Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-61

Az országgyűlés felsőházának 61. ülése 1938. évi április hó 8-án, pénteken, . gróf Széchenyi Bertalan és báró Radvánszky Albert elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A gyakorlati irányú középiskoláról és a tanítóképzésről szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalása. Hozzászóltak: Steiner Miklós, Finkey Ferenc, Meskó Zoltán, S. Bálint György, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter. — Am. kir. pénzügyminiszter jelentése a biztosító magánválla­latok díjtartalékának elhelyezése tárgyában kiadott 4.000/1937, M. E. számú rendeletről. — A cukor gyár­tásának és eladásának szabályozása tárgyában Londonban 1937. évi május hó 6-án kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. — A gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: József kir. herceg, Bíró Zoltán, gróf Károlyi Gyula, Hegedűs Lóránt. — A mentelmi bizottság jelentésének bemutatása Szilágyi Lajos mentelmi ügyében s annak tárgyalására a sürgősség kimondása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyző­könyvének hitelelesítése. A kormány részéről jelen vannak Hóman Bálint, Marschall Ferenc, Reményi-Schneller Lajos. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Agorasztó Tiva­dar, a felszólalók jegyzésére pedig gróf Beth­len Pál jegyző urat kérem fel. Bemutatom Imrédy Béla tárcanélküli köz­gazdasági miniszter úr hozzám intézett levelét, melyben értesít, hogy miniszterré történt kine­veztetése folytán a 33 tagú országos bizottság­ban viselt tagságáról lemond. Tudomásul szol­gál. Napirend szerint következik a gyakorlati irányú középiskoláról és a (tanítóképzésről szóló törvényjavaslatok általános tárgyalásának foly­tatása. Szólásra következik Steiner Miklós ő mél­tósága. Steiner Miklós: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! A mostani középiskolák re­formját évtizedekre menő előkészület előzte meg. Sok ankétezés, tanácskozás volt írásban és szóban, amíg meg tudott születni ez a reform. Korszerű követelmény volt ez már és a meg­változott életkörülmények szükségletei is kí­vánták már ezt a reformot. Nehezen született meg, mert olyan sok különféle és egymással össze nem egyeztethető szempontot és kívánsá­got támasztottak ezzel a reformmal szemben, hogy azokat alig lehetett összeegyeztetni, ille­tőleg teljesen nem is lehetett Összeegyeztetni. A tudományos főiskolák, elsősorban az egyetem és annak különböző fakultásai, maguk is nagy FELSŐHÁZI NAPLÓ. III. követelményekkel állottak elő a középiskolai képzés szempontjából. Ök természetesen kévé­seitek azt, amit az ifjúság a középiskolából a főiskolákba magával visz. A gyakorlati élet kö­vetelményei is " bizonyos kívánságokkal, bizo­nyos hasznos ismeretek szerzésével állottak elő. Természetes, hogy a sok követelményt össze­egyeztetni és mindent kielégítően tanítani a középiskolában lehetetlen dolog. A törvény vég­rehajtását már a mostani kultuszminiszter úr ő nagyméltósága eszközölte s ő egyúttal az egész közoktatás rendszerét^ is megváltoztatta, illetőleg sok tekintetben a régi formájára visz­szahozta. Ő, de elődje is a középiskolai és álta­lában minden alsófokú iskolai képzés gerin­cévé a nevelést tették. Megvalósult ez a reform fő tekintettel ter­mészetesen a tudományos kérdésre. A régi gim­náziumi alapot vette mértékül, de azért a gya­korlati élet követelményeivel is összhangban maradt. A hasznosság elvét abban a mértékben, ahogy kívánták, kielégíteni a középiskola re­formjával nem volt lehetséges. Nagyon helye­sen főszempontnak kellett tekintenünk a régi megszokott és kipróbált gimnáziumi tanmene­tet, hogy az ifjúság, amely magasabb iskolákba készül, kellő előkészítést kaphasson. A gyakorlati élet mindinkább sürgette, hogy az olyan ifjak, akik nem éppen tudomá­nyos pályára vagy különös szakhivatalokba, szakállásokba készülnek, szintén kellő előkép­zést nyerhessenek, részben ezeknek a szakta­nulmányoknak elvégzésére, részben pedig a mindennapi életben felmerülő kívánalmakkal szemben. Szükség volt arra, hogy ne egyedül a gimnáziumi érettségi vizsgát tartsák az ál­talános műveltség fokmérőjének, hanem más 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom