Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.

Ülésnapok - 1939-14

126 Az országgyűlés felsőházának 1U. ülése elő. Ehelyett — amint tudjuk — az előttünk , fekvő javaslat szerint a búzában, vagy rozsban megállapított kártalanítási összeg felét kell az ingatlan birtokbavétele előtt készpénzben kifizetni, felét pedig 30 éven át törlesztendő kötvényekkel kell kiegyenlíteni. Teljesen belátom, hogy a földhözjuttatandó kisemberek érdekében fizetési kedvezményeket kell biztosítani és ezért nagyon helyes az a rendelkezés, amely szerint a földhözjuttatottak i's.ik a vételár 25, illetve 20 százalékát kötelesek előre kifizetni, a többit pedig a telepítési alap előlegezi a birtokos részére, azonban a százszázalékos készpénzkártalanítás mellőzése feltétlenül hátrányt jelent a birtokosra nézve. A kötvényes kiegyenlítési mód, még ha búza .-a és rozsra is szólnak a kötvények, bizonyos bizalmatlanságot kelt, mert hiszen mi nagyon jól emlékszünk arra, hogy a földreform alkalmával is a vételár egyharmadát kötvényekkel kellett volna kiegyenlíteni, amely kötvények azonban sohasem kerültek kiszolgáltatásra. Nem lehet tudni előre azt sem, hogy milyen lesz a kötvények árfolyamértéke, hogy tehát végeredményben milyen árat is fog kapni birtokáért a tulajdonos. Mindenesetre nagy haladás az, hogy a bizottságnál] 8*5 százalékról 4 százalékra emelték fel a kötvény kamatozását, ami a kötvények árfolyamértékének emelésére kétségkívül üdvösen fog hatni. Előnyös rendelkezés e tekintetben az is, hogy a birtokos a birtoka után kivetett együttesen kezelt adójának fizetésére felhasználhatja ezeket a kötvényeket és ezek szelvényeit. Ugyancsak a földtulajdonosok javát kívánja szolgálni a már az eredeti törvényjavaslat 36. §-ában is benne foglaltatott az a rendelkezés, amely felhatalmazza a minisztériumot arra, hogy annak javára, aki átengedett ingatlana ellenértékét gyár-, bánya-, ipar-, vagy fürdővállalatba, vagy pedig közérdekű építkezésbe fekteti be, a kártalanítás módozatait, különösen a kifizetés idejét, a jelen törvénybe foglalt rendelkezésektől eltérően is megállapíthassa avégből, hogy a szándékolt befektetési előmozdítsa. Ez a rendelkezés nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a felsorolt esetekben a kötvényes kiegyenlítés helyett a vételár másik felének készpénzben való kifizetése is engedélyezhető és pedig nem 30 év, hanem rövidebb idő alatt. Ezek az itt felsorolt kedvezmények azonban voltaképpen csak a legnagyobb birtokosok részére vehetők igénybe, mert hiszen nyilvánvaló, hoffy ipar-, vagy fürdővállalatba vagy bányavállalatba csak azok a birtokosok fektetnek be tőkét, akik aránylag nagyobb összegekhez jutnak a megváltás során, akik tehát nagyobb földterületet adtak le, ez tehát ^ a középbirtok, vagy a kisebb nagybirtok részére nem jelentett volna előnyt. Nagyon helyes tehát az a kiegészítés, amelyet pótlólag foglaltatott bele a bizottsági tárgyalás során ebbe a szakaszba, amely hozzá lett függesztve az eddig felsoroltakhoz és amely úgy szól, hogy (olvassa:) »... vagy megmaradó birtoka mezőgazdasági részének állandó jellegű beruházásokkal való belterjesebbé tételére fekteti be.