Felsőházi napló, 1935. IV. kötet • 1938. november 12. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-80

Az országgyűlés felsőházáénak 80. ülése között alaposan fel kell készülnünk minden lehetőségre. A magyar nemzetnek egy évezreden ke­resztül az volt a végzete és egyben történelmi hivatása, hogy fegyverrel kellett szabadságát, jogait és fennmaradását kiharcolnia és bizto­sítania. Erre a nemzeti múltra tekintve lát­hatjuk azt a történelmi hivatást, amely a ma­gyar nemzetre továbbra is vár; s ha hozzá­vesszük minden isteni és emberi igazsággal ellentétben álló mai megcsonkítottságunkat, akkor logikusan láthatjuk, hogy szükség lesz még magyar katonára, aki kiharcolja &, ma­gyar igazságot. A honvédség teljes megszer­vezésével sokat szenvedett hazánk boldogabb jövőjének egyik legfontosabb alappillérjét építjük ki. Ezért üdvözöljük nagy szeretettel és végtelen melegséggel azt az intézkedést, amely biztosítani fogja honvédségünk teljes kifejlődését és megerősödését; semmi áldoza­tot sem tartunk soknak és túlzottnak, amikor arról van szó, hogy a nemzet biztonságát és a nemzet erejét kell növelnünk. Honvédelmünk újjáépítése természetesen rendkívüli követel­ményeket támaszt a nemzettel szemben, ami­kor most egyszerre kell pótolnunk mindazt, aminek fokozatos kiépítését katonai megkö­töttségünk húsz éven át akadályozta. A törvényjavaslat célja: az ország minden erőforrását egységes irányítás mellett a hon­védelem szolgálatába állítani és tudjuk, hogy amit a honvédségnek adunk, azt a nemzetnek adjuk, a mi hadseregünknek, amellyel szem­ben megszűnik minden bizalmatlanság, mely a múltban a monarchia idejében a hadsereg­gel szemben bizonyos vonatkozásban fennál­lott. Az életösztön teszi szükségessé, hogy a nemzet fennmaradásának ezt az erőtényező­jét megfelelően kiépítsük, mert tudjuk azt, hogy a jog mindig annak részén van, akinek kezében erő van. Mindenütt azt látjuk, hogy az erős diktálja a gyöngébbnek a jogot. Erő pedig bennünk is van, csak meg kell szervezni, céltudatosan ki kell építeni és okosan kell fel­használni. Ennek az erőnek megszervezéséért minden áldozatot és költséget vállalnunk kell, mert egy vesztett háború a sokszorosát emészt­heti meg azoknak az áldozatoknak, amelyeket hadseregünktől sajnálnánk. Ma mindenütt a totális háborúról hallunk, azzal, hogy míg a múltban a háború az egyes nemzetek fegyve­res erőinek egymás ellen való küzdelme volt, amikor tehiát a fegyveres erő harcképességé­nek fenntartása volt a fontos, addig a jövő háborúja már az államoknak és nemzeteknek egymás ellen folytatandó élet-halálharcává fog válni és nem csupán a harcokra fog szorít­kozni, hanem az ország egész területére ki fog terjedni. A jövő háborújában tehát már nem lesz különbség a szorosabb értelemben vett harctér és a mögöttes országrész között, mert a hadműveletek az országok egész területére ki fognak terjedni, amiből folyik az, hogy a honvédelemnél is az ország minden polgárá­nak és minden lakosának ki kell vennie részét. A mögöttes országrészben nyugtalanság és zavar keltése, ipartelepek, vasútvonalak és közlekedési vonalak megsemmisítése és lerom­bolása éppenúgy a harc eszközei közé fog tar­tozni, mint az a harc, amelyet a fegyveres katona lesz kénytelen megvívni a technika és a tudomány minden halált okozó felkészültsé­gével szemben. Az utánpótlás lehetőségeinek megsemmisítésére való törekvés legalább is olyan fontos tényező lesz, mint a harctereken FELSŐHÁZI NAPLÓ. IV. 1939. évi február hó 3-án, pénteken. 