Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-53

30 Az országgyűlés felsóházŐMak 53. ülése tebb kötelességüket. Ilyenképpen a törvény­iavaslat indokolásával ellentétben, a javaslat­ban foglalt intézkedések ma már korántsem jelentik a tűzharcosokról való gondoskodás végleges lezárását, annál kevésbbé, mert hi­szen azok az erkölcsi kötelezettségek,, amelyek a tűzharcosokkal szemben fennállanak, nem évülhetnek el és nem csökkenhetnek az idők folyamán. Mélyen t. Felsőház! A törvényjavaslatnak erkölcsi és anyagi vonatkozásai vannak és mindenben osztozom a honvédelmi miniszter úr ő nagyméltóságának abban a felfogásában, hogy a mai elanyagiasodott, mindenért anyagi ellenértéket kívánó, különféle eszmeáramlatok közt vergődő világban a magyar tűzharcos­eszme számunkra olyan erkölcsi tőke* amelyet mint nemzeti értéket okvetlenül át kell men­tenünk a jövőbe, A tűzharcos-gondolat ma már az egész társadalmat áthatotta, mert tudatá­ban van a társadalom annak, hogy csakis az élő tűzharcosok példaadása tarthatja ébren a magyarságban az ősi katonai erényt, amely régi határaink visszaszerzésére, megvédésére és az ország újabb ezer évre való fenntartá­sára van hivatva. A tűzharcos-gondolat magá­ban foglalja azt, hogy aki a haza iránti kö­telességét teljesíti,, annak jutalma nemcsak a jól végzett munka öntudata, hanem egyben a nemzet hálája, elismerése, megbecsülése, tisz­telete és köszönete is. A tűzharcos-eszme ilyen­képpen azonos a katonaeszménnyel, amely magában foglab'a a fegyelmezettségnek,, az engedelmességnek és a tekintélytiszte^tnek szellemét. Alkotó elemei ennek a múlt hagyo­mányaihoz való ragaszkodás, a fétHm bátor­ság,, az egyéni erő. vitézség, kötelességteljesítés és kitartás, magában foglalja a bajtársi ér­zést,, az egymásért való önfeláldozást. A raj­vonalak demokráciája a maga ridegségében valósítja meg az emberi egyenlőséget, -az egy­másrautaltságból folyó kölcsönös megbecsü­lést és szeretetet. (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Amikor tehát erkölcsi magaslatra emeljük a tűzharcosokat, ak>or nemcsak őket, han«m önmagunkat, az egész nemzetet és az egé=z társadalmat becsüljük meg. A tűzharcos-eszme van hivatva megteremteni egv olyan közfel­fogást, amelvnek át kell hatnia ejjjás*. társa­dalmunkat, ha meg akarjuk állani helyünket a jövő küzdelmeiben. Ea én itt nem csupán a fegvveres küzdelmekre gondolok, hanem mind­azokra a törekvésekre, amelyek az országot belsőleg is erősebbé. egységesebbé, gazdagabbá és boldogabbá akarják tenni, mert ezeknek a törekvéseknek előmozdítására óriási tömege van itt azoknak az emereknek, akik már ki­állták a hazafiság próbáiát, akik nemcsak be­széltek, hanem már tettek is a hazáért. Azok, akik együtt küzdöttek és egybeforrottak a baj­társi érzésben, ikönnyebben egymásra találnak majd a békében, a polgári munkában is. A tűzharcos-törvényjavaslat másik része az anyagi természetű intézkedésekre vonatko­zik, amelyeknek hivatása csak az, hogy eny­hiteiének azokon az anyagi természetű hátrá­nyokon, amelyeket a tűzharcosok tagadhatat­lanul elszenvedtek. Az anyagi megsegítésnek itt elsősorban és természetesen határt szabott 1937. évi december hó 9-én t csütörtökön. az államháztartás ősökként teljesítőképessége. Tudjuk, hogy nem a kormány, legkevésbbé pedig a pénzügyminiszter úr szabott gátat egyes intézkedéseknek, mert hiszen látjuk, hogy milyen (köszönettel vett megértéssel eny­hítette a pénzügyminiszter úr ő nagyméltósága az elhibázott földreform következtében telek­hez és házhelyhez jutott tűzharcosok nehéz anyagi helyzetét, milyen együttérzéssel és megkülönböztetett szeretettel karolta fel a vitézek, hadirokkantak és tűzharcosok ügyeit a saját tárcája keretén belül és éppen azért meggyőződésünk, hogy ugyanolyan megértés­sel fog segédkezet nyújtani a jövőben is, ha arra mód és lehetőség kínálkozik. Az anyagi természetű intézkedések két szempontból bírálandók el, mégpedig először, hogy senki hátrányt azért ne szenvedjen, mert a világháború alatt katonai szolgálatot teljesí­tett, másodszor, hogy senkire előny ne szár­mazzék abból, hogy a világháború alatt bár­mely oknál fogva katonai szolgálatot nem tel­jesített. Ennek a két szempontnak áthidalá­sára illetve az ebből eredő sérelmek és hátrá­nyok orvoslására kell a törvénynek törekednie és ezzel kapcsolatban a tűzharcosok, előnyben részesítésére azokkal szemben, akik sem tűz­harcosok, sem hadviseltek nem voltak. Tör­vényhozási úton kellett rendezni azt, hogy akik künn voltak a frontokon, semmi körül­mények között sem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe azokkal szemben, akik azalatt itthon voltak. Végtelenül sajnálom, hogy a dolgok mai állása mellett a törvényjavaslaton már nem áll módunkban változtatni, éppen azért kérem a honvédelmi miniszter úr ő nagyméltóságát, hogy a még eünondandókat a későbbi időkben kibocsátandó rendeleteknél, esetleges törvény­alkotásnál, elsősorban azonban a tűzharcos­törvény végrehajtási utasításánál a lehetőség­hez képest figyelembe venni méltóztassék. A tűzharcosok zömét alkotó falusi lakos­ságról a neki leginkább megfelelő irányban, tehát a földhöz és házhelyhez való juttatás útján történt és történik ma is gondoskodás. A földbirtokreform elhibázott intézkedésein a jelenlegi kormány akként igyekszik segíteni, hogy a tíz holdon aluli birtokosok adósságait rendezte, az adósságok egyrészét hosszú lejá­ratú kölcsönné változtatta át, áz ezen felüli részt pedig az állam vállalta. Ezen túlmenőiéi azonban — sajnos — ebben a törvényjavaslat­ban is alig látunk olyan intézkedéseket, ame­lyek arányban állnának azokkal az elévülhetet­len érdemekkel, amelyeket a magyar föld népe szerzett. Tudom azt, hogy a falu népe érdeké­ben átfogó intézkedéseket tenni alig lehet, mert minden fillér, amely az egyénnek jut, az állam pénztárát milliókkal terheli meg. Közve­tett megsegítéssel azonban a falusi tűzharco­sok helyzetén még messzemenően lehetne segí­teni. A kórházi ápolási díjaik megtérítésének tör­vénybeiktatása (azok szempontjából, akiknek betegsége még túlnyomórészt a háborúból ered, méltánylandó intézkedés volna,. Fel kellene te­hát emelni a falusi tűzharcos fkasemiberek va­gyoni cenzusát, amelyen belül a kórházi ápo­lás és a gyógyszerrel való ellátás díja ezeknél a tűzharcosoknál a betegápolási alap terhére esik. Az öregségi biztosítás korhatárának meg­felelő fölemelése jelentős segítséget fog min­denesetre nyújtani. Megoldandó volna azonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom