Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.
Ülésnapok - 1935-61
Az országgyűlés felsőházának 61. ülése 1938. évi április hó 8-án, pénteken. 155 mezőgazdasági részben is magasabb kiképzésben részesüljenek. Ezeket minden körülmények között a tanyákon szeretném elhelyezni, de ezeknek magasabb fizetést adnék, hogy odakössem őket a tanyavilág életéhez, ahhoz a szorgalmas magyar parasztsághoz, ahol azután az illető necsak tanító, necsak oktató, hanem annak a népnek nevelője is legyen. Végtelenül sok függ ma attól, hogy a szétszórt tanyavilágban milyen tanítósága van a magyar parasztságnak, mert a tanító munkájához képest alakul ki az egész tanyavilág lakosságának lelkivilága. A tanyai tanítónak más a helyzete, hiszen nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy kint a tanyán több osztályból áll egy iskola, 5—6 osztályig is felmegy és annak a tanyai tanítónak 40—50, sőt sok esetben 60 tanulóval kell kínlódnia. Tudjuk, mit jelent hat osztály tanításaEs milyen különbség van a városban tanító és a falun vagy a tanyán tanító tanítók helyzete között, t Hiszen a tanyai tanítónak valósággal büntetés a helyzete, mert kiteszik a várostól 30 kilométerrel, a rossz utak miatt meg sem közelítheti a várost, s így nincs lehetősége arra, hogy a város kultúráját évente néhány napon át élvezhesse, tehát elkeseredik, nem is csodálkozom rajta, ha a tanyavilágból elkívánkozik. En a tanyai tanítókat jobb helyzetbe hoznám, jobb dotációban részesíteném, hogy családot is tudjanak alapítani, hiszen ma meg sem mernek nősülni, mert ahhoz, hogy azt a 80 pengőt megkapják, előbb hosszú éveken keresztül helyet testanítóknak kell lenniök. Ezért nincs családalapítás a tanyai tanítók körében. A dotáció nem áll arányban & tanító életkörülményeivel s ezért ő mindenképpen menekülni szeretne a tanyavilágból. Ezt mi, gazdák, kisemberek akik künn élünk, látjuk, ennek következményeit át is érezzük, s látjuk, hogy ebből mi lyen vesztesége van a magyar népoktatásnak. Igen fontosnak és ugyancsak az életre ki hatónak tartom a törvényjavaslatban csak röviden érintett gazdasági szaktanítói akadémiai kiképzést, amH ő nagyméltósága a törvényjavaslat indokolásában azzal igazol, hogy a gazdasági szaktanítóban a gazdálkodás tudo-_ mányának hivatott terjesztőjét és a gazdasági haladás előharcosát látja, ami a tényeket fedi is. A gazdasági szaktanítók képzésének a földmívelésügyi miniszter úrral egyetértőlcg leendő megállapításánál különös súlyt kérek fordítani a tanerők mindenkor szakavatott kiképzésére, és ezért célszerűnek találnám a kiképzésre szolgáló jelenlegi tanulmányig időnek bizonyosmérvű felemelesét is, hogy kiképzésüknek minden tekintetben akadémiai színvonalat adjunk. Ez hatványozottan biztosítaná a gazdasági népoktatás eredményes fejlődését és munkásságát, mert így ezek a tanerők a fÖldmívelésügyi kormányzat szakoktatási taniári karával .egyetértőiéi vállvetve küzdenének hazánk gazdasági fejlődése .és így a kisgazdaosztály haladása és boldogulása érdekében. Mély tisztelettel kérem ezért a miniszter úr ő nagyméltóságát, hogy az utóbb vázolt gazdaság^ oktatási tág újjászervezésénél a tanerőkiképzésre vonatkozó szerény előterjesztésemet, amellyel a kisgazdatársadalom kérését őszintén tolmácsoltam, jóindulatú pártfogásába venni méltóztassék. A törvényjavaslatot, mint a magyar jövő építőmunkáját, nagy tisztelettel üdvözlöm és örömmel elfogadom. (Helyeslés és taps.) Elnök: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. FELSŐHÁZI NAPLÓ. III. A vallás- és közoktatásügyi miniszter urat illeti a szó. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nagyméltóságú Elnök tJr! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Hálás köszö netemet fejezem ki azért a figyelemért és érdeklődésért, amellyel a mélyen t. Felsőház tagjai az itt elhangzott szakértő felszólalásokat kísérték, s ezzel kifejezték a benyújtott törvényjavaslatok iránti érdeklődésüket. Azokra vonatkozólag, amit a javaslatok kitűnő előadója, Sebes Ferenc ő méltósága, továbbá gróf Teleki Pál, Zimmermann Ágost, Kolossváry Mihály, Steiner Miklós és Finkey Ferenc felsőházi tag urak a szakértő pedagógus nézőpontjából, Ka;pi ő excellenciája egy házi szempontból, Szilágyi ő móltósága, mondjuk az iskolába járó gyermekek szülőinek nézőpontjából, Lipthay báró a mezőgazdasági, Bálint György a falusi kisgazdaréteg, Meskó felsőházi tag úr az egészségügy érdekének szempontjából elmondottak, nekem a két javaslat részletes indokolásában foglaltak után mondanivalóm alig akad. Polémiára nem adták okot ezek a felszólalások. Legfeljebb azt kell hangsúlyoznom, hogy gróf Teleki Pál tegnapi felszólalása, azt hiszem, Szilágyi Lajos és Finkey Ferenc t. felsőházi tag urak részére bizonyos félreértésre adott okot. Teleki Pál nem támadta a javaslatokat és nem gondolt arra, hogy az e javaslatok alaipján átszervezendő iskolákban helytelen irányban folyik a tanítás, csupán hangot adott azoknak az aggodalmaknak, amelyek bennünk 'kettőnkben közösen kialakultak annakidején, amikor együtt dolgoztunk a magyar közoktatásügy átszervezésén — ő mint a közoktatásügy tanács elnöke, én mint miniszter — s amely munkálkodásunk eredménye többek között ez a két törvényjavaslat is. Tehát ci z n z eltérés, vagy ellentét, amely fennforogni látszik : egyfelől Teleki gróf, másfelől Szilágyi és Finkey felsőházi tag urak felszólalása között % inkább látszólagos, mert mindhárom felszólalónak ugyan az a célja: az iskolában az elméleti és gyakorlati ismeretek helyes egyensúlyának biztosítása. Az óhajokat, amelyek itt felmerültek, igyekszem teljesíteni. A tanácsokat, amelyeket kaptam, törekedni fogok megszívlelni. Csak arra utalok egészen röviden, hogy azoknak a kívánságoknak a végrehajtása, amelyeket Steiner Miklós felsőházi tag úr a leánynevelésről, Finkey felsőházi tag úr az élőnyelvek eredményesebb oktatásáról, Lipthay felsőházi tag úr a tanítók kertészeti oktatásáról, Kolossváry felsőházi tag úr a felnőttek osztályának létesítéséről, Meskó felsőházi tag úr az egészségtan oktatásáról, Kapi ő excellenciája az egyházi, szellemű nevelés biztosításáról, Teleki Pál gróf az iskolák osztályainak kis létszámra való redukálásáról és a tantárgyak egymással való összekapcsolásáról, Szilágyi felsőházi tag úr a polgári iskola 'helyes irányú fejlesztéséről és Zimmermann felsőházi tag úr az, I. és II. osztály természetrajzi 'tanításáról adtak elő, már folyamatban van, ezeket tehát minden további akadály nélkül megvalósíthatjuk. Ami a többi kívánságokat illeti, tehát azoknak az egészségügyi szempontoknak érvényesítését, amelyeket a felsőházi tag urak felvetettek, továbbá ami a Horthy Miklós ösztöndíjaknak és a külföldi kollégiumoknak a gazdák részére való rendelkezésrebocsátását illeti, azután a tanyai tanítók dotálása, az iskolai nyugdíj29