57 való fegyveres döntés kierőszakolása. Mind­ezek természetszerű követelménnyé teszik, hogy a háborúra való előkészületeket már bó­kében az egész népességre ki kell terjeszteni annál is inkább, mert az anyagi rombolás és a fizikai megsemmisítés mellett erős támadás­nak lesz kitéve a lelki ellenállóképesség is. A jelenlegi törvényjavaslat már a totális háborúra való felkészültség jegyében épült fel. Számol azzal, hogy hadseregünket olyan nívóra emelhessük, hogy bármilyen körülmé­nyek között megfelelhessen annak a feladat­nak, amelynek teljesítését a nemzet érdek« tőle megkívánja. De előkészíti egyben azt is, hogy a hadvezetőség a békeállapotról a hadi­állapotra zavartalanul tudja átállítani az or­szág minden személyi, anyagi és dologi erejét. Ez csak úgy lehetséges, ha a katonai és pol­gári közigazgatás tervszerűen működik együtt. Ez az indoka annak, hogy a javaslat nemcsak magára a honvédségre vonatkozik, hanem az összes honvédelmi érdekek kielégítésére is ki­terjeszkedik. Mélyen t. Felsőház! Az ország a múltban is áldozott a hazáért pénzben és vérben egyaránt. Mi magyarok hozzá vagyunk szokva az áldozatokhoz és amikor a történelem iga­zolja azt, hogy évszázadokon keresztül sokszor hiába áldoztunk és véreztünk, tudjuk, hoey áldoznunk kell akkor, amikor fennmaradá­sunkról, jövőnkről és boldogulásunkról van szó. Ez a törvényjavaslat is számol azzal, hogv áldozni kell mindenkinek és mindent, aki eb­ben a hazában él, korra és nemre való tekintet nélkül. Számol azzal, hogy a legjobban fel­szerelt hadsereg is elveszítheti a háborút, ha polgári lakossága szervezetlen és nincs meg­szervezetten bevonva a honvédelemnek min­dennél fontosabb feladatába. Ez a törvény­javaslat a nemzet minden egyes tagjára kiter­jeszti a hadi szolgálatot, s ezzel az összes ero­tényezőket összpontosítva állítja be a hadvise­lés és a honvédelem szolgálatába. Ennek célja nemcsak az, hogy háborús felkészültségünk egyetemesebb, szélesebbkörű és eredményesebb legyen, hanem az is, hogy ezzel erkölcsi erőink is szaporodjanak. Az ilyen népi hadsereg soha­sem kerülhet ellentétbe a nemzet egyetemével, mert hiszen nemcsak, hogy érzelmi ellentétek nem lehetnek, hanem ilyeténképpen az egész nemzet minden tagja benne van magában a hadseregben, amelynek minden egyes tagja tudatában lesz annak, hogy nem az állam van a hadseregért, hanem a hadsereg az államért. Az ilyen hadsereg át lesz hatva a sorsközösség tudatától, mert minden tagja tudja és érzi, hogy nemcsak a közösségért, az egéöz nem­zetért, hanem benne önmagáért és családjáért is küzd. Az általános védkötelezettség beveze­tése és a hadi kötelezettségi korhatár feleme­lése helyes, már csak azért is, mert emeli az összetartást, a fegyelmet és állandósítja a pontosságot, azonkívül biztosítja azt, hogy az országban a magyar ifjúság abban a katonai nevelésben fog részesülni, amely nélkülözhe­tetlen ahhoz, hogy becsületes és jó magyarok legyenek. Nemcsak testben, hanem szellemben és lelkitulajdonságokban, jellemben is meg fog erősödni ez a magyar ifjúság a hadsereg nemzetnevelő hatása következtében. A legtöké­letesebbben felszerelt hadsereg is hiábavaló, ha a nemzet lelke beteg. Nemcsak a nemzet lelkének, hanem a hadsereg lelkének is egész­ségesnek kell lennie és ezt csakis mindenegyes tagjának lelki egészsége biztosíthatja. A törvényjavaslat Európának nemcsak 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom