Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.

Ülésnapok - 1939-39

Az országgyűlés felsőházának 39. ülése is> hogy bár az idén igen rossz volt a termés és az országban nagyon nehéz viszonyok közepette állnak a gazdák, fizetési kötelezetségeiknek majdnem 75^-80%-ig eleget tettek, tehát úgylátszik, helyzetükkel meg tudnak birkózni. Teljes mértékben osztozom Purgly ő excellenoiájának^ abban a felfogásában, hogy kertes házak létesítése a legfontosabb és erre a tavasszal megszavazott törvény módot és lehetőséget is nyújt. E téren tovább is kell mennünk és éppen Schandl ő excellenei'ája javaslatára és kívánságára felvétetett a törvénybe az az iintézkedés, hogy nemcsak házhelyről, hanem arról is gondoskodni kell, hogy a ház felépítése biztosíttassék. E téren is megtörténtek a kezdeményező lépések. Feltétlenül összhangot kell teremteni a belügyminiszter úr által a szociális alap, a családvédelmi alap útján lebonyolított és a földmívelésügyi kormány vagy a Faksz. .által lebonyolított házépítési akció között. Nem lehet, hogy két irányban haladjon ez a munka, szükséges, hogy egy irányban haladjon és a belügyminiszter úrral a megfelelő tárgyalásokat meg is kezdettük. Purgly ő exeellenciája hívta fel a figyelmemet arra, hogy az egyes vidékeken a mezőgazdasági munkások nem dolgoznak a hétnek mind a hat napján, hanem a hétnek csak néhány napján, azt mondván, hogy párnapi keresetük elég ahhoz, hogy az egész heti megélhetésük biztosítva legyen. Ez Kárpátalján a fakitermeléssel kapcsolatban tényleg így van. Rá kell mutatnom, hogy ezt a szomorú tapasztalatot szereztük s egyes vidékeken a ruszin munkások két-három nap alatt annyit kerestek, hogy a hét többi napján nem kívántak dolgozni. Valahogy an úgy van ez, hogy az életstandardjukat nem akarják emelni. Egy bizonyos életstandardhoz hozzá vannak szokva és bár a munkaalkalom megvan és a megfelelő munkabérek is megvannak, sőt Kárpátalján igen sok vonatkozásban igen magasak, még sem kívánnak több napot dolgozni. Ez beteges tünet, ez ellen minden körülmények között küzdenünk kell és, sajnos, meg kell állapítani, — én magam még erre nem tudok adatokat- felhozni, de hallottam róla — hogy nemcsak Kárpátalján, hanem a szűkebb Magyarországon is egyes vidékeken ugyanez következett be. Ez ellen minden eszközzel fel fogjuk venni a küzdelmet és minden úton-módon kényszeríteni fogjuk az embereket arra, hogy a termelésben és a munkában vegyenek részt. Az ember különösen háborús körülmények és viszonyok között nemcsak családjának és magának dolgozik, hanem tekintetbe kell vennie, hogy egész Magyarországnak, az egész közösségnek dolgozik, tehát kötelessége is, amikor munkaalkalma van és (munkalehetősége megfelelő díjazás mellett, ezeket a munkákat el is végezni. A mezőgazdasági iparok fejlesztésére, amire Purgly ő exeellenciája szintén felhívta a figyelmemet, igen nagy súlyt helyezek magam m. Itt lehet szó cellulózegyár létesítéséről és más gyárakról is. Most éppen Csanád megyében kendergyár van kialakulóban szövetkezeti alapon. E tekintetben a gazdatársadalomnak minden módon segítségére akarok lenni. Hivatkozhatom arra, hogy sok nagybirtokos felajánlotta földjét telepítési célra és körülbelül 4 millió pengőt; ha ezt iparvállalatba fektetjük be, módomban van a kishaszönbérleti és f'öldbiriokpolitikai törvényben' megállapított fizetési, ...feltételeknél:-' előnyosebb .• feftételekeí FELSŐHÁZI NAPLÓ II. 19'40. -évi december hó 17-én, kedden. 111 adni. így sikerült már eddig a nagybirtokoknak és a nagyobb egyházi vagyonuknak egyrészét földbirtokpolitikai célokra átvenni és 75—100 százalékig készpénzben kifizetni azzal, hogy ők iparvállalatba fektették be vagyonukat. Szluha felsőházi tag úr ő méltósága ä zsidó birtokokra hívta fel a figyelmet. En magam is szükségesnek tartom azt, hogy ezek a zsidó birtokok földbirtokpolitikai szempontból igény-bevehetők legyenek, és ott ahol a kishaszonbérletek és mondjuk, a kisemberek igényeinek kielégítésén felül még fennmaradt zsidó birtok, azoknak parcellázását megfelelő áron minden körülmények között biztosítom. Rá kell azonban mutatnom arra, hogy itt az árkérdósben voltak bizonyosfokú differenciák. Ha a gazdasági albizottság vagy, nem tudom, a telepítési alap alacsonyra értékeli ezeket a birtokokat, az illető tulajdonosok panaszjoggal élhetnek és éppen a panaszjoggal való élés következménye az, hogy kisebb kvantum zsidó tulajdonban levő birtokot lehetett eddig földbirtokpolitikái célra igénybevenni. Purgly ő exeellenciája volt az, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a földbirtokpolitikával és a kisbirtokok számának szaporításával kapcsolatban a mezőgazdasági szakoktatást nagyI mértékben fejleszteni és fokozni kell. Rá kívánok mutatni arra, hogy ezen a téren az utóbbi esztendőkben igen nagy fejlődés következett be, kivált a téli gazdasági iskolák, azután a téli gazdasági tanfolyamok tekintetében. A téli gazdasági iskolák hivatottak a fiatalságot J okatni és nevelni, viszont a téli gazdasági tanfolyamok az idősebb generációk, általában a I felnőttek tanítását és oktatását szolgálják. A téli gazdasági tanfolyamok és iskolák i számában igen nagy szaporodás következett be. j Míg 1932/33-ban kilenc téli gazdasági iskola ! állt rendelkezésre, ezek száma 1939/40-ben 26-ra, 1940/41-ben 38-ra emelkedett és az 1941/42. tanév .re az a terv, hogy ezeknek száma 52-re emeltessék. Ebben azonban az Erdélyben kontemplált I 10 gazdasági iskola száma is bennfoglaltatik. I Viszont a taiifolvamok száma is nagymértélrI ben emelkedett. 1932/33-ban 20 volt a téli gazdasági tanfolyamok száma. Ezeknek száma az 1939/40. költségvetési évben 190-re emeltetett, az idei költségvetési évben pedig 260-ra. Ebből 40-et vagy 60-at Erdélyben kívánnék megtartatni. . .'•'•'Fontos itt az, hogy azok a fiatalemberek, akik mezőgazdasági szakiskolát végeztek, ne nyugdíjas állásra pályázzanak, (Ügy van! Ügy van!) hanem ímenjenek vissza az eke szarvához, a barázda mellé. Azt hiszem, hogy a tél'i gazdasági iskolák tanulóit talán nem éri olyan mértékben ez a vád, mint a középfokú mezőgazdasági iskolák tanulóit, akik érettségi bizonyítványt kapnak. Ezek azok, akik inkálbb pályáznak közpályán vagy nyugdíjas, nem tudom, micsoda más pályán való elhelyezkedésre. De egészségtelen állapotnak kell megbélyegeznem azt, hogy egy 10 vagy 20 holdas, sokszor — tapasztalatból tudom — 100 holdas gazda is ír és pályázik Bszkrt.-kalauznak, vagy pályázik vasüti bakteri állásra. Az^ ilyen maradjon csak vissza saját szülőföldjén, ott dolgozzék és ott gazdálkodjék. Mélyen t Felsőház! Baskay igen t. felsőházi tag úr még felhívta a figyelmemet arra» hogy á termelés irányításánál Erdéllyel kapcsolatosain gondoskodni kellene arról, hogy azok a birka feles égek,- amelyek a C. és D. típushoz, a racka és cigája típusú birkákhoz • tartoznak, nagyobb -, számban szaporíthassanak, 17