Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-60

Az országgyűlés felsőházának 60. ülése vaslat 18. §-ával kapcsolatban felhozott kívánságát, aimely a szakértők működésének meggyorsítására, irányul, teljes mértékben magam is osztom és tisztelettel jelentem az igen t. Felsőháznak, hogy erre vonatkozólag már igen előrehaladott stádiumban van .a végrehajtási utasítás, amely különösen a szakértői kérdés kezelésénél felmerült hiányosságok orvoslására van hivatva. ö excellenciája felvetette a hírói egyenruha viselésének kérdését. Hatályos törvényünk lehetőséget ad ennek bevezetésére. Egyrészt azonban anyagi, államiháztartási okok, másrészt pedig bizonyos bíróságoknál clZi Î i. környezet, amelyben a bírói tárgyalások lefolynak, amely környezet az állam szegény volta következtében nem tökéletesen^ alkalmas annak a bírói méltóságnak kifejezésére, amelyet egyébként kifejeznie kellene, magyarázzák, hogy az egyenruha^ nem volt bevezethető. Az igazságügyminiszitérium fontolóra veszi azonban azt az elgondolást, amelyet ő excellenciája is kifejezett, hogy tudniillik a magasabb társas bíróságoknál 'bevezethető legyen a bírói talárnak tárgyalások alatt való viselése. Ezt a kérdést a. magas 'bíróságok vezetőivel rövid időn belül tárgyalás alá fogjuk venni és ezidőszerint legalább is nem látom a megfelelő megoldásnak komoly akadályát. Tisztelettel kérem a magam részéről is, méltóztassék az ismertetett törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök: Szólásra következik Hoepfner Guidó ő méltósága. Hoepfner Guidó: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen tisztelt Felsőház! Minden államnak és az állam minden polgárának érdeke, hogy az igazságszolgáltatás jó, gyors és olcsó legyen. Ezt a törekvést szolgálja az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely nagy lépést jelent, amelyet örömmel lehet elfogadni, és amelyért hála és köszönet illeti azt, aki 'benyújtotta, dr. Lázár Andor volt^ igazságügyminiszterünk ő excellenoiáját. (Éljenzés-) Ennek a javaslatnak csak egy részével, mint mérnök óhajtok foglalkozni, speciálisan azzal a részével, amely tszaktestületek felállítására vonatkozik, mégpedig ennek is csupán egyik részletével, az igazságügyi műszaki tanáccsal. Ennek a tanácsnak a felállítását az okozta, hogy a szak vélemények, amint az köztudomású, igen sokszor eltérnek, egymástól. Ezek az eltérések természetesen erősen szemet szúrnak és az igazságszolgáltatást lényegesen megnehezítik. Az a 'bíró, aki a szakkérdések lényegéről természetesen nem lelhet önállóan informált, kénytelen szakértőkhöz folyamodni, akik a műszaki kérdések tekintetében nelki felvilágosítással szolgáljanak. Súlyos helyzetbe kerül a bíró akkor, ha a szakértői vélemények egymástól eltérnek, vagy pláne egymással homlokegyenest szemibenállnak. Ez az igazságszolgáltatást igen megnehezítő körülmény volt, amely egyúttal a peres eljárás hosszadalmasságát is okozta. A felállítandó igazságügyi műszaki tanács lesz hivatva ilyenféle esetekben ezeket a szakvéleményeket felülvizsgálni és véleményét leszögezni. Természetesen nem hallgathatom el, hogy bár a köztudatban a technikai tudás, a műszaki tudomány olyképpen szerepelnek, mint a kétszer kettő négy, mintha ezek abszolút biztos dolgok lennének, ez nem egészen így van, peres ügyekben szakvélemények esetében, mert 1938. évi április hó 7-én, csütörtökön. 127 ott bizonyos ténybeli megállapítások lehetnek pozitívek vagy valószínűek, ellenben az ezekből levont logikai következtetésekben lehetnek eltérő vélemények, úgyhogy részben ezek eredményezik az eltérő véleményeket. Nem hallgathatom el azt sem, hogy az emberi gyarlóságnál fogva azok a szakértők, akik a felek által kiküldetnek, bizonyos feszélyezettséggel bírnak kiküldőikkel szemben, habár azáltal, hogy a szakértő bizottságban helyet foglalnak, ők mintegy mentesülnek, de csak formailag, mégis bizonyos feszélyezettséggel bírnak az illető féllel szemben. Remélem, sőt biztosra veszem, hogy ezt a feszélyezettségét az a másik feszélyezettség, amelyet az igazságügyi műszaki tanácsnak az a joga jelent, hogy felülvizsgálhatja a véleményeket, ki fogja egyenlíteni, meg fogja szüntetni. Az igazságügyi műszaki tanácsnak ez az eljárása nem lesz egészen egyszerű, mert a peres ügyben adott szakvélemény felülvizsgálata körülbelül azt is, fogja jelenteni, még pedig száz százalékosan, hogy a műszaki tanács előadója kénytelen lesz az egész peranyaggal foglalkozni, mert másképpen helyes véleményt megalkotni nem lesz képes. Méltóztatnak^ tudni, hogy ezek a peres ügyek némelykor súlyos periratok tömegét jelentik, sok kilószámra mennek, ezeknek felülvizsgálata tehát hónapokra, sőt évekre is kihúzódhatok. Én azonban abban bizakodom, hogy a műszaki tanácsnak ez a nehéz működése tulajdonképpen csak kezdetben fog erőteljesebben jelentkezni, mert idővel a műszaki tanács működése^ főképpen, ha bizonyos szankciókkal fog bírni, fokozatosan meg fog szűnni, mert valószínűleg a szakértők véleményét egy irányba fogja terelni, mint jelenleg. Jobb szerettem volna, — sőt mérnöki kívánalomnak adok ezzel kifejezést — ha ez a tanács nem az igazságügyi műszaki tanács, hanem az igazságügyi mérnökig tanács nevet kapta volna. De az indokolásból azt látom, hogy a név éppen a műegyetemnek most megváltoztatott címéhez alkalmazkodik, ennek folytán ezt nem tartom lényegesnek, csak az a fontos, hogy a műszaki tanács jól működjék. A tanács tagjainak számát harmincra emelték fel, amit végtelen örömmel üdvözlök, mert ma a műszaki tudomány annyira szétágazó, hogy húsz tag esetében lehetetlenség lett volna minden eshetőségre megfelelő előadót találni. A műszaki tanács elnökségének különben is jogában áll, hogy külső szakértőt is megbízzon, illetőleg a javaslat szerint az igazságügyminiszter úr ő excellenciájának lesz módjában külső szakembert megbízni. Én csak azt javaslom, hogy a végrehajtási utasítás ne úgy rendelkezzék, hogy az igazságügy miniszter bárkit megbízhasson, hanem legalább is az elnökség hármas jelölése alapján? hiszen az igazságügyi műszaki tanács elnöke I műszaki kérdésekben mindenesetre lesz anynyira informált, hogy az illető kérdés megítélésénél tudni fogja, hogy abban a kérdésben kik a megfelelő szakemberek. A kérdés megváltoztatása más alapon is lehetséges lett volna, ha tudniillik az alperesek nem nevezhetnének meg tetszőleges szakértőt, hanem a bíróság hármat delegálna fontosabb, súlyosabb kérdésekben, mint ahogy ma egyes kisebb kérdésekben egy szakértőt küld ki. De ez ma a perrendtartásba ütközik, ' a félnek ehhez feltétlenül joga van, ennek