Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-10

Az országgyűlés felsőházának 10. ülése 1939. évi augusztvs hó 18-án, pénteken. 59 képez és öt évig terjedhető börtönnel fog büntettetni. Ez óriási ugrás és szigorítás. Perjogi szempontból szintén tartalmaz lényeges újításokat a javaslat a mai rendszerrel szemben. Elsősorban kimondja a törvényjavaslat, hogy az összes valutáris bűncselekmények a budapesti kir. törvényszéknek mint uzsora-bíróságnak hatáskörébe tartoznak- Az 1931. évi. törvényben felsorolt büntetendő cselekmények eddigelé az ország egyéb törvényszékeinél is tárgyaltattak. Az egységes eljárás és a judikatura állandósága nagyon indokolják, hogy egy törvényszéknél összpontosuljon az egész eljárás. Melyesnek ismerem el a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely behozza ezeknél a büntetendő cselekményeknél is az úgynevezett in absentia való elmarasztalást. Ha tudniillik a vádlott nem is jelenik meg a büntető bíró előtt, bűnössége mégis megállapítható, a vagyoni elégtétel, az elkobzás kimondható, csupán a büntetési tétel nem szabható ki. Valamiként annakidején az állami és társadalmi rend felforgatásáról szóló törvényben a törvényhozás indokoltnak találta az in absentia való elmarasztalást, nézetem szerint ugyanezek az indokok forognak fenn itt is a épp azért helyes a megvalósítás. Nevezetes újítása ennek a törvényjavaslatnak az is, hogy azokat, akik elmarasztaltatnak ilyen valutáris bűncselekményben, a bíróság felterjesztésére a minisztertanács megfoszthatja állampolgárságuktól, azon a címen, hogy nem élnek lelki közösségben az ország többi lakosúval. Ebben a törvényben az eljárási részre vonatkozólag a büntető perrendtartás általános szabályai alkalmazandók. Ez a dolog- természetéből folyik, de ezt a bizottsági tárgyalások alkalmával az igazságügyminiszter úr ő excellenciája nyíltan és világosan ki is jelentette. A képviselőházban ezen törvényjavaslat tárgyalása alkalmával indítvány terjesztetett 'lő arra vonatkozókig, hogy valutáris bűncselekményekben a védelmet csupán az úgynevezett közvédők láthassák el. Ha elfogadtatnii volna, vagy elfogadtatnék ez az indítvány, ak kor azok az ügyvédek, akik nem közvédők, — Magyarországon körülbelül 6000 ügyvéd — kirekesztetnének ezekben a büntető ügyekben a védelem jogosultságából. Büntető perrendtartásunk világosan megmondja, hogy a terhelt, vagy — ha jobban tetszik — a vádlott, a bűnügy minden fázisában, az eljárás minden szakában és minden bűnügyben szabadon választ magának védőt. la egy kardinális alapelv, A törvény megmondja, hogy védő nem lehet más, mint bejegyzett ügyvéd, vagy egyetemi, illetőiét-- jogakaile miai jogtanár. A mi büntető perrendtartásunk a vádelvre van fektetve. A vadelven nyugvó perrendtartások is nagy súlyt helyeznek azonban arra, hogy — amennyire lehetséges — n

elyre.al.l.ittassék az egyensúly a védelem és a vad kozott. A vád ura a királyi ügyész. A királyi ügyész u

agy jogi képzettséggel rendelkezik,, n híva 'alnoki hierarchiában előkelő pozíciója van, »agy tekintélye és anyagi hatalma is van, úgyhogy vele szemben ezeket a túlsúlyokat az egyszerű terhelt vagy vádlott nem igen tudna ellensúlyozni. Ezért írja elő a törvény az;. hogy független ügyvéd védje a terheltet vagy vádlottat, mert az ügyvédekben a jogi tudás éppoly fokú, mint a közvád képviselőjében és az ügyvédek függetlensége biztosíték arra, hogy ellensúlyozni tudják a közvád túlsúlyát, esetleg ellenőrzik is a közvádló eljárását. A mi büntető perrendtartásunk világosan azt mondja, hogy a terhelt, illetőleg a vádlott maga választja védőjét, még ha kiskorú, akkor is, mert törvényes képviselője — atyja, gyámja, vagy gondnoka — csak akkor rendelhet védőt, ha maga a terhelt ezzel a joggal nem él. Ha kimondaná a törvény azt, hogy a büntetendő cselekmények egy neménél, mondjuk a valutáris bűncselekményeknél, csak közvédő járhat el, akkor ez a rendelkezés a védelem jogát sértené meg, a védelem joga pedig nem az ügyvédek privilégiuma, hanem nagy perjogi, szabadságjogi garancia minden polgár érdekében. Az igazságügyminiszter űr ö excellen eiája erre' az indítványra azt mondotta, hogy megfontolás tárgyáva lehet tenni ezt a dolgot és vissza lehet térni erre a kérdési'e akkor, ha meg fogják alkotni a közgazdasági bűncselekményekre vonatkozó terv De vett kódexet, amely a mai büntetendő tényáHadékokon kívül még másokat is fel fog venni. Én arra kérném mar m< st az Lgazságügyminisz 1 ter ni ö exeellenciáját, hogy ne korlátozza az ügyvédek védelmi jogát se köz védőkkel, se semmikép és ha úgy tapasztalta, hogy a vé delem terén anomáliák mutatkoztak, akkor az ügyvédi kar nevében kérem, hogy azokat a legszigorúbban eliminálja. Legyen meggyőződve a miniszter úr róla, hogy az ügyvédi kar lesz az első, amely e tekintetben segítségére lesz, mert az ügyvédi kar felelőssége tudatában és magas erkölcsi érzéke állal ve zéreltetve mindig arra törekedett, hogy a védelem aequiparálva legyen a váddal. A mai törvény értelmében, ha egy ügyvédet valamely üggyel megbíznak, neki kötelessége válaszolni, hogy vállalja-e azt az ügyet vagy nem? Ha vállalja, a törvény értelmében tisztességesen és lelkiismeretesen kell kezelnie az ügyet. Ha nem vállalja, az indokot, miért nem vállalja, nem köteles közölni. Én azt hiszem, hogy ha vannak inkompatibilitási esetek, — aminthogy képzelhetők ilyen esetek a védelem terén is — az illető ügyvéd tapintatától, lelkületétől, felfogásától és jó érzésétől függ az, hogy vállalja-e az ügy védelmét vagy pedig nem vállalja, de olyan törvényes szelekciót nem lehet gyakorolni, hogy az ügyvédi kar egy része kizárassék. Meg vagyok győződve arról, hogy az igazságügyi kormányzat ellent fog állni annale a mesterséges ügyvédellenes áramlatnak es hangulatnak, amellyel az utóbbi időben, fájdalom, sokszor találkoztunk. A törvényjavaslatot különben általánosságban és részleteiben is elfogadom. (HelyosIfs.) Elnök: Szólásra következik gróf Andrássy Mihály ő méltósága. Gróf Andrássy Mihály: Nagyméltóságú Elnök TTr! Mélyen t. Felsőház! Elnézést kérek. hogy igénytelen felszólalásommal igénybeveszemi a mélyen t- Felsőház nagybecsű türelmét. A szóbanforgó törvényjavaslatot, amelyet közszájon vsíberjavaslatnak neveznek, őszinte örömmel üdvözlöm. Igénytelen felfogásom szerint a javaslat tulajdonképpen inkább csak a veszett fejsze nyelét akarj.a menteni, mert mindazok, akiket közszájon Bíró Parkként enile-