Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.
Ülésnapok - 1939-9
Az országgyűlés felsőházának 9. ülése 1939. évi auguszius hó 11-én, pénteken. 43 Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa az igazoló bizottság jelentését.) Elnök: Kíván valaki a bizottsági jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, ia tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni az igazoló bizottságnak azt a javaslatát, hogy Gaár Vilmos, Jankovich Béla és vitéz Keresztes-Fischer Ferenc az igazolt felsőházi tagok névjegyzékéből töröltessenek, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy Dudás Miklós, Sztojka Sándor és Viczián István az igazolt felsőházi tagok névjegyzékébe felvétessenek, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e tudomásul yenniSzijj Bálint felsőházi tagnak azt a bejelentését, miszerint időközben nyert országgyűlési képviselői megbízásáról lemondván, a ielsoházi tagsági joggal összeférhetetlen helyzetet megszüntette, igen vagy nem? (Igen.) ír a1 | e ?» kimondom a határozatot, hogy a felsőház Szijj Bálint felsőházi tag úr bejelentését tudomásul vette. Kérdem még, méltóztatnak-e hozzájárulni anhoz, hogy idősebb gróf Batthyány Zsigmond, az örökös főrendiházi tagsági joggal felruházott főnemesi családok felsőházi tagok választására jogosult tagjainak névjegyzékéből töfo.tessék, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, Hy értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem végül, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy gróf Batthyány Miklós, az örökös főrendiházi tagsági joggal felruházott főnemesi családok felsőházi tagok választására jogosult tagjainak névjegyzékébe felvétessék, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Az igazoltak névjegyzékében beállott változások a Budapesti Közlönyben közzététetuek. Napirend szerint következik a gazdasági e ? hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló törvények alapján kiküldött 36 tagú országos bizottság Jelentésének tárgyalása az 1938. évi december hó 22-étől 1939. évi jnni"s hó 28-ig terjedő idő Matt kifejtett működéséről. Kérem a jegyző urat, hogy a jelentést felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a jelentést.) Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a gazdasági és hitelelet rendiének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló törvények alánján kiküldött 36 tnerú országos bizottság: J938. évi december hó 22-től 1939. évi nínius hó «8-ifir tei-'edő idő alatt kifejtett működéséről szólót Vlentését tudomásul venni, igen vagy Jem? (I f , en t) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a p-azdasáeri és hiteleid rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlynak biztosításáról szóló törvén vek alan;an Kiküldött ?6 tagú országos bizottság jelenteset tudomásul vette. Napirend szerint következik az igazságügyi, valamint a kereskedelemügyi és közlektaesi bizottságok együttes jelentése alapján »az arurészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról« szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottsági jelentést felolvasni szíveskedjek. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a bizottság jelentését.) Elnök: Szólásra jelentkezett Pap József őméltósága. Pap József: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) A kormány programjába vette a nagy reformokat. Közjogi és alkotmányjogi téren már be is váltotta igéretét, amennyiben igen fontos alkotmányjogi törvények hozattak, például a kormányzó úr jogkörének kiterjesztéséről, a felsőháznak a képviselőházzal való teljes egyenjogúságáról és a titkos választói jogról szóló törvények. Ideszámítom a honvédségről szóló törvényt is. Most rákerült a sor a gazdasági reformokra. Egy nagy gazdasági reformmal állunk szemben, a legközelebbi jövőben tárgyalni fogjuk a földreformot. Tévednek azonban, akik azt hiszik, hogy a reform mindig nagyarányú és nagyszabású intézkedést kíván, mert a kisebb jelentőségű, a kisebbrondű kérdéseknek, a parciális kérdéseknek Ihelyes reformirányl'üii való megoldása egy mozaikkövet jelent abban a nagy képben, amelyet meg akarunk alkotni sub titulo: gazdasági reform. (Az elnöki széket báró Radvánszky Albert foglalja el.) A most szőnyegen lévő javaslat egy parciális kérdést tárgyal, de a jelentősége nagy, mert fontos szociális, politikai gazdasági és jogi kérdéseket old meg. Az árurészletügyletről szóló törvényjavaslat csak úgy érheti el a kitűzött célt, ha ezek a most említett vezérelvek egymást kiegészítik, támogatják, és helyes, harmonikus együttesben érvényesülnek, Én úgy látom, hogy a törvényjavaslat megoldotta ilyen helyes irányban a kérdést és éppen azért a törvényjavaslatot melegen üdvözlöm. A törvényjavaslat^ célja bizonyos ingó dol gok adására és vételére vonatkozó szabályoknak a rendezése. Ez a kérdés az általános magánjog körébe tartozik. Nekünk polgári törvénykönyvünk még nincs, nálunk ezeket £ kérdéseket a szokásjog szabályozza, de var ilyen vonatkozású tételes törvénvünk is. ake re-skedelmi törvény. A kereskedelmi törvény nek igen tüzetes szabályzatai vannak az in gók vételére és eladására vonatkozóiig, ame lyek sokszor és nagyrészben el is térők a ma tránjog idevonatkozó szabályaitól. Tévedne aki azt hinné, hogy a kereskedelmi jog sza bályai csakis a kereskedőkre alkalmazandók A kereskedelmi törvény úgy intézkedik, hogs azok a szabályok, amelyek második részébor foglaltatnak, tehát az adás es vételre vonat kozó szabályok is, mindkét üzleti félre alkal mazandók, ha az adás vagy vétel az üzleti fe lek közül csak egyikre vonatkozólag is keres kedelmi ügyletet képez. A magánjog és a kereskedelmi jog szerín' teljes szerződési szabadság illet meg minrlen kit. Eladhat részletre, nem részletre, kiköthet mindenki paint tetszése szerint a feltételeket ez mind legális, mind megengedett. A kor mány azonban már 1883-ban jónak látta, hogj ezen a szerződési szabadságon bizonyo-s rés üssön. Abban az időben ugyanis nagyon el szaporodott az értékpapírok és sorsjegyek vá