Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.
Ülésnapok - 1939-14
Ï06 Az országgyűlés felsőházának H. ülése 1939. évi december hó 13-úm, szerdán. azt, hogy szeretettel és hozzáértéssel foglalkoznak a kisemberek ügyeivel és megfelelő irányítás mellett — esetleg rövid átképzés után — hivatottak a kisgazdatársadalom vezetésére. Ha a miniszter úr ő nagyméltósága a végrehajtási utasításban lehetőséget nyújtana arra, hogy az arra rátermettséggel bíró gazdatisztek, amennyiben állásukat elveszítik, kedvező feltételek mellett kisebb birtokhoz vagy bérlethez juthatnak és idővel, ha arra érdemeket szereztek és az ország anyagi helyzete már megengedi, mint fizetéses hivatalnokok bekapcsolódhatnak a kiépítendő gazdatanácsadói szervezetbe, úgy meg vagyok győződve róla, hogy az egész vonalon megélénkül az érdeklődés eziránt az új munkakör iránt, egyre többen fognak bekapcsolódni abba. mert egyik gazdatiszt sem tudhatja előre, hogy ál lása meddig van biztosítva és mindenki remélheti, aki arra érdemeket szerez, hogy a gazdatanácsadói munkakörbe előbb-utóbb bekapcsolódhatok és ezáltal magának új megélhetési lehetőséget biztosíthat. Mélyen t. Felsőház! Valóságos mozgósítása lenne ez szellemi erőforrásainknak a kisgazdaságok érdekében, mely nemcsak azt biztosi tana. bogy a tárgyalt törvényjavaslat végre hajtása nyomán mezőgazdasági termelésünk ben visszaesés be nem következhessen, hanem az eddig elhanyagolt kisgazdaproblémák felkarolása kiváló szakembereink által mezőgazdasági termelésünk újabb fellendülésének vethetné meg az alánját. A kisgazda-problémák felé lehetne terelni szakembereink figyelmét azáltal is. bogy a földmívelésügyi kormány évről-évre pénzjutalmakat tűzne ki azoknak a nem hivatalnok szakembereknek a jutalmazására, akik a lejárt termelési év folyamán a legeredményesebben tevékenykedtek kisgazdáink érdekében és ezeket a jutalmakat, ahhoz hasonlóan, amint Mussolini a gabonacsata ki Hintett jei vei tette, a nagy nyilvánosság bekapcsolásával nynjtaná át az arra érdemeket szerzett kitüntetett szakembereknek (Helpeslé* a jobboldalon.) Mélyen t. Felsőház! Röviden rá kell mutatnom még arra, hogy szakembereink mozgósítása a kisgazdatársadalom termelő munkájának irányítására sürgősen megoldandó feladat. Sürgősen megoldandó feladat egyrészt azért, mert ba a tárgyalt törvényjavaslat végrehajtása alkalmával állásukat elveszítő gazdatisztek más elhelyezkedési lehetőség hiányában, már elhelyezkedtek a városokban, onnan őket visszatelepíteni a falvakba már rendkívül nehéz feladat, és ha megtakarított kis tőkéjüket, melyre a berendezkedésnél szükségük van már el is költötték, ágy pénzügyi alátámasztás nélkül meg sem valósítható. Akkor, midőn a faluról a városokba való menekülés már nemzetekét foglalkoztató társadalmi probléma, birtokpolitikánk végrehajtásánál erre a körülményre is tekintettel kell lenni. Sürgősen megoldandó feladat továbbá azért, inert a földhöz juttatott kisembereknek. főleg a kezdet nehéz éveiben van szükségük tanácsra és Irányításra s mert a tárgyalt törvényjavaslat végrehajtó szervének is szüksége van a helyi viszonyokat és emberekel jól ismerő szakemberek közreműködésére, főleg a földhöz juttatandók ^ kiválasztásánál és azok termelésének irányításánál. Mélyen t. Felsőház! A feladat megoldásának sürgősségére és arra való tekintettel, hogy később az csak nagy nehézségekkel valósítható meg, legyen szabad egy megoldási lehetőségre rámutatnom amely az államháztartás megterhelése és újabb közép- és nagybirtok igénybevétele nélkül alapozhatja meg ennek a közéredkü problémának a megoldását. (Halljuk.' Halljuk!) Lényegében hasonló ez a megoldás a telepítési ügyigazgatóság által már szén sikerrel alkalmazott telepítési felügyelői állások szervezéséhez. A javaslat, lényege az hogy azokon a birtokokon, amelyek a jövőben nem bérlet alakjában cserélnek gazdát, hanem tulajdonba lesznek juttatva, a tisztilakás és a szükséges gazdasági épületek körül 50—100 kataszteri hold nagvságá kis köi zépbirtok, mint állami birtok fenntartandó és a kiszemelt gazdatanáesadónak azzal a feltétellel adandó bérbe, hogy addig, amíg a kisgazdák érdekében jó munkát végez, nem fizet bért, meg nem felelő munkaszolgáltatás esetén pedig köteles a helyét átengedni az arra érdemesebb szakembernek- Ha minden felosztandó, körülbelül 1000 katasztrális^ holdra létesítünk egy ilyen Irányító gazdaságot, amely mintagazdasággá is kifejleszthető, úoy ez fi kis középbirtok a kiosztandó földterületnek legfeljebb 10°/o-át venné igénybe, ezzel szemben azonban a szaktudás érvényesülése révén sokkal jelntékenyebh mértékben emelné a földhözjnttátották terméseredményeit, úgyhogy a területveszteség, illetőleg az azzal járó legfeljebb 10%-os vételáremelkedés megtérülne a földhözjuttatott kisgazdáknál. Olyan megoldás ez, amelynél jól jár a földbözjuttátott kisarazda. legalább részben mesoldást nyer az állásnélküli gazdatisztek problémája és MZ államnak nemcsak költségébe nem kerül, meri az ">() 100 katasztrális holdas kis középbirtokok vételára áthárítható a földhöz juttatottakra. hanem a várható többtermelés révén előmozdítja a nemzet vagyonosodását is. Előnye ennek a megoldásnak a gazdatanáesadás hi vntalnoks/.crü megoldás:! val szemben az is, hogy megakadályozza ennek a fontos úi munkakörnek elbürokratizálódását és lehetővé teszi ;i legalkalmasabb szakemberek kiválasztását, mert az az okleveles gazda, aki 50 lmldmi megál ia a helyéi és azonfelül vezetni is képes ,-i környéki kisembereket, kétségtelenül alkalmas a gazdatanáesadói munkakör ellátására. Sokan vannak, mélyen t. Felsőház, akik azt állítják, hogy az .50—100 katasztrális holdas nagyságú birtok nem nynjthat megélhetést a diplomás embereknek. Bár többeket ismerek, akik ennek az ellni ke/őjét mái- bebizonyították, kétségtelen, hogy sokan vannak, akik a helyett, hogy belterjes gazdálkodásra törekednének é> a termeléssé] kapcsolatban jelentkező egyéb kereseti lehetőségekel is kihasználnák, mindenáron holdjaik számának növelésére törekednek. Pedig nekünk, szűk területre szorított magyaroknak, egyik megoldásra váró fontos problémánk az, hogy ráneveljük a magyarságot orra, hogy ne a földet gyarapítsa, hanem a munkát és megtaláljuk a módozatát annak, miképpen lehet minél kisebb területen biztosítani nemcsak a fizikai munkások, hanem a szakképzett gazdák megélhetéséi is. Ezirányban a kormány már megtette az első nagy horderejű kezdeményező lépést, midőn felkarolta a legintenzívebb öntö-