Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-58

Az országgyűlés felsőházának 5$. ülése li Az ügyvédi rendtartás legutóbbi tárgyalása alikalmából sokat 'beszéltünk itt pro és kontra a zártszámról, amelynek célja, az volt és az is lesz, 'hogy az ügyvédi pálya túlzsúfoltsága a jövőben valamilyen alakban megakadalyoztassék. Ez a törvényjavaslat szolgálja ezt a célt is, mert ennek alapján azok az elaggott ügyvédek, akik nem tették le a tollúkat azért, hogy életüket valamiképpen fenntarthassák, 65 éves korukban most már lábban a helyzetben lehetnek,^ hogy e törvényjavaslat alapján új I pénzforráshoz jutva az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnél, nyugalomba vonuljanak, mert ez a törvényjavaslat lehetővé teszi megélhetésüket és ennek következtében ez a javaslat a zántszám ügyét is elő fogja mozdítani. Én már a törvényjavaslat bizottsági tárgyalásánál arra kértem a pénzügyminiszter t úr ő nagyméltóságát, hogy ha már elkésett ez a törvényjavaslat, legalább most a gyors életbeléptetéssel tegye lehetővé, hogy célját mielőbb elérje. Ö nagyméltósága volt is szíves ezt megígérni, úgyhogy most már remélhető, hogy hamarosan életbe lépvén ez a törvény, célját el fogja érni. Biztosíthatom a mélyen t. Felsőházat, de az egész magyar társadalmat is arról, hogy az ügyvédi társadalom ezért a bár önadóztatás alapján álló törvényjavaslatért a jövőben is hálás lesz s miként a múltban évszázadokon át őre volt az .alkotmánynak, annak a jövőben is szilárd bástyája lesz, mert az ügyvédi új rendtartás lehetővé fogja tenni, hogy az ügyvédi tekintély régi magaslatára felemelkedjék és gyarapíttassék a jövőben is. Én megígérhetem, de nemcsak megígérhetem, hanem előre látom is, hogy amikor az ügyvédi nyomor lassankint csökken, amikor az ügyvédi válság lassankint megszűnik és a rokkant ügyvédek ellátása biztosítva lesz, az

> ügyvédi kar, miként századokon át tette, hálájának azzal fog kifejezést adni, hogy az alkotmánynak mindvégig szilárd bástyája lesz. Ebben a biztos reményben a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadom. (Elénk helyeslés.) Elnök: Szólásra következik Pap József ő méltósága. Pap József: Nagyméltóságú Elnök Ür! T. Felsőház! Ha a bizottságokban elhangzott beszédek és Náray-Szabó Ő méltóságának most elmondott beszéde után mégis felszólalok, teszem ezt azért, mert eszembe jut a latin közmondás: Gutta cavat lapidem non vi, sed saepe cadendo. Másodszor < pedig teiszsmi azért, I mert habár ez a törvényjavaslat nagyon röL vid, csak öt §-ból áll, tartalmánál fogva mégis \ nagyon gazdag, mert egy jelentős fináncpolitikai célt akar elérni és egy nagy szociális alkotást, az ügyvédi kar részére teremtett \zociális alkotást akar fejleszteni. Először azzal a kérdéssel kell foglalkoznom, vájjon közjogi és alkotmányjogi szempontból nem lehet-e kifogást emelni e törvényjavaslat ellen, amely azt mondja, hogy ezentúl a bíróságok és a hatóságok előtti eljárásban az ügyvéd számára szóló meghatalmazás csak bélyeges nyomtatványon állítható ki és hogy a nem ilyen formában kiállított meghatalmazás a meghatalmazási viszonyt nem igazolja. Erre vonatkozóan a választ megadta már az 1936. évi XXII. te, amely egyesbírói eljárásokban a törvénykezési illetéknek átalányban való lerovásáról intézkedik. Ez a most >38. évi február hó 10-én, csütörtökön. 115 hivatkozott törvény ugyanis azt célozza, hogy 400 pengő erejéig a fizetésmeghagyásos eljárásban preventive biztosíttassák a kincstár számára az előírt bélyeg és illeték, vagyis, hogy minden leletezés, minden bosszantó bírságolás és költséges behajtás nélkül ez az illeték az államkasszába rövid úton befolyjon. Ugyanezt a célt tartja szem előtt ez a törvényjavaslat is, amely az ügyvédi meghatalmazásokra vonatkozóan preventive akarja biztosítani az azokért járó illetékek befolyását és el akarja kerülni <a leletezésieJkelt. Aikotmányj'Otgi szempontból sem tartom aggályosnak ezt a törvényjavaslatot, mert sokkal enyhébb, szankcióiban, mint az 1936. évi XII. t.-ci fok. Az 1936. évi XXII. t.-cikk azt rendeli, hogy a bírói eljárás nem indítható meg és ha megindíttatott, «akkor abbahagyandó, ha a kérdéses illetékek nincsenek előzetesen leróva. Ez a törvényjavaslat azonban csak azt mondja, hogy a meghatalmazás, ha más alakiban állíttatik ki, nem igazoltnak tekintetik, már pedig e kettő között nagy különbség van, mert a ma érvényben lévő perrendtartásunknak 110. §-a intézkedik erről, hogy mi történik akkor, ha a bíró nem látja a meghatalmazást igazoltnak: tárgyal a féllel, ad a félnek időbeli halasztást, hogy pótolja a meghatalmazást. Ha akkor sem pótolja, akkor a fél olyan reniteneiát tanúsít, hogy más következtetést nem lehet levonni, mint a mulasztási ítéletet kimondani. Felhozták e törvény javaslat ellen azt, hogy bizonyos szempontból antiszociális áz az intézkedés, hogy a szegény jogon perlekedő fél is köteles ilyen nyomtatott bélyeges űrlapot aláírni. Ebben, nézetem .szerint, nincs semmi antiszociális intézkedés, mert ismerni kell a dolgoknak lényegét. Ha valaki (szegénységi bizonyítványt kap, e szegénységi bizonyítvány alapján ^ folyamodik^ a bírósághoz a szegénységi jogért. A bíróság megadja neki a szegénységi jogot és átír a kamarához, hogy pártfogó ügyvédet rendeljen ki. A kamarának a pártfogó ügyvédet kirendelő végzése mindietn ügyvédi meghatalmazást feleslegessé tesz és így meghatalmazást nem kell felbélyegzni. A gyakorlat azonban úgy alakult ki, hogy a szegény jogos fél saiát kiválasztása saeirint bízott meg egy ügyvédet és adott neki ügyvédi meghatalmazást. Eddigelé erre az ügyvédi meghatalmazásra nem kellett bélyeget tenni. Most ezt a 2. !.. megszünteti, mert kirendelés folytán gondoskodás történik a szegényvédelemről. Ha tehát valaki magánmegbízás alapján akarja magát képviseltetni egy általa választott ügyvéddel, akkor igen természetes, hogy a meghatalmazási illeték leirovandó. »Helyesnek tartom enniek a törvény javaslatnaik konstrukcióját abból a. szempontból is, hogy egyáltalában számol az élettel, nem boszszantó a közönségre és az ügyvédekre vonatkozólag- Nagyon könnyen előfordul ugyanis a gyakorlati életben, hogy akkor, amikor a meghatalmazást ki kell állítani, .nem áll rendelkezésre egy ilyen bélyeges nyomtatott ürlao. A törvényjavaslat úgy rendelkezik tehát: lehet más alakban is kiállítani a meghatalmazást és érvényes ez a meghatalmazás, csakhogy rá kell ragasztani az előírt bélyeges ürlaora. A fináncpolitikai célon kívül egv nagy szociális cél szolgálatában is áll ez a törvényjavaslat- A Darányi-kormánynál tapasztaljuk azt, hogy híven programmjához, nagy gondot fordíit a szociális kérdéseknek megoldására. En est úgy fogom fel, hogy ahol niny 22*