Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.
Ülésnapok - 1935-e
Az országgyűlés felsőházának és képviselőházának ünnepi együttes ülése Székesfehérvárott 1938. évi augusztus hó 18-án, csütörtökön, vitéz Nagybányai HORTHY MIKLÓSNAK, Magyarország Főméltóságú Kormányzójának jelenlétében, báró Radvánszky Albert és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgy: A miniszterelnök törvényjavaslata Szent István király dicső emlékének megörökítéséről. — Ismertette: vitéz Imrédy Béla miniszterelnök. Hozzászóltak : Serédi Jusztinián, Hóman Bálint, Tomcsányi Móric, Tüdy Zoltán. — Az egyhangúlag elfogadott törvényjavaslatot a Főméltóságú Kormányzó Űr az ünnepi együttes ülés színe előtt kihirdetési záradékkal látta el és aláírta. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen voltak : vitéz Imrédy Béla, Bornemisza Géza, Kánya Kálmán, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Mikecz Ödön, vitéz Rátz Jenő, Reményi-Schneller Lajos, Sztranyavszky Sándor, gróf Teleki Pál. (Az ülés kezdődik d. u. 5 óra 3 perckor.) Báró Radvánszky Albert, a felsőház alelnöke: Tisztelt Országgyűlés ! Az 1938. évi XXIV. te. alapján Székesfehérvárra összehívott országgyűlés ket Házának együttes ülését megnyitom. Elnöktársam és az országgyűlés egybegyűlt tagjainak nevében is mély hódolattal s tisztelettel köszöntöm Magyarország Főméltóságii Kormányzóját (Hosszantartó, megújuló lelkes éljtnzésj, aiki az országgyűlés mai ünnepélyes együttes ülésén megjelenni méltóztatott. Az együttes ülés jegyzőkönyvének vezetésére gróf Khuen-Héderváry Károly felsőházi és Brandt Vilmos képviselőházi jegyző urakat, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig gróf Bethlen Pál felsőházi és Csikvándi Ernő képviselőházi jegyző urakat kérem fel. Tisztelt Országgyűlés! Egészen kivételes törvényhozási intézkedés alapján gyűlt egybe négy évszázad után ma újra Székesfehérvár ősi koronázó város falai között a magyar országgyűlés két Háza ünnepi együttes ülésre, hogy Szent István király halálának 900. évfordulóján mélységes kegyelettel és hálával ünnepélyes formában adózzék apostoli első nagy királya áldott emlékének. Az a rengeteg sorscsapás, mely hazánk felett a századok folyamán elviharzott, fényes multunknak és hajdani dicsőségünknek legszebb, ezek között ennek a városnak tíjonnan feltárt történelmi emlékeit is romokba döntötte, de Szent István király glóriájának tündöklő fényét elhomályosítani mégsem tudta. FELSŐHÁZI NAPLÓ. III. Kilenc évszázad távlatából visszatekintve Szent István király életére és művére, a genius loci ihletének hatása alatt csodáljuk apostoli buzgóságát, mellyel a pogány magyart a keresztény hitre térítette, tiszteljük erős kezét, mellyel népét földhöz kötni és a nyugati kultúrába bevezetni tudta. De nemcsak csodáljuk buzgóságát és tiszteljük erős keze munkáját, hanem, mint a magyar nemzet egyetemének képviselői mélyen meghajtjuk az elismerés zászlaját is kivételes államférfiúi nagysága előtt, mellyel a királyságnak és az állami élet alapvető intézményeinek épületét oly szilárd alapokra fektette, hogy bármily rombolást végeztek légyen is az ő építményein a magyar földön végigtombolt viharok, minden korok építőinek mégis ugyanazokat a köveket kellett összerakniuk és a magyar élet bástyáiba újból beépíteniök, hogy a romokon új élet fakadjon és új jövendő szülessék. Amikor tehát ma Szent István király dicső emlékét törvényben megörökítjük, nemcsak kegyeletnek áldozunk, hanem egyben elkötelezzük magunkat arra, hogy a tőle lerakott alapokon az ő köveivel építsük fel újból Krisztus jogara alatt a magyar nemzeti géniusz ihletése mellett országunkat. Tisztelt Országgyűlés! Az 1938. évi XXIV. törvénycikk 2. §-a értelmében ennek az ünnepélyes együttes ülésnek egyetlen tárgya annak a törvénynek megalkotása, amelyben a nemzet a keresztény magyar államot megalapító Szent István király emlékét megörökíti. A miniszterelnök úr ő nagyméltósága kíván szólni. vitéz Imrédy Béla miniszterelnök: Nagy81
