Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-47

258 Az -ország

gyüles felsőházának k7. iâése "1V4L' évi- -juttus- Író &^-e*t; :\pênttèht&. tálában szükség a soványsertés árának megállapítására. Én erre röviden csak azt szeretném válaszolni, hogy az a hármas vagy négyes játék, amely abból alakult, hogy megállapítom-e a soványsertés árát, a hízott sertés árát, és a tengeri árát, vagy nem, már rengeteg sok keserű tapasztalással járt országunk közönsége számára és éppen a gazdaérdekeltségekkel való tárgyalás alapján — ha nem is egészen egyértelműkig — alakult ki az a felfogásunk, hogy iparkodjunk ezt a kérdést minden részében megfogni és minden vonatkozásban egészséges alapra tolva vissza az árak alakulását, biztosítsuk így az ország sertés- és zsírellátását. Mélyen t. Felsőház! Nem lehet senki sem feltétlen biztonsággá 1 próféta a maga hazájában, még a maga községében sem, de nekem az az ; érzésem, hogy az az elgondolás, az a rendszer, amelyet az idén tavasszal a .sevtésforgalmi iroda formájában kiépítettünk, eddigelé jól funkcionált, annyira jól, hogy a székesfővárosnak egyenesen fenyegető zsírhiáuyát, — há más eszközöknek szerenesés alkalmazásával is — de mégis jórészt ennek az irodának munkásságával tudtuk megszüntetni és nem is valószínű, hogy a legközelebbi jó pár hónapban egy pillanatig is arra kellene gondolnunk, hogy a zsírellátásban komoly zökkenők lesznek, noha elismerem, hogy a multesztendei, minőségileg nagyon rossz tengeritermós az idei év nyarán és őszén egy darabig még sok tekintetben befolyásolhatja a sertések nevelését, illetőleg felhizlalását. Ez azonban olyan tényező volt, amelyre senkinek sem volt módjában számítani. Ennek ellenére eddigelé a helyzet nem rossz, s reméljük a továbbiakban sem fog zökkenő támadni. A soványsertésárak felszabadításával szemben pedig arra kívánok rámutatni, hogy ez azért jelentene veszedelmet, inert minden fogadkozás ellenére az volna a következménye, hogy egy magas soványsertésár után követeltetik egy magas hízottsertésár, azzal az indokolással, hogy ennyibe, meg ennyibe kerül, márpedig az adott körülmények között a zsírárral, valamint a húsárakkal feljebb menni nem lehet, mert ez ki nem kerülhető módon maga után vonná megint olyan mozgalmak feléledését, amely mozgalmak semmiesetre nem kívánatosak a mezőgazdasáe- érdekében sem. Nagyjában ezek azok a gondolatok, amelyeket a közellátási igazgatással kapcsolatban elhangzottakra válaszképpen elő kellett adnom. Talán még egy kérdés van, amelyről pár szót kívánnék szólni, az ipari közellátás kérdése, amely fogalom alá sorolom a petróleumellátást, a textiliákkal való ellátást, valamint a cipőellátást stb. olyan munkaköröket, amelyek szinte a földből nőttek ki, amelyek azonban szintén mind városi, mind falusi yo

: natkozásban a mának legfontosabh »kérdései közé tartoznak. Téglássy ő méltóságával szemben csak egy dologra szeretnék rámutatni, árrá, hogy ő kevesli a falun a petróleumellátást. Én nem győzök az Istennek eléggé hálát adni azért, hogy egyáltalán módunk van a vidéknek petróleumot adni, mert ha nem adja nekünk a Gondviselés az utolsó pillanatban a Hitelesitik: :•,.':'. Bálás Barna s. k. napló hitelesít ő't lispei forrásokat, akkor már esztendők óta a falvakban és más helyeken egyetlen petróleumlámpa sem éghetne. Ami a cukorellátást illeti, azt kifogásolta ő méltósága, hogy a falu ebben a tekintetbeit rosszabbul járt, mint a város. Ezzel szemben azt kívánom hangsúlyozni, hogy azokkal a statisztikailag megdönthetetlen adatokkal szemben, amelyek a falu cukorfogyasztására vonatkoznak, egészen világos az, hogy mióta cukorjegy van, a falu cukorfogyasztása sokkal nagyobb, mint korábban volt. Hogy miért nagyobb most, vagy miért volt kevesebb azelőtt, arról nagyon sokat lehetne beszélni. Ami a cipőellátást .illeti, itt sem tagadom azt, hogy a eipőellátas tekintetében súlyos gondjaink vannak. Gondjaink vannak egyszerűen azért, mert nyersanyaghiánnyal küzdünk, amelyet teljesen áthidalni nincs módunkban. Ez az oka annak, hogy cipő jegy helyett utalványrendszert léptettünk életbe, mert cipőjegyre egyszerűen nem tudnánk minden^ évben minden lakosunknak még egy pár cipőt sem kiszolgáltatni. De gondoskodunk arról, hogy a lehetőséghez mérten már az idei év őszén, részben a sertésbőrből készült talpbőr felhasználásával, részben a kísérletek során kialakított jó mű talpbőrrel a feszültséget ebben a tekintetben szintén enyhítsük, mint ahogyan más oldalról foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy hogyan és miként lehetne a meglévő bőranyagot típuscipők gyártására jobban felhasználni. Ugyanez az elgondolás a textiliák tekintetében, ahol gondjaink ma éppenséggel nem csekélyek, mivel azonban hosszabb idő óta foglalkozunk azzal, hogy a falusi lakosság számára megfelelő mennyiségű pamut- és gyapjúszövetet olcsóbb árban állítsunk elő és hozzunk forgalomba, az a reménységem, hogy ebben a vonatkozásban szintén hamarosan ereftményt tudunk elérni. Ez volt az a válasz, mélyen t. Felsőház, amer lyet a vita során elhangzott észrevételekre iparkodtam adni; és amellyel — szeretném remélni — meg tudtam magyarázni azt, hogy a kormány a vitában leginkább előtérbe tolt mezőgazdaság érdekeit soha szem elől nem tévesztette, azt mindenkor vezetőgpiidolatnak tartotta és mindenkor a mezőgazdasággal együtt, a mezőgazdaságért, annak érdekében kívánja a maga munkásságát, kifejteni. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök;* T. Felsőház! Az idő -előrehaladott voltára való tekintettel a vitát megszakítom és a legközelebbi ülés időpontját holnap délelőtt 10 órára tűzöm ki. A napirendet a jelen törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, valamint az országos bizottságba történő választás képezi. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvéi nek hitelesítése. Péchy Manó jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen! (Ninas!) Ha nincs, úgy azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződött délután 1 óra 48 perckor.) S. Bálint György s.;fc 'sági .tagok. . -