Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-49

Az országgyűlés felsőházának 4-9* ülése miniszter úrhoz, kegyeskedjék a cséplési könyvek vezetésére vonatkozó utasítást sürgősen akképpen módosítani, hogy az első-, másod- és harmadosztályú terményt nem összeadva, hanem külön-külön kell a cséplési naplóba bevezetni, továbbá, hogy az ocsxí nem jelent a harmadosztályú terményen aluli külön osztályozási nemet, hanem az aszerint, hogy a cséplőgép két- vagy háromfelé osztályoz, a másod-, illetőleg a harmadosztályú terménnyel azonos. Tisztelettel kérem továbbá a közellátási miniszter urat, kegyeskedjék az iránt is nagybecsű intézkedést tenni, hogy a gabonabeszáradás, illetőleg a kirostálás valamilyen formában figyelembe vétessék, és pedig vagy a cséplés alkalmával bizonyos százaléknak a lemért súlyból való levonásával, vagy pedig — ami még sokkal helyesebb lenne — a gabonabejelentő lapon az elszámolás alkalmával a kirostálás, illetőleg beszáradás folytán ténylegesen mutatkozó hiány levonásával. Ez utóbbi esetben ter^ mészetesen a gabonabejelentő lapokban egy új rovat beiktatása válik szükségessé. Nagyon természetesen ugyanezt tartom szükségesnek a gabonabejelentő lappal nem rendelkező kisebb gazdaságoknál eszkozlendő leszámolásoknál is. Tisztelettel vagyok bátor arra kérni a közellátási miniszter urat, kegyeskednék ilyen irányban hathatós és sürgős intézkedést tenni. (Heh'eslés és tans közéven.) Elnök: A közellátási miniszter úr kíván válaszolni. Laky Dezső közellátási miniszter: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Jókay-Ihász Miklós felsőházi tag úr mondhatom csodálatos gondosággal olvasta át annak az utasításnak a szövegét, amely a cséplési napló első két oldalán foglaltatik, mert magában a naplóban valóban sehol sincs szó harmadosztályú gabonáról, csupán az utasításban, jelezve, hogy ez a háromféle gabona összeadva, összegezve egy rovatba Írandó be magában a naplóban. Ennek oka az, hogy az ország különböző részein — információink szerint — valóban találkozunk olyan helyzettel, hogy az ocsun kívül, amelyben azonban utasításunk szerint . 2%-nál több szem nem lehet, két- vagy háromféle osztályozási! gabonát is nyilvántart a lakosság, amidőn az a gabona a cséplőgépből kiesik. Bennünket azonban a közellátás ^ szem pontjából valóságban egyáltalán nem érdekel az. hogy milyenosztályú búzával állunk szem' ben. A búza ma akkora kincs, hogy bármilyenosztályú, egyformán nagyjelentőségű értéke a magyar közgazdasági életnek, ennek következtében megokolt az, hogy ezeknek a gabonáknak csupán egy rovatban összegezett számát kívántuk bejegyeztetni a cséplési naplóba. Ebből tehát, mélyen t. Felsőház, semmiféle veszély nem lehet, annál inkább nem, mert hiszen ennek a formulának a mintáját — amint ez el sem gondolható másképp — korábban a legkülönbözőbb mezőgazdasági tényezők bírálata alá bocsátottuk, annak minden rovatát, minden betűjét megbeszéltük, ennek formulája így alakult át azzá, amelyben ma előttünk áll és amely a szakértők szerint mégis a legjobbnak minősíthető. En tehát azt hiszem, mélyen t. Felsőház, hogy ebből semmiféle nehézség nem lehet, mert, ismétlem, az oosu minősítése világosan megvan az utasításban, amely a napló első két rovatán olvasható. Sajnos, jelenleg már akkor sem lenne mód ennek a mintának szövegét megváltoztatni, ha esetleg valami hiba csúszott volna bele, -— bár szerintünk ilyenről 1941. évi július- hp 18-án, pénteken. 275 nincs is szó — mert hiszen ezeket sokezer számra kiküldöttük a cséplőgépekhez, (Gróf Hoyos Miksa: Használjuk; is!) használják is, ennek következtében ezen már módosítást nem lehet tenni. Ami a felsőházi tag úr felszólalásának másik két pontját illeti, az az érzésem, hogy ebben a vonatkozásban »szintén tudok kielégítő választ adni, noha nyilvánvaló, hogy a gabonaforgalom szabályozása olyan rengeteg kérdést vet fel napról-napra, szinte azt merném mondani, percről-percre, amelyeknek elintézésével szakadatlanul foglalkozunk és biztos csupán az, hogy ennek az első kísérleti évnek a tapasztalásai után kerülünk abba a helyzetbe, hogy a következő évben — ha lesz még rá szükség — egy emberi számítás szerint teljes mértékben hiba nélkül való rendszert tudjunk majd kiépíteni. Ami azt a kérdést illeti, hogy a beszáradás folytán történő veszteség vétessék valahogyan figyelembe az elszámíolásnál, legyen szabad kijelentenem, hogy bár a beszáradás kérdése tárgyalásaink során szintén felmerült, nem látszott feltétlenül szükségesnek ebben a tekintetben intézkedni, mert hiszen az elgondolás az volt, hogy a lehetőséghez mérten minden gazdaságnak a feleslege október végéig ajánltassék fel a Hombáron át a közellátás céljaira, addig pedig a beszáradás valószínűsége roppant csekély. Nincs kizárva azonban, hogy mégis ezen a címen valami aránytalanul csekély veszteség terhelheti a gazdákat, ennek következtében nem látom akadályát annak, hogy belső utasítás formájában rendelkezzünk az iránt, hogy az eljárás során beszáradás címén bizonyos mennyiség valóban figyelembe vétessék. Azt hiszem, ebben a tekintetben szintén teljes mértékben kielégítő választ tudtam adni. Hogy ez a százalék mekkora legyen — igon töredékes százalékról lehet csupán szó — azt annak idején az illetékes mezőgazdasági szakértőkkel folytatandó tárgyalásaim alapján fogom megállapítani Ami végül a harmadik szempontot, amely Jókai-Ihász Miklós úr felszólalása során felmerült, a rostálás problémáját illeti, legyen szabad megjegyeznem, hogy én is teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy őméltósága itt olyan kérdést tapintott meg, amely diszkusszió tárgya lehetett és lehet akármikor, amiktor ilyen állami irányítás mellett történő gabonaforgalomról van szó. Csakhogy általában számolni kell azzal, hogy az a gabona, amely egy cséplőgépből kikerül, nagyon különböző minőségű. Van, amelyikben legfeljebb 1% a nem oda való anyag, van, amelyikben minden rostálás ellenére 10% szemét van. Ennek a hátránya az, hogy az eladásnál a gazda kisebb árat tud majd biztosítani. Hogy miképpen történjék a kirostálásnál ennek a veszteségnek a figyelembe vétele, erre vonatkozóan pontos százalékot aligha lehetne beállítani, mert ha teszem azt, 3%-ot mondok, abban a pillanatban az a gazda, akinek csupán 1% a vesztesége, 2% búzatartalékot nyerne, amit manapság neon okvetlenül kívánatos tolerálnunk, vagy megengednünk. De itt is legyen szabad tisztelettel bejelentenem, 'hogy mivel ez a probléma abszolút figyelmet érdemlő, gondolkodásra késztető kérdés, én nem mulasztom el a legsürgősebben még egyszer kivizsgáltatni s amennyiben lehetőség adódik rá, igyekszem megfelelő megoldást találni. Tisztelettel kérem, méltóztassélk Válaszomat tudomásul venni. Elnök: Az interpelláló felsőházi fagr: ÚT