közoktatásügyi és külügyi bizottság együttes jelentése alapján a szellemi együttműködés tárgyában, Szófiában az 1941. évi február hó 18. napján kelt magyar—bolgár egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (felolvassa a bizottságok együttes jelentését). Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz 1 Általánosságban hozzászólni? (New,!) Ha szólni I senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Felteszem a j kérdést, méltóztatnak-e a szellemi együttműködés tárgyában Szófiában az 1941. évi február j hó 18. napján kelt magyar-bolgár egyezmény | becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot álta| lánosságban, a részletes tárgyalás alapjául el; fogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tár gyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos módon előbb a törvényjavaslat címét, azután szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét, valamint 1—3. §-ainak sor'< számát. A címet és a szakaszokat a felsőház \ hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem? j (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt fel! állással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hQgy a felsőház a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a közoktatásügyi bizottság jelentése alapján a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentésót felöl vasúi szíveskedjék. Tarányi Ferenc jegyző (felolvassa a bizottság jelentését). Elnök: vitéz Kozma Miklós felsőházi tag úr ő nagyméltósága kíván szólni. vitéz Kozma Miklós: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) T&z a javaslat, amelyhez elvi okból kívánok hozzászólni, véleményem szerint sokkal jelentékenyebb, mint amilyennek az első pillanatra látszik. Jelentékenyebb azért, mert decentralizál. Örömmel üdvözlöm a javaslatot azért, mert decentralizál és bár az én felfogásom szerint ezen az úton még tovább kellene menni, a javaslat mégis nagy lépést jelent e tekintetben. Csak üdvözölhetem a kultuszminiszter úr ő excellenciáját ebből az alkalomból és ehhez a magam részéről hozzáteszem azt is, hogy bátorságához is gratulálok, mert Magyarországon nem könnyű dolog decentralizálni. Hogy 1 ehhez a kérdéshez hozzászólok, az éppen azért j van, mert erre a körülményre — hogy tudni! illik decentralizálni nem könnyű és ameny! nyíre nem könnyű, annyira szükséges — kívánok rámutatni. A háború előtti liberális korban szükség-, szerűen uralkodóvá vált a centralisztikus irányzat. Az ország a kiegyezés után meglehetősen atomizált állapotban volt s mindenféle vonatkozásban, a főváros-fejlesztés, a tarifapolitika, a minisztériumok megalkotása és a kormányzásra kénes emberanyag kitenyésztése szempontjából feltétlenül szükség volt a centralizációra. A centralizációt folytatták a Trianon '• utáni özomorú években is. még pedig szükség; szerűen folytatták, mert átrendezkedésre volt szükség, azonkívül a nehéz pénzügyi és gazdaságpolitikai viszonyok között, amikor minden krajcárral számolni kellett, önmagától adódóan szükség volt arra, hogy a végén minden elhatározás egy központban alakuljon ki,