Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-32

Az országgyűlés felsőházának 32. illése jesülései közé tartozik a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem, amely húsizesztendei száműzetése után most tért vissza otthonába. Megvallom, hogy úgyis, mint egyetemi profeszort, úgyis, mint törvényihozót, úgyis, miut véletlenül e pillanatban a magyar kultúrának, a magyar művelődésnek legfőbb felelős gondozóját, mély meghatottsággal tölt el ez a pillanat, amikor én a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem visszatéréséről, hazameneteléről, szóló törvényjavaslatot a, magyar országgyűlés elé terjesztem. Hálát adok az Istennek, hogy ez a feladat az én osztályrészemül jutott és aat hiszem, ebben az érzésben mindazok a felsőházi tag urak osztoznak, akik résztvesznek és résztvehetnek nia itt e törvényjavaslat vitájában. (Élénk helyeslés és iaps.i Hasonlóképpen örömmel és mélységes meg hatottsággal tölt el az a tény is, hogy nek m jutott feladatul, hogy annak a városnak, amely ennek a, száműzött egyetemnek hajlókot adott és s imiaga erejéből az állam támogatásával egy nagy tudományos intézményt kifejlesztett, végleges új egyetemének a megszervezésére vonatkozó javaslatot megtegyrm. ürülök, hogy ez az egyetem Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának nevét fogja viselni (Éljenzés és taps.), annak a Horthy Miklósnak, aki éppen Szegedről kiindulva igyekezett azokat a magas nemzeti és erkölcsi szempontok:!t megvalósítani, »melyeket előbb erdélyi szellemiség néven, mint a, magyar szellemiség részéi ismertettem. Méltóztassék megengedni, hogy ezek után •rátérjek azokra a kérdésekre, amely'k vitássá váltak részben a képviselőház, részben a felsőház tárgyalása, résizben pedig a bizottsági tárgyalások során. (Halijuk! Halljuk!) Amikor ezzel a törvényjavaslattal idejövök és abban bizonyos intézkedéseket kérek a törvényhozástól, én ezt a magyar törvényhozás iránt érzett mély tiszteletem jeléül és saját felelőségemnek tudatában teszem, mort hiszen nekem megvan a törvényes felhatalmazásom arra, hogy az e' törvényben foglalt intézkedéseket rendeleti úton végrehajtsam. Az 1939 : VIII. törvénycikk, amely megerősíti az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 3931. évi XXVI. törvénycikket, továbbá a/. imént megszavazott 1940 : XXVI. törvénycikk, amely széleskörű felhatalmazást ad a kormány birtokába, módot adna arra, hogy mind a kolozsvári egyetem, mind a szegedi egyetem megszervezését, mind pedig a szükséges s, a 3. §. (1) és (2) bekezésében foglalt intéztedé seket rendeletileg végrehajtsam. A (3) bekezdéshez még ez a felhatalmazás sem szükséges, célzok itt a jogakadémiák kérdésére, mert hiszen ehhez egy legfelsőbb jóváhagyással ellátott úgynevezett kormányzói rendelet is elégséges volna, amely kimondja azt, —amint azt már többízben kívánták, hogy egy ilyen r<Mi delet kibocsáttassék, — hogy aki egyetemen vizsgázni akar, az az egyetemen köteles a tanulmányait végezni. Ezt is megtehettem volna tehát, de ismétlem, amit a bizottságban is mondottam; nem tartottam volna méltónak sem ahhoz a közjogi pozícióhoz, amelyet betölteni szerencsém van e pillanatban, sem a magyar tudomány e kiváló intézményeihez, az egyetemekhez és a jogakadémiákhoz, sem pedig a törvényhozáshoz, ha erre az útra tértem volna. En egy ünnepélyes aktus alkalmából kívántam ezeket a nehéz, régi, függő kérdéseket is rendezni. (Helyeslés.) 194Ô. évi október hó 16-án, Szerdán. 431 1 Ezeknek előrebocsátása után méltóztassék megengedni, hogy sorravegyem azokat a kifogásokat, illetőleg megjegyzéseket, amelyek egyes pontok ellen elhangzottak. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztattak a t felszólalt urak a bizottságban is, itt is és már a képviselőházban is sok szót ejteni az egyetemiek teljességéről, az universitasról, ahogyan ma mondják az uni versitas seientiarumról, tehát az összes tudományokat előadó teljes egyetemiről. Méltóztassék megengedni, hogy én itt egés/en más álláspontnak adjak hangot. Teljes egyetem abban az érteleimben, hogy az összes tudományoknak az egyeteme — vagyis hogy minden tudományt előadjunk azon az egyetemen, — nincsen. Nincsen azért, mert a tudományok differenciálódása folytán lehetetlen három-négy vagy öt karnak szűk keretei közé az összes tudományokat beszorítani. Ma vannak közgazdasági tudományok és közgazdasági karok, vannak műszaki tudományok és műszaki karok, vannak mezőgazdasági tudományok és vámnak állatorvosi tudományok, vannak elméleti és alkalmazott tudományok, amelyek mindegyike egyetemi művelést igényel. Ennek folytán az egyetemi gondolat kiszélesii lésével, a felsőoktatás körének kibővülésével az az elgondolás, — amely egyébként mim történeti, mert hiszen csak a XIX. században alakult ki, — hogy a teljes egyetemnek magiába kell foglalnia minden tudománycsoportot: elavult. Eredetileg sem »volt meg, mert az nniversitos sohasem jelentette a tudományok összességéi. Az universitas jelenteit- az egyetem javainak és személyeinek összességét, az universitas remim et personarum jelentette a'/it, hogy mindenki és minden nemzet fölkeresheti azt az egyetemet. Csak később magyarázták ezt arra, hogy az összes tudományoknak képviselve kell lenniök. De továbbmegyek. Való igaz, hogy egy gyakorlat alakult ki, amely az egyetemeknek négy tudománykarát tartja, mondjuk a teljes egyetem kritériumának. Ez valóban kialakult történetileg, de kérdem, hol van az az egyetem, amely ezt a négy tudomanykart fenntartja, illetőleg, amelyben ez a négy tudománykar valóban működik! Mi ez a négy tudománykar? A teológia, a jogtudomány, az orvostudomány, a bölcsészettudomány. A mi egyetemeink közül a jelen pillanatban Szege den nincs meg mind a nrgy kar. mert a teológiai kar hiányzik. A koloszvári egyetemen sem volt teoloariai, kar. A pécsi egyetemen sincs teljes bölcsészeti tudománykar, mert nincs természettudományi tanszéke egy sem. A debreceni egyetemen a^ bölcsészeti kar függelékeként van öt tanszék, amely természettudományi karnak nem nevezhető, de a bölcsészettudományi kar természettudományi szakcsoportjának sem. mert olyan kevés. Tnkábli csak eirv tanárképzőintéZeti mçerold'

,

sra van lehetősé«, de e? nem^ jelent jeljess-Ve a kar szempontjából. Én egészen másban látom a teljességet. Télies az az egyetem, amelyik a falai között oktatott tudományokat teljesen és alaposan tudja művelni, téliesen és alaposan tudja a tanítványoknak átadni, téliesen és alánosán tudja azt az ifjúságot abban az iKmvban nev^ni, amely az e^etemrn kápvisC'lv« van abban a szakban. Egy -ogi knr. a m ^lvi ken 10 vagy 11 tanár a din elő a Joai ; stnd'nmnkat. a mi korunk kívánalmainak j mecrfelolnen nem oktathat és nem nevelhet megfelelő szukkreszeenciát a jogászat szá-