Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.
Ülésnapok - 1935-53
30 Az országgyűlés felsóházŐMak 53. ülése tebb kötelességüket. Ilyenképpen a törvényiavaslat indokolásával ellentétben, a javaslatban foglalt intézkedések ma már korántsem jelentik a tűzharcosokról való gondoskodás végleges lezárását, annál kevésbbé, mert hiszen azok az erkölcsi kötelezettségek,, amelyek a tűzharcosokkal szemben fennállanak, nem évülhetnek el és nem csökkenhetnek az idők folyamán. Mélyen t. Felsőház! A törvényjavaslatnak erkölcsi és anyagi vonatkozásai vannak és mindenben osztozom a honvédelmi miniszter úr ő nagyméltóságának abban a felfogásában, hogy a mai elanyagiasodott, mindenért anyagi ellenértéket kívánó, különféle eszmeáramlatok közt vergődő világban a magyar tűzharcoseszme számunkra olyan erkölcsi tőke* amelyet mint nemzeti értéket okvetlenül át kell mentenünk a jövőbe, A tűzharcos-gondolat ma már az egész társadalmat áthatotta, mert tudatában van a társadalom annak, hogy csakis az élő tűzharcosok példaadása tarthatja ébren a magyarságban az ősi katonai erényt, amely régi határaink visszaszerzésére, megvédésére és az ország újabb ezer évre való fenntartására van hivatva. A tűzharcos-gondolat magában foglalja azt, hogy aki a haza iránti kötelességét teljesíti,, annak jutalma nemcsak a jól végzett munka öntudata, hanem egyben a nemzet hálája, elismerése, megbecsülése, tisztelete és köszönete is. A tűzharcos-eszme ilyenképpen azonos a katonaeszménnyel, amely magában foglab'a a fegyelmezettségnek,, az engedelmességnek és a tekintélytiszte^tnek szellemét. Alkotó elemei ennek a múlt hagyományaihoz való ragaszkodás, a fétHm bátorság,, az egyéni erő. vitézség, kötelességteljesítés és kitartás, magában foglalja a bajtársi érzést,, az egymásért való önfeláldozást. A rajvonalak demokráciája a maga ridegségében valósítja meg az emberi egyenlőséget, -az egymásrautaltságból folyó kölcsönös megbecsülést és szeretetet. (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Amikor tehát erkölcsi magaslatra emeljük a tűzharcosokat, ak>or nemcsak őket, han«m önmagunkat, az egész nemzetet és az egé=z társadalmat becsüljük meg. A tűzharcos-eszme van hivatva megteremteni egv olyan közfelfogást, amelvnek át kell hatnia ejjjás*. társadalmunkat, ha meg akarjuk állani helyünket a jövő küzdelmeiben. Ea én itt nem csupán a fegvveres küzdelmekre gondolok, hanem mindazokra a törekvésekre, amelyek az országot belsőleg is erősebbé. egységesebbé, gazdagabbá és boldogabbá akarják tenni, mert ezeknek a törekvéseknek előmozdítására óriási tömege van itt azoknak az emereknek, akik már kiállták a hazafiság próbáiát, akik nemcsak beszéltek, hanem már tettek is a hazáért. Azok, akik együtt küzdöttek és egybeforrottak a bajtársi érzésben, ikönnyebben egymásra találnak majd a békében, a polgári munkában is. A tűzharcos-törvényjavaslat másik része az anyagi természetű intézkedésekre vonatkozik, amelyeknek hivatása csak az, hogy enyhiteiének azokon az anyagi természetű hátrányokon, amelyeket a tűzharcosok tagadhatatlanul elszenvedtek. Az anyagi megsegítésnek itt elsősorban és természetesen határt szabott 1937. évi december hó 9-én t csütörtökön. az államháztartás ősökként teljesítőképessége. Tudjuk, hogy nem a kormány, legkevésbbé pedig a pénzügyminiszter úr szabott gátat egyes intézkedéseknek, mert hiszen látjuk, hogy milyen (köszönettel vett megértéssel enyhítette a pénzügyminiszter úr ő nagyméltósága az elhibázott földreform következtében telekhez és házhelyhez jutott tűzharcosok nehéz anyagi helyzetét, milyen együttérzéssel és megkülönböztetett szeretettel karolta fel a vitézek, hadirokkantak és tűzharcosok ügyeit a saját tárcája keretén belül és éppen azért meggyőződésünk, hogy ugyanolyan megértéssel fog segédkezet nyújtani a jövőben is, ha arra mód és lehetőség kínálkozik. Az anyagi természetű intézkedések két szempontból bírálandók el, mégpedig először, hogy senki hátrányt azért ne szenvedjen, mert a világháború alatt katonai szolgálatot teljesített, másodszor, hogy senkire előny ne származzék abból, hogy a világháború alatt bármely oknál fogva katonai szolgálatot nem teljesített. Ennek a két szempontnak áthidalására illetve az ebből eredő sérelmek és hátrányok orvoslására kell a törvénynek törekednie és ezzel kapcsolatban a tűzharcosok, előnyben részesítésére azokkal szemben, akik sem tűzharcosok, sem hadviseltek nem voltak. Törvényhozási úton kellett rendezni azt, hogy akik künn voltak a frontokon, semmi körülmények között sem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe azokkal szemben, akik azalatt itthon voltak. Végtelenül sajnálom, hogy a dolgok mai állása mellett a törvényjavaslaton már nem áll módunkban változtatni, éppen azért kérem a honvédelmi miniszter úr ő nagyméltóságát, hogy a még eünondandókat a későbbi időkben kibocsátandó rendeleteknél, esetleges törvényalkotásnál, elsősorban azonban a tűzharcostörvény végrehajtási utasításánál a lehetőséghez képest figyelembe venni méltóztassék. A tűzharcosok zömét alkotó falusi lakosságról a neki leginkább megfelelő irányban, tehát a földhöz és házhelyhez való juttatás útján történt és történik ma is gondoskodás. A földbirtokreform elhibázott intézkedésein a jelenlegi kormány akként igyekszik segíteni, hogy a tíz holdon aluli birtokosok adósságait rendezte, az adósságok egyrészét hosszú lejáratú kölcsönné változtatta át, áz ezen felüli részt pedig az állam vállalta. Ezen túlmenőiéi azonban — sajnos — ebben a törvényjavaslatban is alig látunk olyan intézkedéseket, amelyek arányban állnának azokkal az elévülhetetlen érdemekkel, amelyeket a magyar föld népe szerzett. Tudom azt, hogy a falu népe érdekében átfogó intézkedéseket tenni alig lehet, mert minden fillér, amely az egyénnek jut, az állam pénztárát milliókkal terheli meg. Közvetett megsegítéssel azonban a falusi tűzharcosok helyzetén még messzemenően lehetne segíteni. A kórházi ápolási díjaik megtérítésének törvénybeiktatása (azok szempontjából, akiknek betegsége még túlnyomórészt a háborúból ered, méltánylandó intézkedés volna,. Fel kellene tehát emelni a falusi tűzharcos fkasemiberek vagyoni cenzusát, amelyen belül a kórházi ápolás és a gyógyszerrel való ellátás díja ezeknél a tűzharcosoknál a betegápolási alap terhére esik. Az öregségi biztosítás korhatárának megfelelő fölemelése jelentős segítséget fog mindenesetre nyújtani. Megoldandó volna azonban
