Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-14

Àz országgyűlés felsőházának 1U. ülése tudvalevőleg úgy a mezőgazdasági cselédek, mint a munkások járandóságának legnagyobb részo terményekből áll. A terményeknek értéke pedig, tehát a munkásnak, a cselédnek keresete is függ elsősorban a terményárak alakulásától, ami pedig évről-évre nagyon különböző. Az aratóknál és részeseknél igen nagy mértékben függ ez a termés mennyiségétől, a cselédeknél az állat- és tejértékesítési viszonyoktól, a konyenciós földek termésétől és mindezek évről-évre r.agy mértékben változnak és mind e körülmények teljesen függetlenek magától a munkaadótól. Az eredeti törvényjavaslat 4. §-ában foglaltatott egy olyan rendelkezés, amely ma a törvényjavaslatból teljesen hiányzik. Ez a részesművelésre vonatkozó szakasz. A földmívelésügyi minisztérium illetékes ügyosztálya igen nagy bölcsességgel és körültekintéssel foglalta bele a törvényjavaslatba ezt a rendelkezést, amely szerint a földmívelésügyi miniszter felhívhatja a tulajdonost, hogy az átengedésre kijelölhető terület egyharmadrésze erejéig részes művelési szerződéseket kössön és hogy ez a részes művelésre adott terület az átengedésre kijelölt területbe beszámítandó. A Magyar Elet Pártja bizottságában történt ezen a szakaszon az a módosítás, hogy a részes művelés mellé a részes haszonbérletet is belevették. Ugyancsak itt kimondták azt is, hogy a részesmüveléses terület is megváltható. Ez a módosítás nem volt szerencsésnek mondható, mert hiszen részes bérlet rendesen kezelt nagyobb birtokon nincs, ez csak olyan kisebb darab földeken lehetséges, amelyeknek tulajdonosa vagy haszonélvezője átmenetileg nem tud gazdálkodni, például egy kezdő tanító vagy jegyző, később azonban gazdálkodni akar és ezért nem akarja haszonbérbe adni a földet. Ellenben a részes művelés nagyon is gyakori dolog és elterjedt az egész országban éppen a nagyobb birtokokon. E mellett a részes művelésre kerülő terület megváltása gyakorlatilag lehetetlenség, hiszen tudvalevő, hogy a részes föld a gazdaságnak évenkint állandóan változó, különböző részein van elhelyezve. Éppen ezért a gyakorlatban keresztülvihetetlen lett volna a Magyar Elet Pártjában eszközölt módosítás s ezért a képviselőház a szakaszt teljes egészében törölte. Az eredeti szakasznak ilyen értelemben való megváltoztatását és végeredményben annak teljes törlését nagyon sajnálatosnak kell mondanom, mert az egyaránt szolgálta volna a kisember és a birtokos érdekeit is. A részes föld éppen a legkisebb emberek, a föld és fogatnélküli mezőgazdasági munkások részére bir nagy jelentőséggel, akiknek nincs kellő tőkéjük ahhoz, hogy bérlők lehessenek és önállóan gazdálkodhassanak és akik ennek útján hozzájutnak a föld termésének egy részéhez azáltal, hogy saját munkájukat adják ahhoz anélkül, hogy nekik kellett volna trágyázniok, szántaniok és, annak adóját f izetniök. amely termés meniyisége az időjáráson kívül főképen az ő munkájuk minőségétol függ. A részes, művelésnek így igen nagy jelentősége van abból a szempontból is, hogy ez ráneveli az önállóságra a kisembereket, előkészítik őket arra, hogy idővel önálló es független bérlőkké vagy kisbirtokosokká váljanak. Viszont a birtokosnak is előnye ez, tmert a részes művelésre kiadott föld az ő tulajdona marad. A részes művelés egyenesen szociális érdek tehát Helyesnek tartanám ennélfogva, FELSŐHÁZI NAPLÓ I. 1939. évi december hó 13-án, szerdán. 