Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-e

Az országgyűlés felsőházának és képviselőházának ünnepi együttes ülése Székesfehérvárott 1938. évi augusztus hó 18-án, csütörtökön, vitéz Nagybányai HORTHY MIKLÓSNAK, Magyarország Főméltóságú Kormányzójának jelenlétében, báró Radvánszky Albert és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgy: A miniszterelnök törvényjavaslata Szent István király dicső emlékének megörökítéséről. — Ismertette: vitéz Imrédy Béla miniszterelnök. Hozzászóltak : Serédi Jusztinián, Hóman Bálint, Tomcsányi Móric, Tüdy Zoltán. — Az egyhangúlag elfogadott törvényjavaslatot a Főméltóságú Kormányzó Űr az ünnepi együttes ülés színe előtt kihirdetési záradékkal látta el és aláírta. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen voltak : vitéz Imrédy Béla, Bornemisza Géza, Kánya Kálmán, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Mikecz Ödön, vitéz Rátz Jenő, Reményi-Schneller Lajos, Sztranyavszky Sándor, gróf Teleki Pál. (Az ülés kezdődik d. u. 5 óra 3 perckor.) Báró Radvánszky Albert, a felsőház alel­nöke: Tisztelt Országgyűlés ! Az 1938. évi XXIV. te. alapján Székesfehérvárra össze­hívott országgyűlés ket Házának együttes ülé­sét megnyitom. Elnöktársam és az országgyűlés egybegyűlt tagjainak nevében is mély hódolattal s tiszte­lettel köszöntöm Magyarország Főméltóságii Kormányzóját (Hosszantartó, megújuló lelkes éljtnzésj, aiki az országgyűlés mai ünnepélyes együttes ülésén megjelenni méltóztatott. Az együttes ülés jegyzőkönyvének vezeté­sére gróf Khuen-Héderváry Károly felsőházi és Brandt Vilmos képviselőházi jegyző urakat, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig gróf Bethlen Pál felsőházi és Csikvándi Ernő kép­viselőházi jegyző urakat kérem fel. Tisztelt Országgyűlés! Egészen kivételes törvényhozási intézkedés alapján gyűlt egybe négy évszázad után ma újra Székesfehérvár ősi koronázó város falai között a magyar or­szággyűlés két Háza ünnepi együttes ülésre, hogy Szent István király halálának 900. évfor­dulóján mélységes kegyelettel és hálával ün­nepélyes formában adózzék apostoli első nagy királya áldott emlékének. Az a rengeteg sorscsapás, mely hazánk fe­lett a századok folyamán elviharzott, fényes multunknak és hajdani dicsőségünknek leg­szebb, ezek között ennek a városnak tíjonnan feltárt történelmi emlékeit is romokba dön­tötte, de Szent István király glóriájának tün­döklő fényét elhomályosítani mégsem tudta. FELSŐHÁZI NAPLÓ. III. Kilenc évszázad távlatából visszatekintve Szent István király életére és művére, a ge­nius loci ihletének hatása alatt csodáljuk apos­toli buzgóságát, mellyel a pogány magyart a keresztény hitre térítette, tiszteljük erős ke­zét, mellyel népét földhöz kötni és a nyugati kultúrába bevezetni tudta. De nemcsak cso­dáljuk buzgóságát és tiszteljük erős keze mun­káját, hanem, mint a magyar nemzet egyete­mének képviselői mélyen meghajtjuk az elis­merés zászlaját is kivételes államférfiúi nagy­sága előtt, mellyel a királyságnak és az állami élet alapvető intézményeinek épületét oly szi­lárd alapokra fektette, hogy bármily rombolást végeztek légyen is az ő építményein a magyar földön végigtombolt viharok, minden korok építőinek mégis ugyanazokat a köveket kellett összerakniuk és a magyar élet bástyáiba újból beépíteniök, hogy a romokon új élet fakadjon és új jövendő szülessék. Amikor tehát ma Szent István király dicső emlékét törvényben megörökítjük, nemcsak kegyeletnek áldozunk, hanem egyben elköte­lezzük magunkat arra, hogy a tőle lerakott ala­pokon az ő köveivel építsük fel újból Krisztus jogara alatt a magyar nemzeti géniusz ihletése mellett országunkat. Tisztelt Országgyűlés! Az 1938. évi XXIV. törvénycikk 2. §-a értelmében ennek az ünne­pélyes együttes ülésnek egyetlen tárgya an­nak a törvénynek megalkotása, amelyben a nemzet a keresztény magyar államot megala­pító Szent István király emlékét megörökíti. A miniszterelnök úr ő nagyméltósága kí­ván szólni. vitéz Imrédy Béla miniszterelnök: Nagy­81

Next

/
Oldalképek
Tartalom