Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.
Ülésnapok - 1935-63
Az országgyűlés felsőházának 68. ülése 198B. évi május hó lő-én, kedden. 203 désének rendezése a meg-felelő r előrelátással, óvatossággal 'és la nemzet nagy 'érdekeire való aggódó figyelemmel történít. Igen «helyes rendelkezése a törvényjavaslatnál: elsősorban az, thogy (kétféle éspedig tágabb és szükéblb választójogosultságot konstruál. Az együk a több képviselőt választó la j stromas kerületekben, a, miááiik pedig az e-gy képviselőt választó úgynevezett egyéni, tehát a konzervatívabb' felfogású lakosság által lakott vidéki választókerületekben nyer alkalmazást. Helyes intézkedés az isi, amely a választók korhatárát és helybenlakásámak idejét lényegesen felemeli, mert a magasabb életkor több nyugodtságot, tapasztalatot, (megfontoltságot és a nemzet érdekeinek alaposabb felismerését tételezi fel, a hosszabb ideig ivaló egyhelyben lakás pedig az illető egyén megállapodottságát. Egyéb és más intézkedések is, amelyek a törvényjavaslatban foglaltatnak, mind _ ennek a n|agy célnak megvalósításiát szolgálják. Ezzel szemben 'meg kell állapítani azt^is, bJogy mind a két választójog férfiakra és nőkre egyaránt a kisegítő jogcímeknek olyan sorozatát állítja fel, amely lehetővé teszi azt, hogy az állampolgárok nagy tömege ia jövőben is a nemzet sorsa intézésének' részese lelhessen. Ha ezidőszerint a választók mostani létszámában csökkenés is áll elő, ez a csökkenés csak ideiglenes, és akkor, amikor a gazdasági és sízioeiális viszonyok javulni fognak, ez önmagától megszűnik. Bizonyos az is, hogy ez a korlátolt szavazati jog a társadalom egyetlen osztályát és rétegét siem érinti, mert ezekre nézve a jövőben is fennáll az a lehetőség, hogy mindazok,, akiknek: tudása, működése és munkája az ország egyetemiére miézve értékes, kiemelkedjenek és a törvényhozás csarnokába juthassanak. Joggal lehet tehát azt mondani, hogy a jogosultság kérdése ebben a javaslatban, egyrészt azért:, mert a nemzet érdekeire nagy figyelemmel, másrészt pedig az állampolgárok nagy tömegeire való tekintettel történt a szabályozás, elfogadható és helyes azért is, ttnert amikor a nemzet eddig nem ismert és hatásaiban kiszámíthatatlan új rendszerre tér át, lehetetlen a széleskörű választójog toívábbi fennmaradása. Ugy érzem, (hogy ez a szabályozás 'annak a mêmes konzervatív felfogásnak is megfelel, amely felfogás a népjogok kiterjesztését, azoknak érvényesülését sohasem akadályozta meg, de a nemzet nagy érdekeit, annak jövőjét hangzatos, sokszor talán meg sem fontolt jelszavaknak feláldozni nem engedi. Nem kevéstbbé nagyfontosságú ia választhatóiság kérdése is. A törvény javaslat ezt a kérdést is helyesen oldja »meg. Különösen [megnyugtató az, hogy a jövőtben la képviselőjelöltek: már az ajánlás alkalmával sajáít személyükről, úgyszintén politikai célkitűzéseikről, pártjuk programimtjáról úgynevezett tájékoztató nyilatkozatot tartoznak adni. Megerősítik ezt a rendelkezést! a törvényjavaslat 75. $-ának 2. bekezdésében foglaltak, amelyek szerint olyan pártoélkitűzéssel, olyan pártprogriammal, •amely a nemzeti állam és a társadalom törvényes rendjének felforgatás ára vagy omeigsem(misítésére irányul, országgyűlési képviselővé senki sem jelölhető. A törvényjavaslat további részeiben, a szabályok^ egész tömege biztosíltja a választások tisztaságát 'és azoknak