Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-16

Az országgyűlés felsőházának 16. ülése úgynevezett földunves-klsguzda iskolákat tulajdonképen azért alapították, hogy a kisgazda társadalom fiatalabb sarjai és a nagyobb uradalmak altiszti sarzsira pályázó egyénei ezekben az iskolákban kiképzést nyerjenek. Csak igen kevés kisgazdaifjú jelentkezett, akik elvégezték ezt a földmívesiskolát és egy uradalmi gazda állásához való kvalifikációt szereztek, sárga kamasnival, zergeszakállas kalappal, egy kis nádpálcával a kezükben, rögtön intéző uraknak képzelték magukat, a világon semmihez hozzá nem nyúltak, csak jó fizetéssel parancsolni akartak. Abszolúte nem értük el tehát azt a célt, amit el akartunk érni. Ív/, most már nagyrészt a inultté. Nem akarok rekriminálni, ma már belátták, hogy az egyetlen helyes típus, a téli gazdasági iskola. Minthogy azonban a publikum még nincs teljesen orientálódva, azért szükségesnek tartom, mélyen tisztelt felsőház, leszögezni, hogy vannak téli gazdasági iskolák és vannak téli gazdasági tanfolyamok. A téli gazdasági iskola állandó intézmény, amely két félévre, két téli idényre van beosztva, első és második évfolyammal. Az elgondolása az volt, hogy amikor a mezőgazdasági munkában már nines szükség a kisgazda if jakra, akkor ülhessenek lie ezekbe az iskolákba és tanuljaiiaU teória'. Ezek a téli iskolák nagyobb részt internatusokkal kapcsolatosak, s ott a két félév alatt nemcsak tanítást, hanem hazafias nevelést ifi kapnak a növendékek és ha elvégzik a két télre beosztott tanfolyamot, aranykalászos gaz dákká lesznek é*s erről diplomát kapnak. Körülbelül 30—30 fiú kerül ki egy-egy ilyen iskolából évente. Más a téli gazdasági tanfolyam. Ez nem állandó dolog, hanem a földinívelésügyi miniszter minden esztendőben a földmívelésügyi tárca költségvetésének lebetősége szerint néhány ilyen tanfolyamot tart, minden megyére esik két vagy három ilyen tanfolyam, amit egyszer az egyik, másszor a másik községben tartanak meg. Ezek a tanfolyamok három hónapig tartanak, helyiséget, fűtést és vi lágitást a község ad. A tanfolyam vezetői, akik rendszerint volt gazdatisztek, vagy pedig gazdasági szaktanárok, akiket kiküldenek az ilyen tanfolyamok vezetésére, avagy helyi erők mini előadók, — orvosok, állatorvosok, jegyzők stb. — Az egyik az egészségügyet, a másik az állategészségügyet adja elő, mások a számvitelt és hasonló, egyéb ilyen dolgokat. A tanfolyam célja az, hogy az idősebbek — hiszen a fiatalok a két évfolyamos gazdasági téli iskolákba járnak — tehát mondjuk a 20— 24. évtől feljebb, korhatár nélkül, járjanak ezekre a tanfolyamokra. Az ideális állapot persze az volna, iha minden járásban volna egy téli gazdasági iskola. Magyarországon, kissé megnövekedett országunkba« 4350 községünk és 183 járásunk van. A 183 járásban mindegyikbe kellene tehát egy-egy téli gazdasági iskola és ehelyett van 28. Huszonnyolc téli gazdasági iskola 183 járáshoz! A teli gazdasági tanfolyam pedig akkor lenne ideális, hogy ha két vagy három esztendőnként nun den köaségben tarthatnának tanfolyamot. (AÏ elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Minthogy azonban 4350 községünk van és mindössze csak 200 tanfolyamot tarthatunk évente, tehát csak minden 20 esztendőben kerúl1939. évi december hó 15-én, pénteken. 191 nek ugyanabba a községbe az előadók, természetesen az ideált elérni nem lehet, csak fokozatosan, mert nincs meg hozzá, hogy úgyínondjam a kellő pénzmag. Az ellhangzott felszólalásokból úgy látom, hogy a felszólalók egyik vagy másik iskolavagy tanfolyamtípus ellen bizonyos ellenszenvvel viseltettek és azt mondották, hogy nem kell téli gazdasági tanfolyam, mert ez olyan gyorsütemű, elhamarkodott tömeg'kiképzés. Nein kellenek tehát téli gazdasági tanfolyamok, hanem helyettük iskolák kellenek. Mások meg azt mondották, hogy minek az iskola, tanfolyamok kellenek. Mind a kettő fontos, csak nálunk az. a hiba, hogy a loldjuttatást mindig gyorsasággal, hirtelenséggel, bizonyos veszedelmes áramlatok lecsapolására kellett megcsinálni és azért a premisszát nem lehetett megépíteni. Pedig a logikus az volna, hogy először adjunk tudást annak az embernek és azután földet. (Ügy van! Úgy van!) Nem pedig megfordítva: először földet és csak azután nagysokára tudást, Ezen, sajnos, mi már úgysem segíthetünk. Ezzel csak arra akarok rámutatni, hogy ha most, amikor a kisgazdatársadalomnak különösen olyan rétegei, amelyeknek nincs meg a kellő tudásuk, nagyobb mennyiségben fognak tőidet kapni, mi csak gazdagági téli iskolákat létesítünk, amelyek a fiatalembereket két évig nevelik és esak két év után bocsátják ki a gyakorlati életbe, ezeknek csak tíz esztendő múlva lesz érezhető a tudásuk. Addigra azonban a föld már remélbetően az illetők kezén lesz. Nekünk tehát igenis szükségünk van erre a gyorsütemű kiképzésre, legalábbis addig, amig a kérdést tudjuk úgv megoldani, hogy minél nagyobb tömegnek adjuk meg legalább a legprimitívebb s legelemibb gazdasági tudást. (Élénk helyeslő*.) Kiszámítottam, hogy a téli gazdasági iskola két félévi elvégzése után egy aranykalászos gazda 250 pengőjébe került az államnak. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem drága!) Elég olcsó. Viszont a gazdasági tanfolyam csak 30 pengőbe kerül. Ebből az következik, hogy inig a gazdasági iskola 12.500 pengőért nevelt 50 gyereket, addig ugyanebből a pénzből a tanfolyamokon 500 gyei-eket lehetne kiképezni. Ezeknek a tanfolyamoknak évenkénti vizsgáján részt szoktam venni a vármegyémben és mondhatom — minden az előadótól függ, — hogy ha a tanfolyam vezetője, illetve előadója talpraesett ember, akkor bámulatos eredményt ér el. Nemcsak abban a tekintetben, hogy a legelemibb gazdasági tudást megadja hallgatóinak, hanem mivel az iskolapadokban 60 éves gazdáktól le egészen 20 éves korig ülnek résztvevők és tudja Isten, hogyan van — az iskola levegője, vagy pedig az iskolapad teremt olyan atmoszférát, de tény, hogy azok a korban és tudásban annyira különböző emberek szinte egy egésszé forrnak össze, annyira, hogy később, mikor a tanfolyam befejeződött, ezek még mindig össztartanak s ezek adják a községekben minden hazafias megmozdulásnak fellegvárát és gárdáját, s ezekkel lehet együtt dolgozni. Ez is mutatja tehát, hogy nemcsak gazdasági szempontból, hanem általános nemzet nevelési szempontból is igen nagy haszonnal működnek ezek a tanfolyamok. Ha » földmí velésügyi miniszter úrnak sikerül rávenni a pénzügyminiszter urat arra, hogy nagyobb öszszegekkel dotálja ezeket a tanfolyamokat, akkor egy másik dolog vetődik itt fel. Meg van