Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-13

88 Az országgyűlés felsőházának IS. ülése is mennyi fájó könnyet törülnek le szenvedő embertársaik szeméről. Es én meg vagyok győződve róla, mélyen t. Felsőház, hogy a hivatásukat ekként betöltő birtokosokkal szemben a kormány bölcsesége nem is foerja az átengedési eljárást folyamatba tenni, {Egy hang a jobboldalon: Az kérdés!) s erre nyomatékkal a magam részéről is tisztelettel kérem a földmívelésügyi kormányt, mert ez felel meg a benyújtott javaslat szellemének is és mert a birtoktest elaprózódása esetén som tudna több embert eltartani; a közellátás és a karitész terén pedig feltétlenül pótolhatatlan visszaesés állna elő. {Ügy van! a középen.) Miután tanulmányom alapján meggyőződésem az, hogy a javaslat ezeket a gondolatokat megvalósítani kívánja, azt magam részéről általánosságban és részleteiben elfogadom, mert véleményem szerint a megalkotandó törvény igen nagy mértékben fogja emelni azoknak a földtulajdonosoknak számát, akik honfenntartó lélekkel, magyar rögön állva, a magukéban gyönyörködhetnek majd a magvar kalászok hullámzásában. {Élénk helyeslés, éljenzés és taps. — Szónokot tömegesen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Papp József ő méltósága. Pap József: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Ez a törvényjavaslat tárgyánál és a dolog természeténél fogva olyan, hogy nagy áldozatokat követel. Ezeket az áldozatokat nemcsak azoknak kell meghozniok, akiknek földjük van és akiktől a föld most ki fog sajátíttatni, mert ez a törvényjavaslat magasabb szférákba is felhatol és a jog eszméjétől is kíván áldozatokat. Mély benyomást tettek rám ö eminenciásának, a hercegprímás úrnak nagyon bölcs szavai, amelyeket valóságos hazafiúi érzés hatott át, mikor azt mondotta, hogy magasabb érdekek szempontjából az áldozatokat az egyház szívesen meghozza. Én ab" ból a szempontból indulok ki, hogy salus rei publico suprema lex est és éppen azért azon áldozatok ellenére, amelyek úgy materialiter, mint pedig jogi szempontból kívántatnak fis hozatnak, a törvényjavaslatot elfogadom abban a formáiábari, amint azt a felsőház egyesített bizottságai megállapították. Egy országnak, egy államnak az organizmusa nagyon komplikált. Három tényező játszik nagy szerepet: a föld, a nép és az államhatalom. E három tényező közül legfontosabb és legdöntőbb a népnek a sorsa, mert az az országnak a lelke. Az egyes országok és államok nagyon különböznek egymástól, nemcsak azért, mert más a geográfiai fekvésük, más a « kiterjedésük, de azért is, mert kvalitatív különbségek vannak az egyes országok lakosai között. A legmagasabb kvalitás, amelyet egy ország lakosságától követelhetünk, az, ha annale az országnak kereső munkásnéprétegei is meg tudják teremteni maguknak a rendes emberi megélhetés előfeltételeit, ha rendes állandó jövedelmük van, ha önálló^ exiszteneiák lesznek, és mint ilyenek, önálló politikai szerepet is játszanak. Éppen azért egy agrárorszáerban nagy súlyt kell helyezni arra, hogy kellő legyen az arány megoszlás a birtok és a lakosság között, és hogy a földmunkások szintén megfelelő állandó exisztenciához jussanak. A most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak nincsenek újabb célkitűzései. Ezeket a célkitűzéseket mind megtaláljuk az 1936. évi telepítési és az azt megelőző földreformtörvényekben is. Mégis igen nagy különbség van e törvényjavaslat és az eddigi törvények között azért, mert 1939. évi december hó 12-én, kedden. a mostani törvényjavaslat sokkal gyorsabb ütemben és szélesebb alapon akarja megvalósítni az eddigelé kitűzött célokat és hatályosan akar intézkedni, mégpedig úgy, hogy ^azonnal teremtessenek meg a kishaszonbérletek, azonnal hasíttassanak ki a házhelyek, azonnal kapják meg az arra érdemesek a részmüvelési lehetőséget, ahol az adva van. A házhelyek kihasítása rendkívül fontos, mert felfogásom szerint egy otthon, egy kis ház előkerttel, ahol veteményest lehet termelni, baromfit lehet tartani, sertést lehet hizlalni, a polgári békének, a megelégedettségnek az otthona. Már pedig a kormányhatalomnak oda kell hatnia, hogy minél több megelégedett polgára legyen az országnak. Tapasztaljuk, hogy Magyarország egyes részein a lakosság túlzsúfolt mezei gazdasági vidékeken lakik. Ezeket a lakosokat az országnak olyan részére kell helyezni, ahol nincs olyan nagy népsűrűség. Ez is ennek a törvényjavaslatnak egyik rendeltetése és feladata. Végül meg akarja állapítani ez a törvényjavaslat azt, hogy pro futuro és milyen feltételek mellett szerezhet valaki Magyarországon mezőgazdasági vagy erdőbirtokot tulajdonjogilag. Szociális, gazdasági és jogi szempontból kívánok a törvényjavaslatra egypár megjegyzést tenni. Szociális szempontból tekintve a dolgot, meg kell állapítanom, hogy ahol nincs meg a kellő arány a birtokmegosztásnál, ott bizony találkozunk szociális ellentétekkel, ellenáramlatokkal és feszült helyzettel. Ezeket el kell simítani, meg kell szüntetni az ország nyugalma és békéje érdekében. Azt tapasztaljuk, hogy Magyarországon a háború alatt és ïoleg a háború után már erősen^ mutatkoztak az elégületlenség ilyen jelei, és éppen ezért a kormányhatalom mindig intenzívebb módon nyúlt bele a birtokrendezés nagy kérdésébe és ezáltal a magánosok tulajdonjogába is. Az 1920:XXXVI. te. szintén intézkedett a házhelyek kihasításá^ról, kishaszonbérletek létesítéséről és egyéb birtokpolitikai intézkedésekről. Ennek a törvénynek voltak novellái is. Ezek a novellák mind ilyen szellemben hozat tak. Majd jött az 1936:XI. te. a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokokról, továbbá az ]936:XVTI. te. a telepítésről és más birtokpolitikai intézkedésekről. Ezek a törvények a tulajdoni és a birtokviszonyokba már nagyon erősen folytak bele. Igazságtalan lenne a kritika, amely azt mondaná, hogy az 1920-tól alkotott, úgynevezett földbirtokreformtörvények semmi eredménnyel nem jártak. Jártak eredménnyel, mégpedig szép eredménnyel, de nem kellő eredménnyel, és éppen azért szükségesnek tartotta a kormány benyújtani a mostani javaslatot, annál is inkább, mert az ország széles néprétegei követelik a javaslat törvény erőre emelését. Minthogy fontos szociális, jogi, nemzeti, sőt honvédelmi szempontok követelik ezt a reformot, a kormánynak és a törvényhozásnak nagyon óvatosnak kell lenni e javaslat törvényerői-e emelésénél, mert a túlzás akár az e<ryik, akár a másik oldalon nagy bajokat és hibákat idézne elő. Nem szabad gondolni mechanikus, sematikus földosztásra, aminek nincs más célja, mint az, hogy a földet felosszuk. A töldosztásnál. illetőleg a kisajátítási eljárásnál Tekintettol kell lenni a középbirtokok mai állapotára és a középbirtokosok helyzetére is, mert ba a középbirtokosokat proletárokká tesszük a törvényjavaslat folytán, akkor nem értük el azt a célt, amelyet a javaslat maga elé tűzött. Nem