zavartalan lebonyolítását, biztosítja a választások esetleges érvénytelenítéséinek lehetőségét és biztosítja a választások körül esetleg előforduló bűncselekmények, visszaélések megtorlását. A törvényjavaslatban gondoskodás van arról is, hogy a törvényjavaslat egyes részei már nyomtam a kihirdetés utam életbeléphessenek. Különösem gondoskodás vaim arról, hogy a képviselői választók névjegyzék érnek, első íziben való összeállítása soronkívül, megrövidített határidőn belül akkép történjék meg, hogy a legközelebbi általános választás már ennek a, törvénynek rendelkezésiéi szerint legyen megtartható, ha pedig ez az országgyűlés időelőtti feloszlatása esetén nem volna kivihető, iákkor a régi törvény alapján megtartott képviselőválasztások alkalmával megszerzett képviselői megbízatás csiakosi az országgyűlés összeillésé-, tői iszámítotti egy esztendőre terjed. A törvényjavaslat egyéb fontos rendelke-zésieit a közjogi és közigazgatási együttes' bizottság a felsőházhoz beterjesztett jelentéséiben ismertette, és így azoknak ismétlésével a • t. : Felsőház türelmét nem veszem igénybe. Ezért csak annak bejelentésére szorítkozom:, hogy az együttes bizottsága az eléje terjesztett törvényjavaslatot úgy általánosságban, amint részleteiben tüzetes tárgyalás 'alá vette éis enmek isorán azt láltalánosságban elfogadhatónak találta, aíbiban a reményben, hogy a törvényjavaslatnak törvényerőre való emelése után. a törvényjavaslat körül felimlerült ellentétes felfogások kikapcsolásával a nemzetre olyan nyugalmi állapot áll elő, amely úgy a törvényhozás, mint a ikormányzat részére lehetővé teszi azt, hogy a nemzet érdekéiben álló nagy felaidatok teljesíthetők, elimitézhetők és végrehajthatók legyemek. Az együttes bizottság a törvényjavaslatot hat szakasz kivételével részleteiben, is elfogadta. Azokat a szakaszok, amelyeknek módosítását ajánlj a, a következők: a 19., az 55., a 70., a 126., a 164. és a 165. ^-ok. Itt mßg kell jegyeznem hogy a 19. §-nál a 'bizottság által elfogadott módosítás ellen Tomicsányi Móric felsőházi tag úr őméltósága különvéleményt adott be, amely a bizottság jelentéséhez csatoltatott. Az együttes bizottságnak az a tiszteletteljes javaslata, hogy a t. Felsőház a törvényjavaslatot láltalánosságban, részleteiben pedig az ajánlott módosítáisoikkal elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés. Ëljenzéts és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Szontagh Jenő ő méltósága., Szontagh Jenő: Nagyméltóságú Elnök Ur! Igen , t. Felsőház ! Engedtessék meg, hogy személyes motivummial kezdjem beszédemlet. Gyenge egészségeim, az utóbbi öt nap alatt odahaza, a falusi magányomban eleinte az ágyhoz, később a szobához kötött, de nem sajnáltam,, mert ezalatt az öt nap alatt jó, nagyon jó, sőt kitűnő 'társaságiban voltam. A valaniemnyiünk által ligen tisztelt Balogh Jenő tagtársunk ő exoellenclaja az ő figyelmességével rövid idő előtt miegküldötte nekem Tisza István grófnak az 1930. évben az Akadémia által kiadott beszédeit és leveleit, és én ezalatt az öt nap alatt majdnem szakadatlanul ezeket olvastam. Azért mondom, hogy jobtb társaságban nem lehettem. Újra elevenné váltak előttem mindazok a súlyos és legsúlyosabb^ aggodalmak, íamelyeket Tisza István gróf a választójog széleskörű kiterjesztése és a titkosság ellen táplált. Ezeknek az okoknak csak •egy része esett el. Elesett, 36*