« Ez a rendelkezés tehát megadja a kedvezményt a középbirtok ós a kisebb nagybirtok részére is Nagyon helyes lett volna azonban, ha az említett rendelkezésben foglalt befektetések mellé még oda lett volna sorolva az adósságtörlesztés is. Feltétlenül méltányos lett volna, ha kifejezetten kedvezmény lett volna biztosítva azokra nézve is, — korábbi fizetés és kész1939. évi december hó 13-án, szerdán. pénzfizetés — akik a birtokukat terhelő adósságot kívánják törleszteni. Ez nemcsak a birtokos érdeke, hanem a hitelező pénzintézeteké is, mert nyilvánvaló, hogy a birtok megkisebbedésével az adósság fedezete is csökken. Ezért ha a törvényjavaslatban ilyenirányú módosítás már nem volna lehetséges, — bár az volna a legkívánatosabb, hogy oda vétessék fel ez módosítás formájában — az esetben a végrehajtási utasításba volna kívánatos felvétetni olyan magyarázó jellegű intézkedést, amely a bizottsági tárgyalás során a szakaszba bekerült szövegre vonatkozólag kimondaná, hogy a »megmaradó birtoka mezőgazdasági részének állandó jellegű beruházásokkal való belterjesebbé tételére fekteti be« szavak aképpen magyarázandók, hogy ezekbe a birtokot terhelő adósság törlesztését is bele kell érteni. Ez a magyarázat^ teljesen logikus lenne, mert hiszen az adósságtörlesztéssel a birtok értéke ténylegesen emelkedik, voltaképpen tehát ez is befektetés jellegével bir. Hogy az igénybevehető területek vételára miképpen lesz megállapítva, arra nézve részletesen nem rendelkezik a ^örvény javaslat, ezt tehát nem tudhatjuk, azt azonban teljes tisztelettel kell figyelembe ajánlanom, hogy nem lenne szerenesés, ha úgy, mint a régi földreformnál, a kataszteri tiszta jövedelem lenne az igénybeveendő földterület vételárának megállapításánál alapulvéve. Annakidején jobb hí.ián vétetett ez alapul, nézetem szerint azonban ennél jobb értékmérőt igazán lehet találni, roszszabbat azonban aligha. A kataszteri tiszta jövedelem egyáltalán nem fejezi ki a birtok értékét. Annakidején, aimikor hosszú évtizedekkel ezelőtt a kataszteri osztályozást keresztül vitték, általában a talaj minőségét vették alapul és esetleg még a közlekedési viszonyokat, a községtől vagy egyéb lakott helytől való távolságokat. Az osztályozást vidékenként, sőt községenként teljesen elszigetelten végezték, arányosításról nemcsak a különbÖKŐ vidékek, de még az egyes községek között sem igen volt szó. Később sem törődött senki az arányosítással, hiszen abban az időben a földadó minimális volt, már pedig ennek az alapját képezte az osztályozás. A későbbi kiigazítások során általában emelekedett a kataszteri tiszta jövedelem öszszege. arányosítások azonban legfeljebb egy községen belül történtek, különböző községek vagy még hozzá különböző vidékek között azonban nem. az aránytalanság tehát megmaradt. A kataszteri osztályozásnál sem eredetileg, sem pedig későbbi kiigazítások során sohasem vették figyelembe a klimatikus viszonyokat, holott a mi kontinentális klímánknál ezek igen nagy jelentőséggel bírnak, és azt mondhatjuk, hogy aránylag nagyobb mértékben befolyásolják a terméseredményeket, mint a talajviszonyok. Az a tapasztalat, Ihoery a magasabban fekvő hegyesebb vidékek klímája kedvezőbb, állandóbb és biztosabb, mert hiszen ott a csapadékeloszlás sokkal jobb, azokat a vidékeket inkább kikerüli az aszály, ott a késői, májusi fagyok sokkal ritkábbak, mint az alacsonyabban fekvő, sík vidékeken, az osztályozás tekintetében pedig — mint nagyon jól tudjuk — éppen a sík vidékek és általában az alacsonyabb fekvésű vidékek vannak magasabbra, a hegyvidékek pedig alacsonyabbra osztályozva. így tehát annak ellenére, hogy a terméseredmények . általában biztosabbak és állandóbbak a ma-