Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.
Ülésnapok - 1939-48
Az országgyűlés felsőházának 48. ülése 1941. évi július hó 5-én, szombaton, yróí Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: S. Bálint Gyógy, Mészáros István, Szabó János és Radocsay László igazságügyminiszter. — A gazdasági országos bizottságba a felsőház részéről kikiüdendő tagok megválasztása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Laky Dezső, Radocsay László. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra A perckor.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elnök: Àz ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Péohy Manó. a felszólalók jegyzésére pedig vitéz Görgey László urakat kérem fel. Napirend szerint következik a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik S. Bálint György őméltósáffa. S. Bálint György: Nagyméltóságú Elnök Űri Mélyen t. Felsőház! A közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslathoz legyen szabad néhány szóval hozzászólnom. Előre is legyen szabad bejelentenem, hogy ezt a felszólalásomat sokkal szívesebben mondottam volna el a miniszteri felszólalások előtt, azonban rajtam kívül álló okok ezt nem engedték meg. Legyen szabad arra is tisztelettel kérnem a mindenkori miniszter urakat, engedjék meg, íhogy mi kisemberek is az ő felszólalásuk előtt mondhassuk el beszédeinket, még ha nem is olyan klasszikusan tudjuk azokat felépíteni, mint más szónokok, de mi nagy tömegeiket képviselünk kinn az; életben és onnan hozzuk magunkkal azokat a kívánságokat és elgondolásokat, amelyek különösen ennek a törvényi a vaslatnaik keretében nagyon szükségesek és nagyon fontosak az egész ország ellátására vonatkozólag. Méltóztassék nekem megbocsátani, hogy ezeket előre bíocsátottam, de igen sok esetbein volt már részünk abban, hogy bennünket, kisembereket a miniszter urak nem hallgattak meg, azaz helyesebben, felszólalásaikat beszédünk előtt mondották el. Tudatában vagyok annak, hogy a miniszter urak akkor választják meg felszólalásuk időpontját, amikor FELSŐHÁZI NAPLÓ H. akarják, mert hiszen elfoglaltságuk sem igen engedheti meg, hogy más eljárást kövessenek, de nekünk sokkal jobban esnék ás talán jobb színezetben is tűnnék fel, ha mi is előttük mondhatnók el beszédeinket. Mélyen t. Felsőház! E törvény keretén belül, amely a közellátási] ak nehéz programmját tűzi ki és jelöli ki az ország minden rendű és rangú lakosságára vonatkozólag, nem könnyű szerep jut a közellátási miniszter úrnak: evvel teljesen tisztában vagyunk. Olyan nagy mértékben problematikus helyzetet teremt az egész ország ellátása, hogy arra egy miniszter maga kevés is; ezért rendelkezésére áli az egész országnak minden rendű vezető polgára és ebben a nehéz szerepében akarjuk mi is támogatni a közellátási miniszter urat, hogy megkönnyítsük az ő nehéz munkáját, az egész ország ellátását. Én elsősorban a mezőgazdaság részéről óhajtok szólni e közellátási törvényjavaslathoz, annál is inkább, mert bennünket gazdákat érint legközelebbről ez a törvényjavaslat. Tudatában vagyunk annak, hogy a mai nehéz és körülményes viszonyok és adottságok között nemcsak magának a miniszternek helyzete súlyos és felelőségteljes, hanem a mienk is, a gazdáké is az, akiknek meg kell birkózni ezekkel a nehéz körülményekkel, amelyeket ránk hozott a sors kegyetlensége, az^ időjárás sok megpróbáltatása. Maga a törvényjavaslat is e körül mozog és ezeknek a problémáknak nehézségeire óhajtanék én is néhány szóval rámutatni. Természetesen mi magyar gazdák mindent megteszünk, hogy a közellátási miniszter úr munkája könnyű legyen, ne legyen nehéz, s megelégedését szolgálja az eerész köznek, de mi magyar gazdák ugyanakkor ^elvárjuk, hogy a termelés korlátozásába a törvény keretén belül csak addig avatkozzék bele a kormány, amíg a termelés folytonosságát nem veszélyezteti. Végtelenül érzékenyen vettük utó mező4;