Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-63

202 Az országgyűlés felsőházának 68. ülése 1938. évi május hó 10-én, kedden. ner Vilmos őst Kisis Lajos felsőházi tagok következnek naplóhitelesítőkül. Tudomásul szolgái. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy gróf Wienckheim József felsőházi tag mentelmi ügyében a budapesti kir. államrendőrségi ügyészségi megbízottak vehetőjétől ímentelmi megkeresés érkezett. A megkeresésí kiadatik a mmtelmi bizottságnak. Bemutatóan a Magyar Izraelita Vallásfelékezet Törvényes Képviseleti Szerveinek kérvényét »a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosaibb biztosításáról« szóló törvényjavaslat tárgyában. Miután a törvényjavaslatot a közel jövőben fogják tárgyalni a felsőiház (bizottságai, a kérvény —• a törvényjlaivaslattal való együttes tárgyalás céljaiból — kiadatik a felsőház illetékes bizottságainak. A. képviselőháztól beérkeztek : az, országgyűlési képviselők .válasíztásáról és a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti .beruházásokról s ezek költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslatok. A törvényjavaslatok előzetes tárgyalási és jelentéstétel végett kiadattak az illetékes bizottságokniak. A 'bizottságokba törvényjaviaslatoíkat letárgyalták s jelentéseiket benyújtották. A jelentések kinyomattak, szétosztattak ési a házszabályok szerinti 3 napi közbeeső idő elteltével a mai ülés napirendjére tárgyalásra kitűzettek. Beérkezett még: az üzemi balesetekből eredő kártalanítás tárgyában Buenos Airesben 1937. évi április hó 4-én, kelt magyar-argientinai egyezmény^ becikkelyezéséről, továbbá az állami rend ímegóvása végett szükséges siajtórendészeti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat. Ez a két törvényjavaslat is előzetes 'tárgyalás ési jeleintéisitlétel végett kiadatott az illetékes bizottságoknak. Napirend szerint következik a közjogi és közigazgatási bizottság együttes jelentése alapján »az országgyűlési képviselők választásáról« szóló törvényjiaivasliat tárgyalása. Mielőtt .a törvény javaslat tárgyalását megkezdenénk, bejelentem, hogy a ibelüügyminiszter úr a házszabályok 92. $-a (3) Ibekezdésiére való hivatkozással a törvényjavaslat' tárgyalásának tartamára miniszteri megbízottul Tahy Láhzló államtitkár; Hurváíh Béla , •íriLi'szteri, rsziályfőnök ás Halász Károly miniszteri OHZ tálytanáesos urakat jelentette be. Tudomásul szolgál. Jelentem, hogy az együttes bizottság a törvényjavaslat előadásával Majzik Viktor felsőházi tag urat hízta meg. Majzik Viktor, őméltóságát illeti a szó. Majzik Viktor előadó: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! Ajz országgyűlési képviselői választójog^ kérdése a magyar közéletet tölbjb mint egy félszázadon át annak ellenéire is állam dóan foglalkoztatta, hogy az 1874. évi .XXXIII. te. megalkotásától kezdve egészen a • világháború beifejeztéig a képviselőválasztásokat állandóan ennek a részben ugyan módosított, „ de lényegéiben változatlan alaptörvénynek a rendelkezései szerint tartották meg. Evek hosszú során át a költségvetések tárgyalása hálás alapot nyújtott az akkori közjogi ellenzék vezérférfiainak arra, hogy az általános és^ titkos választójog kérdését szőnyegre hozzák és annak életbeléptetését szorgalmazzak. A kérdésnek állandó felszínen való tartása és az orsizág hangulata hozta már magával az 1908. évben azt, hogy az akkori kormány a választójogról és a választásokról törvényjavaslatot terjesztett he. Ez a törvényjavaslat a titkos szavazási módot még nem ismerte el és országgyűlési tárgyalásra sem került. A világháborút megelőző évben alkotta meg a törvényhozás az 1913. évi XVII. tc.-et, amely először nyitott utat r a titkosságnak, lameinnyihen ennek alkalmazását rendelte el Budapesten és az ország összes törvényhatósági jogú városaiban. Ez a törvény azonban a közbejött eseményeik folytán nem jutott érvényesülésre és neim^ jutott érvényesülésre a világháború utolsó évében megalkotott 1918. évi XIV. te. sem, amely a titkosságot illetőleg aiz 1913. évi szabályozásnál maradt. Az összeomlás és az ország r rendjének újbóli felépítése után az akkori kivételes hely-, zetben kormányrendeletek alapján, és pedig elsőízben általánosan, titkosan, másodízben pedig részlegesen titkosan tartották meg a nemzetgyűlési 'képviselőválasztásokat, míg a most érvényben lévő törvény rendelkezései szerint a vármegyei választókerületekben és három, törvényhatósági! joggal felruházott városiban nyíltan, a többi törvényhatósági joggal felruházott városokban, valamint az úgynevezett íbudapestkörnyéki választókerületiben pedig lajstromok alapján titkosan történik a szavazás. A most előttünk lévő törvényjavaslat minden vonalon, az összes képviselőválasztásoknál a titkos szavazási módot vezeti f be. Ezt a nagyfontosságú lépést a most érvényben lévő törvény életbeléptetése óta lefolyt időben ennek a kérdésnek állandó vitatása érlelte 'meg. Az a nagy elvi harc, amely közel >egy félévszázadon át niagy elmék és kiváló hazafiak között folyt ejkérdés körül, már csak történeti értékkel bír, imíert ma már a legtiszteletreméltóbb ellenvélemények elhalkulásával az ország összes társadalmi osztályainak ^ és valamennyi társadalmi rétegének egyöntetű felfqgásiai az, hogy a jövőben a titkos szavazási mód behozatala elől kitérni nem lehet. Éppen ezért az általánosan titkos, a részlegesen titkos és a nyi.lt szavazási mód körül lefolytatott vita ismertetésétől és. bírálatától ebiben a helyzetben tartózkodom, de nem hallgathatom! el azokat az aggodalmakat, amelyek a< titkos szavazás módjának általánossá tételével kapcsolatban a nemzet nagyrésizében előfordultak, és amelyek a nemzeti közvélemény niaigyrészét foglalkoztatták. Tagadhatatlan ugyanis az, hogy amikor ; a titkos szavazás általános alkalmíaizást nyer, akkor vigyázni kell, hogy olyan jelenségek ne álljanak 'elő, amelyek az ország érdekeivel nem azonosak, azokkal ellentétesek, sőt azokra egyenesen veszedelmesek. A kérdést tehát, aképpen: kell megoldani, hogy az aggodalmak megszüntetésével magában a törvényjavaslatblain legyenek olyan rendelkezések, amelyek eleve kizárják a lehető kilengéseket, rendbontásokat és visszahatásokat. Elsősorban a választójog kérdése szabályozandó úgy, hogy az a nemzet nagy érdiekéinek megfelelő legyen, mert e kérdés szabályozásának helyességétől függ az egész reform értéke s anniak a nemzet jövő életére való

1 káros, vagy üdvös hatása. Elengedhetetlenül szükségessé vált • tehát az, hogy az eddigi rendszertől eltérő, elütő, de a,

f nemzet nagy érdekeire tekintő új szabályozás létesüljön. Ha ebből a, szempontból teszszük az előttünk lévő törvényjavaslatot vizsgálat tárgyává, akkor megállapíthatjuk, hogy ebben a javaslatban a választójogosultság kér-