125 ha a törölt szakasz ismét felvétetnék a törvényjavaslatba. Ennek felvétele föltétlenül elősegítené azt, hogy a birtokosok igyekezzenek minél több földterületet részes művelésbe kiadni a szomszédos kisembereknek, ami úgy ezek érdekét, mint a saját érdekét is szolgálná. Föltétlenül szolgálná pedig azt a szoros érdekközösséget, amelynek meg kell lennie a birtokos és a munkásság között. Viszont ha a törvény javaslatból kimarad ez a rendelkezés, ez az ellenkező irányba fog vezetni, oda, hogy a birtokosok a részes művelés mellőzésével házila<? fogják műveltetni a terményeket, hogy ezzel is pótolják a leadott föld termését. Nagyon természetes, hogyha a régi 4. § vissza is lenne állítva, akkor is meg kell maradnia az 5 $ ama rendelkezésének, amely szerint a 2., 3. és 4. §, valamint az 1936. évi XXVII. törvénycikk alap ián haszonbérbe átengedett terület juttatható csak tulajdonba, tehát a tulajdoni juttatásból a részes területet akkor is ki kellene zárni. Meg kell még jegyeznem, hoo-y a törvényjavaslat 20. §-ában, amely a bérlőkre vonatkozik, benne maradt a részes művelésre vonatkozó rendelkezés majdnem ugyanazzal a szöveggel, amely szöveg a 4. §-ban is benne volt. Ez kétségtelen ellentmondást jelent, ezért már csak a következetesség kedvéért is helyes lenne tehát a. 4. 4-nak visszaállítása. Az 5. $-nak most említeti rendelkezés eredetileg az állott, hosrv a kishaszon^vletekHB1 a tulajdonba átengedést csak leTftlább száz katasztrális holdnvi összefn>ffő terület tekintetéhen lehet elrendelni. A képviselőházban eszközölt módosítás folytán az a száz katasztrális boVlns területre vonatkozó rendel Vzes kimaradt és a mostani szőve* szerint bármilyen terüW. mecrváltását kérhetik az igénvinornsvltak. Oyakovlntilasr itt ir*en nn^v neV»zs'Vek fognak előállni, mert his^on aliff kérlelhető o] az, hoev ha eerv nanrvobh összefüer<rő területen számos k'sbérlő közül kettő-három kéri a meoyél'-'ist. a föl dm ívelés" ""vi miniszter úr nt\ olrendelhetné. Szint« elkezelhetvén, hoary ilyen sakktáhlaszerű alakulat kiképzőtlését mecen fedhessék. Ezen a téren teb*t a végrehajtásnál nagyon sok kontraverzia fog támadni és ez a narap-rafus a gyakorlatban nehezen lesz véfrrehaítható. Azt hiszem, senki sincs, aki a törvényjavaslatnak a házhelyek szerzésének előmozdítására vonatkozó részét ne üdvözölné a leinaervobh örömmel, hiszen ez teszi lehetővé azt, hogy ennek alapján minden arra érdemes és Jogosult maevar ember kertes családi hashoz juthasson és ezáltal maPának és családjának Állandó otthont biztosítson. Nnervon helyes, hotrv az idevonatkozó rendelkezések figyelembe veszik a közséufejlesztési, egészségügyi, közlekedési és más közszempontokat is és ezáltal ki/árják azt, ami a régi földbirtokreform során, sajnos, sok helyen megtörtént, hogv a községtől vagy más lakott helytől távol, azzal össze nem függően jelölték ki a házhelyeket. Elsőrangú fontosságúnak tartom, hogy a törvényjavaslat idevonatkozó rendelkezései a legrövidebb idő alatt végre legyenek hajtva és B tekintetben semmiféle anyagi áldozatot sem lehet soknak tartani. . Ami a tulajdonbajuttatás eseten átengedésre kerülő ingatlanok vételárának megálla pítását illeti, e tekintetben a telepítési törvény rendelkezése szerencsésebb volt, amenynyiben teljes készpénzzel való kártalanítást írt 2