Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-49

272 Az országgyűlés felsőházának U9. ülése 19hl. évi július hó 18-én, pénteken. vénycikk az Országos Törvénytárban kihirdettetett. Tudomásul szolgál. Bemutatom Zala vármegyei közönségének feliratát Muraköz visszacsatolása érdekében való ünnepélyes megnyilatkozása tárgyában. A felirat tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik az illetékes bizottságnak. A képviselőháztól beérkeztek: a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről; a szellemi együttműködés tárgyában Szófiában az 1941. évi február hó 18. napján kelt magyar—bolgár egyezmény becikkelyezéséről; az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról; a házassági jogról szóló 1894 : XXXI. te. kiegészítéséről és módosításáról; és végül a Budapesten, az 1941. évi március hó 20. napján kelt^ magyar—német társadalombiztosítási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok. Ezek a törvényjavaslatok kinyomattak, szétosztattak s előzetes tárgyalás és jelentéstételi végett kiadattak az illetékes bizottságoknak. A bizottságok a hozzájuk utalt ügyeket letárgyalták, jelentéseiket beterjesztették, amelyek szintén kinyomattak, szétosztattak s a házszabályok szerint 3 nap közbevetésével a mai ülés napirendjére tárgyalásra kitűzettek. Ezzel kapcsolatban bemutatom a kultuszminiszter úr levelét, amelyben a házszabályokra való hivatkozással »a szellemi együttműködés tárgyában Szófiában az 1941. évi február hó 18. napján kelt magyar—bolgár egyezmény becikkelyezéséről«, valamint »a közj oktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről« szóló törvényjavaslatok felsőházi tárgyalására dr. Stolpia József államtitkár urat miniszteri megbízottként bejelentette, továbbá az igazságügyminiszter úr értesítését, mely szerint »a házassági jogról szóló 1894 : XXXI. te. kiegészítéséről és módosításáról« szóló törvényjavaslat felsőházi tárgyalására esetleges helyettesül Antal István államtitkár urat bízta meg. Tudomásul szolgál. T. Felsőház! A miniszterelnök dr őnagyméltósága kíván szólani. Bárdossy László miniszterelnök: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak emlékezni, bogy az országgyűlés két háza előtt tartott bemutatkozó beszédemben hangoztattam, hogy a kormány a törvényhozói összeférhetlenség kérdésének szabályozását egyik legfontosabb feladatának tekinti. (Általános helyeslés.) Valószínűleg méltóztatnak arról is tudomással bírni, hogy az országgyűlés képviselőházában a múlt hónap közeoén olyanértelmű bejelentést tettem, hogy a kormány ebben a kérdésben a törvény kezdeményezés és előkészítés általában szokásos módjától el kíván térni és már az előkészítés stádiumában igénybe kívánja venni a két Ház működését. Azt mondottam, hogy attól a gyakorlattól kívánunk eltérni, amely általában a törvény-kezdeményezésnél s előkészítésnél fennálL Ebben a tekintetben azonban tulajdonképpen kialakult parlamenti gyakorlatot követünk, mert az 1875 :

1. tc-t és az 1901 : XXIV. tç.rÇ ezeket az összeférhetlenségi jogra vonatkozó törvényeket, ugyancsak így. készítették elő, ••"'•-. ' . . Az előkészítésnek és törvény kezdeményezésnek ez a módja az adott esetben, azt hiszem, teljes mertékben indokolt, mert hiszen oiyau kérdéseket érint az össneierhetlensegre vonatkozó törvény, — a két Ház belső életét, működését, a törvényhozói minőség különleges feltételeit, a törvényhozók személyes kapcsolatait, magatartását és cselekedeteit, — ameiyeitre nézve a Házaknak maguknak kell állást foglalniuk, s amelyekre maguknak kell befolyást gyakorolniuk. Az országgyűlés képviselőháza a kormány javaslatára meg is tette a szükséges intézkedéseket és egy 27 tagból álló bizottságot alakított; a bizottság tárgyalásainak megkönnyítésére tárgyalási alapként a kormány egy tervezetet bocsátott rendelkezésre. Értesülésem szerint ennek a tervezetnek általános vitája már be is fejeződött, úgyhogy a bizottság tárgyalásának első szakaszát ezzel be is fejezte. Minthogy a kormánynak az a felfogása és azt hiszem hogy ebb eu a felfogásában a mélyen t. felsőház is osztozik, hogy a törvényhozói összeférhetlenségi törvényben a felsőházi tagok összeférhetlenségének kérdéseit is szabályozni kell (Általános helyeslés.), természetesen figyelembe véve a felsőház megalkotásánál irányadóul vett szempontokat, ezért tisztelettel azt javaslom a t. felsőháznak, hogy szintén . alakítson egy bizottságot, amely az összeférhetlenség^ kérdésével foglalkoznék és ez a bizottság készítse elő azt a javaslatot, amelyet a Házak majd tárgyalási alapul vesznek. (Általános helyeslés.) Ehhez képest tehát kérem az elnök úr őnagym éltóságát, hogy a bizottság megalakítása, a bizottság taglétszáma és megalakulása tekintetében a szükséges intézkedéseket megtenni méltóztassék. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: Kérdem a t. felsőházat, méltóztatnak-e a miniszterelnök lír őnagyméltóságának a törvényhozói összeférhetlenség szabályozásának előkészítése céljából egy külön bizottság kiküldésére vonatkozó indítványát elfogadni'? (Igen!) Ha igen, akkor kimondom, hogy a felsőiház a miniszterelnök úr indítványát elfogadja. A külön bizottság tagjai létszámának megállapítása és megválasztásának napirendretűzése iránt majd az ülés végén fogok javaslatot tenni. T. Felsőház! Gróf Esterházy János felsőházi tag úr interpellációt jelentett be a közellátási miniszter úrhoz az erdő-, mező-, vad- és nádőröknek lábbelivel

r soronkívül való ellátása, Jókaijlhász Miklós felsőházi tag úr pedig hasonlóképpen interpellációt jelentett be ugyancsak a közellátási miniszter úrhoz a terméseredménynek a cséplési könyvekben, illetőleg a gabona-bejelentőlapon való megállapítása tárgyában. Mindkét interpelláló felsőiiázi tag úrnak megadtam az engedélyt interpellációjuknak a napirend előtt való előterjesztésére. Először gróf Esterházy János felsőházi tag urat illeti a szó. Gróf Esterházy János: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen t. Felsőház! A közellátási miniszter úr június 17-én a képviselőháziban mondott beszédében a cipőellátás kérdéséről a következőket mondotta (olvassa): »Elsősorban annak kell cipőutalványt adni, aki a közszolgálat érdekében olyan munkát végez, amely elengedhetetlenül megköveteli, hogy cipőt hordjon.« Meg vagyok róla győződve, hogy a közellátási miniszter úr is osztozik véleményemben, hogy az interpellációmban felsorolt