Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-61

Az országgyűlés felsőházának 61. ülése 1938. évi április hó 8-án, pénteken. 155 mezőgazdasági részben is magasabb kiképzés­ben részesüljenek. Ezeket minden körülmé­nyek között a tanyákon szeretném elhelyezni, de ezeknek magasabb fizetést adnék, hogy oda­kössem őket a tanyavilág életéhez, ahhoz a szorgalmas magyar parasztsághoz, ahol az­után az illető necsak tanító, necsak oktató, ha­nem annak a népnek nevelője is legyen. Végtelenül sok függ ma attól, hogy a szét­szórt tanyavilágban milyen tanítósága van a magyar parasztságnak, mert a tanító munká­jához képest alakul ki az egész tanyavilág la­kosságának lelkivilága. A tanyai tanítónak más a helyzete, hiszen nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy kint a tanyán több osztályból áll egy iskola, 5—6 osz­tályig is felmegy és annak a tanyai tanítónak 40—50, sőt sok esetben 60 tanulóval kell kín­lódnia. Tudjuk, mit jelent hat osztály tanítása­Es milyen különbség van a városban tanító és a falun vagy a tanyán tanító tanítók helyzete között, t Hiszen a tanyai tanítónak valósággal büntetés a helyzete, mert kiteszik a várostól 30 kilométerrel, a rossz utak miatt meg sem köze­lítheti a várost, s így nincs lehetősége arra, hogy a város kultúráját évente néhány napon át élvezhesse, tehát elkeseredik, nem is csodál­kozom rajta, ha a tanyavilágból elkívánkozik. En a tanyai tanítókat jobb helyzetbe hoznám, jobb dotációban részesíteném, hogy családot is tudjanak alapítani, hiszen ma meg sem mernek nősülni, mert ahhoz, hogy azt a 80 pengőt meg­kapják, előbb hosszú éveken keresztül helyet testanítóknak kell lenniök. Ezért nincs család­alapítás a tanyai tanítók körében. A dotáció nem áll arányban & tanító életkörülményeivel s ezért ő mindenképpen menekülni szeretne a tanyavilágból. Ezt mi, gazdák, kisemberek akik künn élünk, látjuk, ennek következmé­nyeit át is érezzük, s látjuk, hogy ebből mi lyen vesztesége van a magyar népoktatásnak. Igen fontosnak és ugyancsak az életre ki hatónak tartom a törvényjavaslatban csak rö­viden érintett gazdasági szaktanítói akadémiai kiképzést, amH ő nagyméltósága a törvény­javaslat indokolásában azzal igazol, hogy a gazdasági szaktanítóban a gazdálkodás tudo-_ mányának hivatott terjesztőjét és a gazdasági haladás előharcosát látja, ami a tényeket fedi is. A gazdasági szaktanítók képzésének a föld­mívelésügyi miniszter úrral egyetértőlcg leendő megállapításánál különös súlyt kérek fordítani a tanerők mindenkor szakavatott ki­képzésére, és ezért célszerűnek találnám a ki­képzésre szolgáló jelenlegi tanulmányig időnek bizonyosmérvű felemelesét is, hogy kiképzésük­nek minden tekintetben akadémiai színvona­lat adjunk. Ez hatványozottan biztosítaná a gazdasági népoktatás eredményes fejlődését és munkásságát, mert így ezek a tanerők a fÖld­mívelésügyi kormányzat szakoktatási taniári karával .egyetértőiéi vállvetve küzdenének ha­zánk gazdasági fejlődése .és így a kisgazda­osztály haladása és boldogulása érdekében. Mély tisztelettel kérem ezért a miniszter úr ő nagyméltóságát, hogy az utóbb vázolt gazdaság^ oktatási tág újjászervezésénél a tan­erőkiképzésre vonatkozó szerény előterjesztése­met, amellyel a kisgazdatársadalom kérését őszintén tolmácsoltam, jóindulatú pártfogásába venni méltóztassék. A törvényjavaslatot, mint a magyar jövő építőmunkáját, nagy tisztelettel üdvözlöm és örömmel elfogadom. (Helyeslés és taps.) Elnök: Kíván még valaki a törvényjavas­lathoz általánosságban hozzászólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. FELSŐHÁZI NAPLÓ. III. A vallás- és közoktatásügyi miniszter urat illeti a szó. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nagyméltóságú Elnök tJr! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Hálás köszö netemet fejezem ki azért a figyelemért és ér­deklődésért, amellyel a mélyen t. Felsőház tagjai az itt elhangzott szakértő felszólaláso­kat kísérték, s ezzel kifejezték a benyújtott törvényjavaslatok iránti érdeklődésüket. Azokra vonatkozólag, amit a javaslatok kitűnő előadója, Sebes Ferenc ő méltósága, továbbá gróf Teleki Pál, Zimmermann Ágost, Kolossváry Mihály, Steiner Miklós és Finkey Ferenc felsőházi tag urak a szakértő pedagó­gus nézőpontjából, Ka;pi ő excellenciája egy házi szempontból, Szilágyi ő móltósága, mond­juk az iskolába járó gyermekek szülőinek né­zőpontjából, Lipthay báró a mezőgazdasági, Bálint György a falusi kisgazdaréteg, Meskó felsőházi tag úr az egészségügy érdekének szempontjából elmondottak, nekem a két ja­vaslat részletes indokolásában foglaltak után mondanivalóm alig akad. Polémiára nem ad­ták okot ezek a felszólalások. Legfeljebb azt kell hangsúlyoznom, hogy gróf Teleki Pál tegnapi felszólalása, azt hiszem, Szilágyi Lajos és Finkey Ferenc t. felsőházi tag urak ré­szére bizonyos félreértésre adott okot. Teleki Pál nem támadta a javaslatokat és nem gon­dolt arra, hogy az e javaslatok alaipján át­szervezendő iskolákban helytelen irányban fo­lyik a tanítás, csupán hangot adott azoknak az aggodalmaknak, amelyek bennünk 'kettőnkben közösen kialakultak annakidején, amikor együtt dolgoztunk a magyar közoktatásügy átszervezésén — ő mint a közoktatásügy ta­nács elnöke, én mint miniszter — s amely mun­kálkodásunk eredménye többek között ez a két törvényjavaslat is. Tehát ci z n z eltérés, vagy ellentét, amely fennforogni látszik : egy­felől Teleki gróf, másfelől Szilágyi és Finkey felsőházi tag urak felszólalása között % inkább látszólagos, mert mindhárom felszólalónak ugyan az a célja: az iskolában az elméleti és gyakorlati ismeretek helyes egyensúlyának biztosítása. Az óhajokat, amelyek itt felmerültek, igyekszem teljesíteni. A tanácsokat, amelyeket kaptam, törekedni fogok megszívlelni. Csak arra utalok egészen röviden, hogy azoknak a kívánságoknak a végrehajtása, amelyeket Steiner Miklós felsőházi tag úr a leányneve­lésről, Finkey felsőházi tag úr az élőnyelvek eredményesebb oktatásáról, Lipthay felsőházi tag úr a tanítók kertészeti oktatásáról, Koloss­váry felsőházi tag úr a felnőttek osztályának létesítéséről, Meskó felsőházi tag úr az egész­ségtan oktatásáról, Kapi ő excellenciája az egyházi, szellemű nevelés biztosításáról, Teleki Pál gróf az iskolák osztályainak kis létszámra való redukálásáról és a tantárgyak egymással való összekapcsolásáról, Szilágyi felsőházi tag úr a polgári iskola 'helyes irányú fejlesztéséről és Zimmermann felsőházi tag úr az, I. és II. osztály természetrajzi 'tanításáról adtak elő, már folyamatban van, ezeket tehát minden to­vábbi akadály nélkül megvalósíthatjuk. Ami a többi kívánságokat illeti, tehát azok­nak az egészségügyi szempontoknak érvényesí­tését, amelyeket a felsőházi tag urak felvetet­tek, továbbá ami a Horthy Miklós ösztöndíjak­nak és a külföldi kollégiumoknak a gazdák ré­szére való rendelkezésrebocsátását illeti, azután a tanyai tanítók dotálása, az iskolai nyugdíj­29

Next

/
Oldalképek
Tartalom