Felsőházi napló, 1935. IV. kötet • 1938. november 12. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-80

Az országgyűlés felsőházáénak 80. ülése között alaposan fel kell készülnünk minden lehetőségre. A magyar nemzetnek egy évezreden keresztül az volt a végzete és egyben történelmi hivatása, hogy fegyverrel kellett szabadságát, jogait és fennmaradását kiharcolnia és biztosítania. Erre a nemzeti múltra tekintve láthatjuk azt a történelmi hivatást, amely a magyar nemzetre továbbra is vár; s ha hozzávesszük minden isteni és emberi igazsággal ellentétben álló mai megcsonkítottságunkat, akkor logikusan láthatjuk, hogy szükség lesz még magyar katonára, aki kiharcolja &, magyar igazságot. A honvédség teljes megszervezésével sokat szenvedett hazánk boldogabb jövőjének egyik legfontosabb alappillérjét építjük ki. Ezért üdvözöljük nagy szeretettel és végtelen melegséggel azt az intézkedést, amely biztosítani fogja honvédségünk teljes kifejlődését és megerősödését; semmi áldozatot sem tartunk soknak és túlzottnak, amikor arról van szó, hogy a nemzet biztonságát és a nemzet erejét kell növelnünk. Honvédelmünk újjáépítése természetesen rendkívüli követelményeket támaszt a nemzettel szemben, amikor most egyszerre kell pótolnunk mindazt, aminek fokozatos kiépítését katonai megkötöttségünk húsz éven át akadályozta. A törvényjavaslat célja: az ország minden erőforrását egységes irányítás mellett a honvédelem szolgálatába állítani és tudjuk, hogy amit a honvédségnek adunk, azt a nemzetnek adjuk, a mi hadseregünknek, amellyel szemben megszűnik minden bizalmatlanság, mely a múltban a monarchia idejében a hadsereggel szemben bizonyos vonatkozásban fennállott. Az életösztön teszi szükségessé, hogy a nemzet fennmaradásának ezt az erőtényezőjét megfelelően kiépítsük, mert tudjuk azt, hogy a jog mindig annak részén van, akinek kezében erő van. Mindenütt azt látjuk, hogy az erős diktálja a gyöngébbnek a jogot. Erő pedig bennünk is van, csak meg kell szervezni, céltudatosan ki kell építeni és okosan kell felhasználni. Ennek az erőnek megszervezéséért minden áldozatot és költséget vállalnunk kell, mert egy vesztett háború a sokszorosát emésztheti meg azoknak az áldozatoknak, amelyeket hadseregünktől sajnálnánk. Ma mindenütt a totális háborúról hallunk, azzal, hogy míg a múltban a háború az egyes nemzetek fegyveres erőinek egymás ellen való küzdelme volt, amikor tehiát a fegyveres erő harcképességének fenntartása volt a fontos, addig a jövő háborúja már az államoknak és nemzeteknek egymás ellen folytatandó élet-halálharcává fog válni és nem csupán a harcokra fog szorítkozni, hanem az ország egész területére ki fog terjedni. A jövő háborújában tehát már nem lesz különbség a szorosabb értelemben vett harctér és a mögöttes országrész között, mert a hadműveletek az országok egész területére ki fognak terjedni, amiből folyik az, hogy a honvédelemnél is az ország minden polgárának és minden lakosának ki kell vennie részét. A mögöttes országrészben nyugtalanság és zavar keltése, ipartelepek, vasútvonalak és közlekedési vonalak megsemmisítése és lerombolása éppenúgy a harc eszközei közé fog tartozni, mint az a harc, amelyet a fegyveres katona lesz kénytelen megvívni a technika és a tudomány minden halált okozó felkészültségével szemben. Az utánpótlás lehetőségeinek megsemmisítésére való törekvés legalább is olyan fontos tényező lesz, mint a harctereken FELSŐHÁZI NAPLÓ. IV. 1939. évi február hó 3-án, pénteken. 