Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-5

Az országgyűlés felsőházának 5. ülése 1939. évi június hó 22-én, csütörtökön. rónához visszacsatolt felvidéki területek kép­viselőinek az 1939- év június hava 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselőházába meghívásáról« szóló törvényjavaslat három nap közbevetése nélkül mai ülésünk keretében sürgősen tárgyalható legyen, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a sürgősségi, javaslatot a házszabá­lyok rendelkezéseinek megfelelően elfogadta. Az előbb bejelentett törvényjavaslattal egy­idejűleg a képviselőháztól átérkezett »a Ma­gyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről« szóló törvényjavaslat is. Tekintettel arra, hogy ennek a törvény­javaslatnak 2. §-ában a kárpátaljai képviselők behívásával kapcsolatos felhatalmazás meg­adásáról van szó, kívánatos volna a felvidéki képviselők behívásával egyidejűleg «a kárpát­aljai képviselők behívása is, hogy ők a kép­viselőház tárgyalásában mielőbb résztvehesse­nek. Erre azonban csak akkor lesz meg a mód, ha a törvényjavaslatot a sürgősség kimondása mellett és a bizottsági tárgyalás mellőzésével a. felsőház mai ülésünk napirendjére tárgya­lásra kitűzi. E rendkívüli körülményre való tekintet­tel — miután mint említettem, a házszabályok 87. Va a sürgősség kimondására, illetőleg a bizottsági tárgyalás mellőzésére módot nyújt — javaslom, hogy a kárpátaljai területek­nek az országgal egyesítéséről szóló törvény­javaslat tárgyalására a felsőház mondja ki a sürgősséget és a törvényjavaslatot a bizott­sági tárgyalás mellőzésével tűzze ki ugyan­csak a mai ülés napirendjére. (Helyeslés.) Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a törvényjavaslat a három nap közbevetése nélkül és a bizottsági tárgyalás mellőzósével mai ülésünk keretében sürgősen tárgyalható legyen, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház az elnökség javaslatát a ház­szabályok rendelkezéseinek megfelelő módon elfogadta. Az imént elfogadott sürgősségi javaslat értelmében tehát napirend szerint következik a közjogi bizottság jelentése alapján »a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki terü­letek képviselőinek az 1939. év június hava 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselő­háza a meghívásáról« szóló törvényjavaslat tár­gyain sa. Kérem a jegyző urat, hogy a közjogi bizott­ság jelentését felöl vásni szíveskedjék. Gróf Khuen-Héderváry Károly jegyző (fel­olvassa a közjogi bizottság jelentését)­Elnök: Szólásra következik Szilágyi Lajos felsőházi tag ő méltósága. Szilágyi Lajos: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! Törvényhozói munkássá­gunk folytatására egybegyűlvén, f lelkendező örömmel állapíthatjuk meg egymásról, hogy egyrészt hatása alatt állunk azoknak a szavak­nak, amelyekkel az elnök úr ő nagyméltósága a Főméltóságú Kormányzó Úr legmagasabb születésnapjáról megemlékezni szíves volt, másrészt, azonban hatása alatt állunk annak az államfői szózatnak és politikai remekműnek, amely az országgyűlés megnyitásakor elhang­zott felénk s rajtunk keresztül az ország és a külföld felé, amelyben egy húszesztendős dicső­séges országlás gazdag tapasztalataiból eredő útmutatást is kaptunk törvényhozói munkál­kodásunkra. Nincs és nem is lehet kétség az ország­ban, t. Felsőház, aziránt, hogy a legfelsőbb helyről elhangzott figyelmeztetések és intések e Házban a lehető legnagyobb visszhangot kel­tették. Az államfői megnyitóbeszédben körvo­nalazott munkaprogrammot itt mindenki fenn­tartás nélkül magáévá teszi s a teendőkből a felsőházra háruló feladatokat a felsőház józan megfontoltsággal bár, de egész bizonyosság­gal minden késedelem nélkül és ami a fő, a legnagyobb önzetlenséggel és áldozatkészség­gel el is végzi majd. Biztosítékot nyújt erre a felsőháznak mai összetétele; biztosítékot nyújt a jó' Istennek hála, a felsőház tagjainak lelki­ismerete, kötelességérzete, de nem utolsó sorban az az eddig épen megőrzött különleges sajátos­ságunk is, hogy ennek a Háznak a tagjait a maguk törvényhozói munkájában kormány­pártiság vagy ellenzékiség, világnézeti különb­ség, faji hovatartozás, felekezeti, nemzetiségi, foglalkozási vagy származási eltérés ezideig részekre nem tagolta. Mindehhez hozzájárul, hogy az országgyűlés felsőházában — ezt mi tudjuk legjobban egymásról — csak olyan fér­fiak ülnek, akik között, bárhogyan keresnének is ellenfeleink, nem találnának egyetlenegyet som az újításoktól^ irtózó, maradi honfit, mint ahogy nem találnának maga hasznát kereső, az érvényesülésért zakatoló politikust egyet sem. Megnyugvásul szolgál mindez az új munka kezdetén minden igaz és a hazáját féltő és szerető magyar embernek: államfőinek, kormányoknak és dolgozó tömegeknek egy­aránt. Jöhet tehát az országgyűlést megnyitó beszédben jelzett kormányjavaslatoknak egész sora, azokat egyedül és kizárólag a nenr/et nagy érdekei szerint fogjuk elbírálni,^ mindig bátran és őszintén, minden habozás és gátlás nélkül csak a nemzet javát akarva. Emellett azonban, úgy vélem, nem helytelen, ha svóváteszem. hogy mi féltékenyen kívánunk őrködni azon, hogy a felsőház tagjait egymás­sal senki «"/embe ne állíthassa- sorainkat politi­kai pártállás vagy egyéb, a nemzet nagy kérdé­seihez mérten kisebb jelentőségű szenmont^k szerint senki meg ne bonthassa. (Helyesli.) Mi nem tesszük meg «azt a szívességet a felsőház ellenfeleinek, hogy amikor a felsőház mint az ors/áírgyűlés egyik része a másik résszel egyen­jogú «íttatott ugyanakkor lesryengítjük önma­gunkat azzal, hogy frakciókra, csoportokra, pártokra szakadjunk vagy pedier e etleg egv­mássál hadakoznunk, hanem nzt hiszem. álta 1 «.­nflfc az a szándék, hogy majd haladunk a fő­méltóságú kormányzó urunk áUa 1 meghatáro­zott egyenes úton, a kötelességteljesítésnek be­csületes útján. Áttérve már most. mélyen t. Felsőház, a táreryaK'« alatt álló törvényjavaslatra, am^ly a képviselőház tanácskozásaiban és határozathoza­talaiban eddig is immár hat hónapon keresztül résztvett úgynevezett feVidéki képviselők meg­hívását megismétli, illetőleg ezeknek a kértvi­selő umknak n nrwffMa'itását m«*srho*»BBabbfHa sőt újabb meghívásokat is lehetővé te«z a Fel­vidék a^a é^demo c ítí>H r>ni"-árni kő*™], a Fel­vidék felé szólva, sietek kijelenteni, hogy ezt a törvényjavaslatot is szíveden és örömmel sza­vazom meg. Boldog vagyok s azt hiszem, igen sokan értenek velem egyet, talán min dann vi an, boldogok vafrvnnk. ha a kénvís?e 1 őhá/b r >n m^r a múlt évhen behívott és előttünk vsren rokonszen­ves és általunk igen nagyrabecsült, úgynevezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom