Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.
Ülésnapok - 1935-60
Az országgyűlés felsőházának 60. ülés,e indokolásoknak a hosszadalmassága onnan származik, hogy az a 'bíró vigyáz arra, hogy magasabb felettes hatóságával szemben ne kerüljön ferde helyzetbe, hogy tényleg kitűnjék, hogy azt az ügyet alaposan áttanulmányozta es részletesen megindokolja az ítéletet, nehogy esetleg valami az ő rovására Írassék. Amenynyire értesülve vagyok, bizonyos kvalifikáció történik, -bizonyos kiváló minősítésiről van szó és természetes, hogy mindenegyes bíró a saját érdekében, előléptetése érdekében mindent elkövet lelkiismerete szerint, hogy működése helyesen ítéltessék meg a, felettes hatóságok által. Ebben a tekintetben^ sajnos, nagyon szomorú a helyzet, mert a bíráknak csak egy része mehet feljebb, magasabb fokozatba. Ennekfolytán a kiváló minősítés nem a bírák működésének számszerű eredménye, hanem csak az a bizonyos számarány, amely megadatik a bíróságnak, és amelynek értelmében egy esztendőben -- mondjuk — hat vagy 'tíz bírónak: adható kitűnő minősítés, többnek nem. így tehát nem minden kitűnően működő bíró kerülhet magasabb kategóriába, hanem sok elesik az előléptetéstől, ami természetesen lelki depressziót vált ki az illetőből, különösen akkor, ha évek hosszú során át részesül ebben a mellőzésben. TJgy gondolom, itt méltányosságot kellene gyakorolni és ezeknek a bíráknak, akik nem mehetnek magasabb f okra, legalább címet és jelleget kellene adni meglévő beosztásuk mellett is. Nagyon fontos tényezője a bírói függetlenségnek a bíráik anyagi helyzete- A bírák e tekintetben is bizonyos (mostoha elbánásban részesülteik, 'mert annakidején, amikor minden állami tisztviselő egy-két fizetési osztállyal előrelépett, a bírákat és ügyészeket kivették, azzal az indokolással, Ihogy iaz ő fizetésük úgyis magasabb, tehát nem volna indokolt előbbre vinni őket. Természetesen takarékossági szempontok diktálták ezt az intézkedést. Utóbb azonban a bírák és ügyészek státusát annyira lefaragták, hogy alig kapnak többet* mint az ugyanolyan rangban lévő többi állami tisztviselő. Nézetem szerint ezen a bajon feltétlenül segíteni kell. Ha nézzük az angliai állapotokat, látjuk, milyen horribilis fizetést kapnak ott a bíráik s szégyenkeznünk kell, hogy a mi bíráink olyan rosszul vannak dotálva. Nagyon jól tudomt, hogy a gazdag Anglia jobban megengedheti ezt magának, mint a szegény Magyaroirszág, de amennyire a (körülmények: megengedik, segíteni kellene a bírák anyagi helyzetén. A miniszter úr ő excellenciájának figyelmét rá szeretném irányítani erre a kérdésre, mivel a bírói karból csak nagy ritkán kerül ki ilyen kívánság a miniszter úrhoz» aimiinefe az az oka, hogy a bírák feszélyezve vannak), alá vannak rendelve az etikának, úgyhogy alig merik erre a figyelmet felhívni. A peres eljárás gyorsításai szempontjából jónak tartanám azt is, ha a bírák nem szorosan vett bírói működéstől mentes illetnének s ha például a bírósági jegyzők és titkárok nem gépelnének jegyzőkönyveket, hanem inkább bírák segítségére lennének a tárgyalások előkészítésében, az ítéletek (megindokolásaiban a helyett, hogy — amint sokszor látjuk — kínlódva gépelnek. Ezáltal ímegkönnyíthetnénk a bíró munkáját, az említett munkákat pedig egyharmad árban — és sokkal gyorsabban — elvégeznék a gép írókisasszonyok. Ügy vagyok értesülve, hogy a közigazgatási bíróságnál is az ügyek n ! agy tömege vár 1938., évi április hó 7-én, csütörlökön. 129 elintézésre. Kétségtelen, hogy sok jogtalanul kivetett összeg is ki van vonva ilyenformán a gazdasági életből. A közelmúltban a közigazgatási bíróságnál emlelték ugyan a bírák létszámát és ezáltal a helyzet lényegesen megjavult, de mivel — mint értesültem — évente körülbelül 20—30.000 panasz érkezik 1 a közigazgatási bírósághoz, — tehát horribilis tömeg — ezt az a bírói státus, amely jelenleg van a közigazgatási bíróságnál, normális munkával feldolgozni jóformán képtelen, annak ellenére, hogy a bírák szorgalmasan dolgoznak és minden idejüket ezeknek elintézésére fordítják. Itt is bizonyos technikai modernizálást kellene keresztülvinni, mert úgy tudom, hogy ott is kevés írógép van és kevés gépírókisasszony. Ha több írógépet és gépírónőt állítanának oidía^ be» — ami 1 valljuk meg őszintén, a költségvetést nem nagyon terhelné — akkor a, panaszttevő fél ügyét gyorsabban intézhetnék el s a felek azokhoz a bizonyos jogtalanul visszatartott összegekhez gyorsabban juthatnának hozzá, ami gazdasági szempontból, az állam és a polgárság szempontjából lényeges javulást jelentene. Vannak azután más kérdések is, amelyek szintén a bírói tekintéllyel vannak összefüggésben s amelyekről az igazságügyminiszter úr ő exceUenciája is szólott. Én a magam meglátása szempontjaiból óhajtok ezekre rátérni. Ügy látom, hogy a bírósági tárgyalóhelyiségek, amelyek egyúttal a bíró dolgozószobái is, legnagyobbrészt olyan kicsinyek, hogy amikor a bíró tárgyal és az érdekelt felek ügyvédei, képviselői ott vannak, sőt esetleg még hallgatók is vannak ott, ezek a helyiségek annyira túl vannak zsúfolva, hogy nem is ülhet le mindenki. Ennek következtében . bizonyos nyugtalanság jelentkezik a.' jelenlévők t körében, ami a tárgyalás méltóságát sérti, és idegességet válthat ki talán még a bíróból is, aki kénytelen állandóan nyugalomra inteni a jelenlévőket. Tudom, hogy ez nem vonatkozik a királyi Tábla helyiségeire, sem pedig a Kúria helyiségeire, hanem csupán a polgári bíróságok elhelyezésére vonatkozik. A berendezés tekintetében is súlyos kifogások lehetnek és vannak is. A budapesti királyi törvényszék épületénél hasonló a helyzet. És itt, mint építészmérnök, rá kívánok mutatni arra, hogy az emeleteken sok olyan helyiség van, amely kihasználatlan és jóformán teljesen üres. Méltóztatnak tudni, hogy a folyosók és a tárgyalószobák között úgynevezett előszobák vannak, amelyek szellőzetlenek, sötétek és ezért üresen állanak; ezzel szemben a bírósági szobák túl vannak terhelve. De azért vannak bizonyos átépítési lehetőségek. Ezeket a helyiségeket jobban ki lehetne használni, modernebb szellemben átépítve. Az átépítés következtében a helyiségek száma lényegesen szaporodnék és ilyenformán ez a mizéria is nagy mértékben megszűnnék. Ha már a tör vényszéki épületről van szó, akkor . meg kell mondanom azt is, hogy ott ma kályhafűtés van. Egy óriási terjedelmű középületben, amilyen a budapesti királyi törvényszék, még mim dig kályhafűtést alkalmazni, ez gazdasági szempontból is helytelen, rengeteg munkát és nagy kalóriapocsékolást jelent. Szükség lenne központi fűtésre, ami a legjobban megfelelne a célnak és sok alkalmazottat tehermentesítene, akiket a fűtéssel kapcsolatos munkák valószínűleg elvonnak más szükségesebb munkáktól. A magam meglátása szerint voltam bátor