57 való fegyveres döntés kierőszakolása. Mindezek természetszerű követelménnyé teszik, hogy a háborúra való előkészületeket már bókében az egész népességre ki kell terjeszteni annál is inkább, mert az anyagi rombolás és a fizikai megsemmisítés mellett erős támadásnak lesz kitéve a lelki ellenállóképesség is. A jelenlegi törvényjavaslat már a totális háborúra való felkészültség jegyében épült fel. Számol azzal, hogy hadseregünket olyan nívóra emelhessük, hogy bármilyen körülmények között megfelelhessen annak a feladatnak, amelynek teljesítését a nemzet érdek« tőle megkívánja. De előkészíti egyben azt is, hogy a hadvezetőség a békeállapotról a hadiállapotra zavartalanul tudja átállítani az ország minden személyi, anyagi és dologi erejét. Ez csak úgy lehetséges, ha a katonai és polgári közigazgatás tervszerűen működik együtt. Ez az indoka annak, hogy a javaslat nemcsak magára a honvédségre vonatkozik, hanem az összes honvédelmi érdekek kielégítésére is kiterjeszkedik. Mélyen t. Felsőház! Az ország a múltban is áldozott a hazáért pénzben és vérben egyaránt. Mi magyarok hozzá vagyunk szokva az áldozatokhoz és amikor a történelem igazolja azt, hogy évszázadokon keresztül sokszor hiába áldoztunk és véreztünk, tudjuk, hoey áldoznunk kell akkor, amikor fennmaradásunkról, jövőnkről és boldogulásunkról van szó. Ez a törvényjavaslat is számol azzal, hogv áldozni kell mindenkinek és mindent, aki ebben a hazában él, korra és nemre való tekintet nélkül. Számol azzal, hogy a legjobban felszerelt hadsereg is elveszítheti a háborút, ha polgári lakossága szervezetlen és nincs megszervezetten bevonva a honvédelemnek mindennél fontosabb feladatába. Ez a törvényjavaslat a nemzet minden egyes tagjára kiterjeszti a hadi szolgálatot, s ezzel az összes erotényezőket összpontosítva állítja be a hadviselés és a honvédelem szolgálatába. Ennek célja nemcsak az, hogy háborús felkészültségünk egyetemesebb, szélesebbkörű és eredményesebb legyen, hanem az is, hogy ezzel erkölcsi erőink is szaporodjanak. Az ilyen népi hadsereg sohasem kerülhet ellentétbe a nemzet egyetemével, mert hiszen nemcsak, hogy érzelmi ellentétek nem lehetnek, hanem ilyeténképpen az egész nemzet minden tagja benne van magában a hadseregben, amelynek minden egyes tagja tudatában lesz annak, hogy nem az állam van a hadseregért, hanem a hadsereg az államért. Az ilyen hadsereg át lesz hatva a sorsközösség tudatától, mert minden tagja tudja és érzi, hogy nemcsak a közösségért, az egéöz nemzetért, hanem benne önmagáért és családjáért is küzd. Az általános védkötelezettség bevezetése és a hadi kötelezettségi korhatár felemelése helyes, már csak azért is, mert emeli az összetartást, a fegyelmet és állandósítja a pontosságot, azonkívül biztosítja azt, hogy az országban a magyar ifjúság abban a katonai nevelésben fog részesülni, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy becsületes és jó magyarok legyenek. Nemcsak testben, hanem szellemben és lelkitulajdonságokban, jellemben is meg fog erősödni ez a magyar ifjúság a hadsereg nemzetnevelő hatása következtében. A legtökéletesebbben felszerelt hadsereg is hiábavaló, ha a nemzet lelke beteg. Nemcsak a nemzet lelkének, hanem a hadsereg lelkének is egészségesnek kell lennie és ezt csakis mindenegyes tagjának lelki egészsége biztosíthatja. A törvényjavaslat Európának nemcsak 12