Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-15

Az országgyűlés felsőházának 15. ülése 1039. évi december hó lU-ên, csütörtökön. 131 tott rá, hogy ez nem termelés-technikai kérdéseken múhk, haiíem szaktudás hiányán. Azon- , ban még ezért sem lehet okolni a kisgazdatársadalmat. Határozottan mondhatom, hogy egészen az utóbbi időkig a kisgazdatársa dalomnak nem is volt módjában megszerezni a szükséges szakismereteket. Azok a régi földmívesiskoia típusok célt tévesztett valamik voltak, oda különben sem szívesen adta a fiát a kisgazda, mert ott bricseszes ispánokat neveltek és azok, akik ezekben a földmívesiskolákban voltak, nem szívesen mentek vissza a saját gazdaságukba. (Ügy ran! balfelöl.) De nem is adhatott ez az iskola tömegkiképzést, mert hiszen kevés volt az ilyen földmívesiskola. A mostani téli gazdasági iskolák már sokkal jobban megfelelnek a célnak, inert az elméleti tanítás csak a téli hónapokra esik, nyáron tehát otthon lehet a kisgazdafiú és segíthet a gazdaságban. Ezeket a téli iskolákat szaporítani kellene úgy, hogy legalább minden Járásban lenne ilyen téli gazdasági iskola. De tömegkiképzést még akkor sem fognak tudni teljesíteni, örvendetes, hogy a háromhónapos leli gazdasági tanfolyamoknak a számát a földmívelésügyi kormány felemelte, azonban még ez sem elég. Ezeknek a háromhónapos tanfolyamoknak az idejét le kellem

1 szállítani és több tanfolyamot kellene rendezni. (Gróf Széchenyi Viktor: Négyhónapra kell felemelni!) Ez teljes tévedés. Méltóztassék megengedni, én a csehszlovákiai kisebbségi életben többezer kisgazdafiút képeztem ki, ismerem a magyar kisgazdának éles eszét és felfogását, itt, egészen nyíltan megmondom, nines egy nemzetnek sem olyan fogékony, olyan éleseszü parasztja, mint amilyen a miénk. Tudom azt, hogy jó beosztással, az előadó jó megválogatásával, rövid párhónapos tanfolyamon is sok mindenre meg lehet tanítani a kisgazdát, de főleg meg "lehet tanítani a gazdálkodás, a növény termesztés és az álatten .vesztés alapismereteire. Mindi«»; Széchenyinek nagy mondását tartottam szemem előtt, amikor ezeket a tanfolyamokat rendeztem, hogy »nom a tudományok mennyisége teszi az embert okossá, hanem azok megemésztése és jó rendeltetése.« — Levizsgáztattam először az előadókat és azután vizsgáztattuk le a tanfolyamok hallgatóságát. Természetes, hogy a tanfolyamok megrendezése nem lehet tisztán kormányfeladat, hanem ezeket a társadalmi szervezetekre, gazdasági egyesületekre kell nagyrészt bízni és ezeket kell felkérni az ilyen tanfolyamok rendezésére. Talán tegnapelőtt elhangzott itt egy felszólalás, amely azt mondta, hogy ina már ezek a tanfolyamok nem érnek) semmit, hiszen nem kapnak hallgatókat és ott hagyják a hallgatók a tanfolyamot, visszamennek. Erre lehetnek esetek, de csak akkor, ha az előadók nincsenek jól megválasztva. Én azonban tovább megyek: ha kötelezővé lehet tenni a levenleoktnlást és ha kötelezővé lehet tenni az Iparban a tanoncoktatást, akkor miért lehet éppen az, hogy itt a magyar földdel az emberek kontárszerüeu foglalkozhassanak. Tessék elrendelni a kötelező szakoktatást és ebben az cselben nie»- lehet jelölni azokat az iskola- vagy tanfolyam típusokat, amelyeket a földbirtok nagyságához képest az illető földtulajdonosnak el kell végez nie és amelyeken a tanfolyam anyagából le kell vizsgázni Mélyen t. Felsőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat emberi alkotás és mint emberi alkotásnak