Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-49

Az országgyűlés felsőházának 4-9* ülése miniszter úrhoz, kegyeskedjék a cséplési köny­vek vezetésére vonatkozó utasítást sürgősen akképpen módosítani, hogy az első-, másod- és harmadosztályú terményt nem összeadva, ha­nem külön-külön kell a cséplési naplóba beve­zetni, továbbá, hogy az ocsxí nem jelent a har­madosztályú terményen aluli külön osztályozási nemet, hanem az aszerint, hogy a cséplőgép két- vagy háromfelé osztályoz, a másod-, illető­leg a harmadosztályú terménnyel azonos. Tisztelettel kérem továbbá a közellátási mi­niszter urat, kegyeskedjék az iránt is nagybe­csű intézkedést tenni, hogy a gabonabeszára­dás, illetőleg a kirostálás valamilyen formában figyelembe vétessék, és pedig vagy a cséplés al­kalmával bizonyos százaléknak a lemért súly­ból való levonásával, vagy pedig — ami még sokkal helyesebb lenne — a gabonabejelentő la­pon az elszámolás alkalmával a kirostálás, il­letőleg beszáradás folytán ténylegesen mutat­kozó hiány levonásával. Ez utóbbi esetben ter^ mészetesen a gabonabejelentő lapokban egy új rovat beiktatása válik szükségessé. Nagyon természetesen ugyanezt tartom szükségesnek a gabonabejelentő lappal nem rendelkező kisebb gazdaságoknál eszkozlendő leszámolásoknál is. Tisztelettel vagyok bátor arra kérni a köz­ellátási miniszter urat, kegyeskednék ilyen irányban hathatós és sürgős intézkedést tenni. (Heh'eslés és tans közéven.) Elnök: A közellátási miniszter úr kíván válaszolni. Laky Dezső közellátási miniszter: Nagy­méltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Jókay-Ihász Miklós felsőházi tag úr mondha­tom csodálatos gondosággal olvasta át annak az utasításnak a szövegét, amely a cséplési napló első két oldalán foglaltatik, mert magá­ban a naplóban valóban sehol sincs szó har­madosztályú gabonáról, csupán az utasításban, jelezve, hogy ez a háromféle gabona összeadva, összegezve egy rovatba Írandó be magában a naplóban. Ennek oka az, hogy az ország különböző részein — információink szerint — valóban ta­lálkozunk olyan helyzettel, hogy az ocsun kí­vül, amelyben azonban utasításunk szerint . 2%-nál több szem nem lehet, két- vagy három­féle osztályozási! gabonát is nyilvántart a la­kosság, amidőn az a gabona a cséplőgépből ki­esik. Bennünket azonban a közellátás ^ szem pontjából valóságban egyáltalán nem érdekel az. hogy milyenosztályú búzával állunk szem' ben. A búza ma akkora kincs, hogy bármilyen­osztályú, egyformán nagyjelentőségű értéke a magyar közgazdasági életnek, ennek követ­keztében megokolt az, hogy ezeknek a gabo­náknak csupán egy rovatban összegezett szá­mát kívántuk bejegyeztetni a cséplési naplóba. Ebből tehát, mélyen t. Felsőház, semmiféle veszély nem lehet, annál inkább nem, mert hi­szen ennek a formulának a mintáját — amint ez el sem gondolható másképp — korábban a legkülönbözőbb mezőgazdasági tényezők bírá­lata alá bocsátottuk, annak minden rovatát, minden betűjét megbeszéltük, ennek formulája így alakult át azzá, amelyben ma előttünk áll és amely a szakértők szerint mégis a legjobb­nak minősíthető. En tehát azt hiszem, mélyen t. Felsőház, hogy ebből semmiféle nehézség nem lehet, mert, ismétlem, az oosu minősítése világosan megvan az utasításban, amely a napló első két rovatán olvasható. Sajnos, jelenleg már akkor sem lenne mód ennek a mintának szövegét megváltoztatni, ha esetleg valami hiba csú­szott volna bele, -— bár szerintünk ilyenről 1941. évi július- hp 18-án, pénteken. 275 nincs is szó — mert hiszen ezeket sokezer számra kiküldöttük a cséplőgépekhez, (Gróf Hoyos Miksa: Használjuk; is!) használják is, ennek következtében ezen már módosítást nem lehet tenni. Ami a felsőházi tag úr felszólalásának má­sik két pontját illeti, az az érzésem, hogy eb­ben a vonatkozásban »szintén tudok kielégítő választ adni, noha nyilvánvaló, hogy a gabona­forgalom szabályozása olyan rengeteg kérdést vet fel napról-napra, szinte azt merném mon­dani, percről-percre, amelyeknek elintézésével szakadatlanul foglalkozunk és biztos csupán az, hogy ennek az első kísérleti évnek a tapaszta­lásai után kerülünk abba a helyzetbe, hogy a következő évben — ha lesz még rá szükség — egy emberi számítás szerint teljes mértékben hiba nélkül való rendszert tudjunk majd ki­építeni. Ami azt a kérdést illeti, hogy a beszára­dás folytán történő veszteség vétessék vala­hogyan figyelembe az elszámíolásnál, legyen szabad kijelentenem, hogy bár a beszáradás kérdése tárgyalásaink során szintén felmerült, nem látszott feltétlenül szükségesnek ebben a tekintetben intézkedni, mert hiszen az elgon­dolás az volt, hogy a lehetőséghez mérten min­den gazdaságnak a feleslege október végéig ajánltassék fel a Hombáron át a közellátás céljaira, addig pedig a beszáradás valószínű­sége roppant csekély. Nincs kizárva azonban, hogy mégis ezen a címen valami aránytalanul csekély veszteség terhelheti a gazdákat, ennek következtében nem látom akadályát annak, hogy belső utasítás formájában rendelkezzünk az iránt, hogy az eljárás során beszáradás cí­mén bizonyos mennyiség valóban figyelembe vétessék. Azt hiszem, ebben a tekintetben szin­tén teljes mértékben kielégítő választ tudtam adni. Hogy ez a százalék mekkora legyen — igon töredékes százalékról lehet csupán szó — azt annak idején az illetékes mezőgazdasági szakértőkkel folytatandó tárgyalásaim alap­ján fogom megállapítani Ami végül a harmadik szempontot, amely Jókai-Ihász Miklós úr felszólalása során fel­merült, a rostálás problémáját illeti, legyen szabad megjegyeznem, hogy én is teljes mér­tékben tisztában vagyok azzal, hogy őméltó­sága itt olyan kérdést tapintott meg, amely diszkusszió tárgya lehetett és lehet akármikor, amiktor ilyen állami irányítás mellett történő gabonaforgalomról van szó. Csakhogy általá­ban számolni kell azzal, hogy az a gabona, amely egy cséplőgépből kikerül, nagyon kü­lönböző minőségű. Van, amelyikben legfeljebb 1% a nem oda való anyag, van, amelyikben minden rostálás ellenére 10% szemét van. En­nek a hátránya az, hogy az eladásnál a gazda kisebb árat tud majd biztosítani. Hogy mi­képpen történjék a kirostálásnál ennek a vesz­teségnek a figyelembe vétele, erre vonatko­zóan pontos százalékot aligha lehetne beállí­tani, mert ha teszem azt, 3%-ot mondok, abban a pillanatban az a gazda, akinek csupán 1% a vesztesége, 2% búzatartalékot nyerne, amit ma­napság neon okvetlenül kívánatos tolerálnunk, vagy megengednünk. De itt is legyen szabad tisztelettel bejelentenem, 'hogy mivel ez a probléma abszolút figyelmet érdemlő, gondol­kodásra késztető kérdés, én nem mulasztom el a legsürgősebben még egyszer kivizsgáltatni s amennyiben lehetőség adódik rá, igyekszem megfelelő megoldást találni. Tisztelettel kérem, méltóztassélk Válaszo­mat tudomásul venni. Elnök: Az interpelláló felsőházi fagr: ÚT

Next

/
Oldalképek
Tartalom