Felsőházi napló, 1939. II. kötet • 1940. október 21. - 1942. február 24.
Ülésnapok - 1939-39
110 Az országgyűlés felsőházának 39. ülés* sének megoldására. Én azt hiszem, hogy ezzel az összeggel igen nagy mértékben lesz lehetséges a vízlevezetést eszközölni. Schandl igen t. felsőházi tag úr felhívta a figyelmemet arra, hogy a Duna és a Tisza között lefolyó vizek nagymértékben veszélyeztetik Szegedet és a Szeged vidékén lévő három ármentesítő társulatra igen nagy terheket, igen nagy beruházási szükségességeket rónak rá. Tényleg az iá helyzet» hogy a Kiskunhalas, Soltvadkert, Kiskőrös körül lévő vizek egyrésze Szeged irányában folyt le és éppen az előbb említett Összegek rendelkezésre bocsátásával sikerült a Donge-csatornán egy átvágást csinálni és így igen nagymennyiségű víz vezethető le maid Bugacon és a Donga-csatornán keresztül a Tiisza felsőrészébe. Baskay ő méltósága költségvetési beszédében azt mondotta, hogy az az egymillió pengő, amely a földmívelésügyi miniszter rendelkezésére áll az állattenyésztés fejlesztésére és fokozására, nem elegendő. Szabad legyen ezzel kapcsolatban megemlítenem, hogy az úgynevezett nemzeti 'beruházásból, tehát a nagy beruházási programmból 3,700.000 pengő áll rendelkezésemre, amely összeg segítségével az állattenyésztést igein nagy mértékben lehet fejleszteni és fokozni. A felsőházi tag úr említette még azt is, hogy az értékesítés, a hűtőházak, a gyümölcstárolók terén igen sok tennivaló van. Itt a költségvetésen kívül a beruházásból még mintegy 6,324.000 pengő áll rendelkezésemre, amely két év alatt felhasználásra fog kerülni. Ami a kísérletügyi intézimények támogatását és korszerűsítését illeti, ennek szükségességét magam is teljes miértekben ismerem. Szükséges, hogy a kísérletügyi intézmények a gyakorlati élettel minél nagyobb mértékben összekapcsoltassanak, hogy ne legyen szakadék á tudósok és a gyakorlati gazdák között. (Ügy van! Úgy van!) Ezen a téren tehát minden intézkedést megeszek. Rá kell mutatnom arra is, hogy a tudományos kísérletügyi intézmények fejlesztéséire nemesak az igen t. felsőházi tág úr által említett 465.000 pengő áll rendelkezésre, hanem még egy 90.000 pengős tétel is, amelyet talán nem méltóztatott észrevenni. Purgly ő excellenoiája. a földhirtokpolitika kérdésére hívta fel a figyelmemet, azt mondván, — és teljes mértékben osztozom a véleményében — hogy nemcsak az fontos, hogy egy darab föld hány telekkönyvi tulajdonosé, hanem az is, hogy ez a darab föld megfelelően termelj ein, megfelelő hozamot adjon és megélhetési' lehetőséget nyújtson. A termelési tényezőket és a szociális tényezőket tehát a kisr birtokosiok számának sizaporitaaa mellett minden körülmények között tekintetbe kívánom venni. ö excelleneiája két kérdést intézett hozzám és erre a két kérdésre kívánt választ. Az egyik az volt, hogy az elmúlt tízesztendő alatt a földblrtokreformok következtében a kiosztott területen vájjon mennyivel csökkent a termelés, a másik kérdés pedig az volt, hogy vájjon a földet kapott emberek meg vannak-e sorsukkal elégedve? , A telepítési törvény újabb keletű, tehát; ti z évre visszamenőleg e tekintetben választ adni nem tudok, mert akkor a földbirtoreform-törvényt is tekintetbe kellene vennem, márpedig a telepítési törvény és a földbirtokpolitikai törvény, annak ellenére, hogy ugyanegy a célkitűzésük, ugyanegy' vonalon haladnak, mégis koncepciójukban.mások,, ame.miyíben a: földhire 19U0. évi december hó -17-én y kedden, tokreform-törvény végrehajtása során., elsősorban a kisbirtokokat kívánjuk kiegészíteni, hogy olyan emberek kaphassanak földet, akik megfelelő intsrukcióval és megfelelő forgótőkével rendelkeznek, viszont az első földbirtok-törvény végrehajtása során minden hadviseltet — éppen a szociális nyugtalanság level zetésére — bizonyos inertekben földben, kellett részesíteni. Mégis utánanéztem annak — és. a statisztikai adatok rendelkezésemre állanak —. hogy azóta, mióta a telepítési törvényt meghozták, áz egyes telepes községeknek, tehát a telepeseknek a terméseredménye hogyan viszonylik az ottani járási és megyei átlagos terméshez. Itt tehát* bizonyos összehasonlítást tudunk tenni. Rá kell azonban mindig mutatnom arra, hogy a telepes-községeknél mindig a legarravalóbb és legügyesebb emberek részesülnek földben és emellett a telepes-községek megfelelő vezetés alatt is állanak, amely vezetés igen nagy jelentőségű a kisgazdák termelése szempontjából. Ezzel kapcsolatban legyen szabad tehát összehasonlításképpen a mélyen t. Felsőház előtt pár adatot felolvasnom. Megemlíteni kívánom ! azonban, hogy az. összehasonlításnál a telepesközségeknél mindenkor az idei terméseredményt fogom felolvasni, viszont a statisztika még nem áll rendelkezésemre az egész járás, illetőleg az egész megye területéről, úgyhogy az összehasonlitásiiál a járásoknál és a megyéknél az 1939. ávi eredményt veszem tekim" tétbe, a telepes-községeknél pedig az idei eredményt. Például Magyarboly telepes-községben az idén a búzatermés átlaga — csak a búzát kívánom összehasonlítani,, mert a telepesekének mégis ez a fő terménye — 9.5 mázsa volt antennes katasztrális holdanként, viszont a járásban^ a 20 holdnál alacsonyabb területtel rendelkező gazdák terméseredménye tavaly 11.3' mázsa volt. Adorjánpusztán az idei telepes-terméseredmény 10.8 mázsa volt, míg a járásbán a 20 holdnál kisebb területtel rendelkező gazdák terméseredménye tavaly 10.1 mázsa volt. Nagyút telepes-községben, Heves megyében, príma földet kaptak a telepesek. Rá kell mutatnom, hogy itt a telepes-községek terméseredménye nagyobb, mint a járás terméseredménye és ez annak a következménye, hogy állami birtokot kaptak, amelynek a földje jól volt tartva, itt tehát a telepesek javára igen nagy" differ rencia állt elő, amennyiben ők 11 mázsát értek el és a járás többi lakosainál az eredmény ennél jóval kevesebb. Rácegresen a telepesek eredménye 11.3 mázsa volt, a 20 holdon aluli gazdáké 9.6 mázsa, de rá kell mutatnom itt még arra, ami itt a statisztikában a telepesek javára szól, hogy a statisztikánál a 20 holdnál aluli gazdák terméseredményét véve tekintetbe, itt sok kisebb parcella is volt, amelyek a terméseredmény átlagát természetesen nagymértékben rontják. Purgly ő excellenoiája felvetette még azt a kérdést és választ kért rá, hogy vájjon azok az emberek, akik a telepítési .törvény következtében földhöz jutottak, meg vamnak-e elégedve azzal és a helyzetükkel dis meg vannak-e elégedve. Erre vonatkozólag csak a következőt mondhatom: amennyiben nincsenek megelégedve, az állaimnak felajánlhatják, a földet és az államinak jogában áll ezt a. földet más telepesnek rendelkezésére bocsátani. Eddig egyetlenegy: telepes sem mondott le az ő: I telephelyéről,' tehát • úgylátszik, .sorsukkal meg Tannak ..elégedve;: iíteg;keJ^ .még, moifid imoin* azt