lehetnek hibái, azonban mégis csak nagy haladást jelent az eddigi törvényekkel szemben. Sokan radikálisnak tartják, én nem tartom radikálisnak. Nagy előnyének tartom, hogy a földosztást nem egyszerre, hanem fokozatosan kívánja megvalósítani. Ez a törvényjavaslat mégis csak egy keret; szerintem minden a helyes végrehajtástól függ. A végrehajtást szakavatott kezekre kell bízni és ügyelni kell arra, hogy a földosztás ne legyen sem a pártpolitikának, sem pedig a demagógiának a játékszere, és ne a gombhoz varrjuk a ruhát, hanem megfordítva. Ezalatt azt ér* ; tem, hogy elsősorban nem az igénylőket kell összeírni és nem az igénylőket kell felheccelni, : (Ügy ran! jobbfelől.) hanem ki kell jelölni azt. hogy mely területeket fogunk felosztani, (Helyeslés jobbfelől.) előre meg kell állapítani a keretekel és azokban kell azután megvalósítani a behelyezéseket. í Helyeslés jobbfelől.) IIa ugyanis megfordítva cselekszünk, akkor csak elégedetlenségnek fogunk tápot adni, mert hij szén arra úgyis kell számítanunk, hogy elégé 1 detlenség amúgyis lesz, hiszen tudjuk, hogy nincsen annyi föld, hogy mindénkinek juttatj hatnánk. Az is kétségtelen, — amint a földmívelés Ügyi miniszter úr ő excellenciája a javaslat indokolásában is megemlíti — hogy a reformmal kapcsolatban a tömegek szervezési és hiieií problémáinak, kulturális, termelési és értékesítési problémáinak rendezését is meg kell ol; dani. Senki sem tagadhatja, hogy nagyon fontos a mezőgazdaság rentabilitásának biztosítása. Talán ennek kelleti volna megelőznie a földbirtokreformjavaslatot, de ha mái" nem így történt, legalább ezzel parallel meg kell oldani ! a mezőgazdaság rentabilitásának kérdéséi is. Végül, mélyen 1. Felsőház, én a gazdaközönség társadalmi úton való megszervezését látom szükségesnek. Nein kamarák útján, hanem társadalmi úton, szabad társulás útján. Ez a banálisnak látszó elgondolás, mint a mágneses akna, ebből sem lehet elegendői elhelyezni, hogy robbanjon és felébressze az alvó társadalmat. Magyar szokás és magyar tulajdonság, hogy mi borzasztóan könnyen felejtünk. , Mi már elfelejtettük az 1919. évi konimuuiz; mus rémnapjait. A nagy magyar verteim. ! gróf Tisza István pár nappal meggyilkoltatása előtt egyik közéleti kiválóságunkkal be! szélgetett és azt mondotta, hogy: Amíg az or: szag vezetését a kezemben tartottam, Lgyekez! tem mindenben jót cselekedni és lelkiismeretem szerint cselekedtem, csak egyet sajnálok, ! hogy nem segítettem elő a gazdatársadalomnak széles alapokon való megszervezését Gróf | Tisza István tragikus halála előtt látta, hogy ' micsoda haj van az országban, micsoda haj keletkezett azért, mert nincsen helyreállítva a társadalmi egyensúly, a szervezetlen, de nagyobb tömeget alkotó kisgazdatársadalommá] szemben ott van a szervezett munkásság. , amely akkor már kezdte a fegyvert a kezébe , venni és a kommunizmus fellépését okozta. ! Kérdezem, hogy ha ez nem így lett volna, vájjon kiüthetett volna-e Magyarországon a kommunizmus és reánk szakadhatott volna-e a gvászos Trianon? À javaslatot elfogadom. (Éljenzés és laps. — A szónokot többen üdvözlik,) Elnök: Szólásra következik llcckenherger : Konrád felsőházi tag úr. Hcckenberger Konrád: Nagyméltóságú El ' nök Ür! Igen t. Felsőház! Egy francia kritikus ! mondja, hogy korunk legnagyobb és legveszcS delmesehb betegsége a frázis. Ha a jelszol hangulatkeltés céljából beledobjuk a közvele! menybe és azt sajtó útján elterjesztjük, hania27*