Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-58

114 Az országgyűlés felsőházának 58. illése jellemzi, — és eat ki kell emelnem, mert vég­eredményben mégis kényes kérdés a Nemzeti Színház kérdése, tehát lehet bele szubjektív szempontokat is keverni — larra késztet, hogy csak egészen röviden szóljak. Fel akarom hívni at. Felsőház figyelmét arra a körülményre, amely .amúgy is ismere­tes a Felsőház minden, tagja előtt, hogy a Nemzeti Színház jubileumának van bizonyos szimbolikus jelentősége. Azok az intézmények, amelyekről itt Domanovszky Sándor t. bará­tom beszélt, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Zenede, a Nemzeti Színház, amelyek ma száz éve alakultak meg az ország fővárosában, egy nagy nemzeti erőfeszítés eredményei és tanúi. Egy olyan erőfeszítés eredményei, amelyben a magyar nemzeti társadalomnak minden ré­tege vállvetve vett részt, hogy létrehozza az elhanyagolt magyar szellemi művelődés legfőbb intézményeit. Különösképpen szimbolikus jelen­tőségű a Nemzeti Színház megalakítása, amely­nek felépítésében, tudjuk, hogy a legmagasabb társadalmi rétegektől, az ország akkori kor­mányzójától, József nádortól, Széchenyi Ist­vántól és a vármegye vezetőitől, Földváry Gábortól és társaitól kezdve a legszegényebb munkásnépig .mindenki résatvett. E szerint tehát nem csupán a magyar művészetnek, a magyar irodalomnak, a magyar színészeknek a 'háza a Nemzeti Színház, hanem háza egy­szersmind annak a nagy nemzeti gondolatnak is, hogy a magyarság mindig mindent imieig tudott valósítani, amikor egyetértett és soha semmit mena, tudott megvalósítani, amikor egy­mással szemben álltak a nemzet egyes rétegei. (Ügy van!) E szimbólum jövendő megvalósu­lásának reményében kérem a méltóságos Felső­házait, méltóztassék a törvényjavasdatoit a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadni. (Éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a (kérdést, méltóztatnak-e a.Nem­zeti Színházról szóló törvényjavaslatot általá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen,, kimon­dom a határozatot, hogy a Felsőház a törvény­javaslatot általánosságban a részletes tárgya­lás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos mó­don először a törvényjavaslat címét s azután szakaszainak sorszámát felolvasni szivesked­vitéz Görgey László jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat címét és szakaszainak sorszámát, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ekként a törvényjavaslat részletei­ben is letárgyáltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során el­fogadott végszerkezetben, igen vagy nem? Méltóztassanak azok, akik a törvényjavas­latot végszerkezetben elfogadják, azt felállás­sal jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a hatá­rozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a pénzügyi és igazságügyi bizottságok együttes jelentése alapján »az ügyvédi meghatalmazásról« szóló ] törvény javaslat tárgy alása, 1938. évi február hó 10-én, csütörtökön. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (olvassa a bi­zottságok együttes jelentéséi). Elnök: Szólásra következik Náray-Szabó László ő méltósága. Náray-Szabó László: Nagyméltóságú El­nök Űr! Mélyen t. Felsőház! Nem szándékoz­tam hozzászólni ehhez a törvényjavaslathoz, azért, mert az előkészítő pénzügyi, igazság­ügyi bizottságban Pap József tagtársammal együtt kifejtettük részletesen azokat az indo­kokat, amelyeknek alapján örömmel fogadjuk el ezt a javaslatot. Különösen Pap József kar­társam bőven előadta az Ügyvédi Nyugdíjinté­zet egész történetét és azokat az adatokat, ame­lyek felvilágosítást adnak arról, hogy az Ügy­védi Gyám- ós Nyugdíjintézet jelenleg minő anyagi helyzetben van. Ha mégis hozzászólok a tör vény javaslat hoz, teszem ezt azért, hogy úgy is, mint a vidéki ügyvédi kamarák egyik képviselője és úgy is, minit az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíj­intézet igazgatóságának egyik tagja, hangot adjak annak a hangulatnak, amely csak háláé lehet a törvényhozásnak ama intézkedése iránt, amely nyolc év után lehetővé tette azt, hogy önadóztatás alakjában az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet vagyoni állapota megjavíttas­sék. Az a tárgyilagosság, amely a felsőház­nak mindig elsőrangú tulajdonsága volt és lesz, teszi nekünk kötelességünkké, hogy ne­csak akkor szólaljunk fel, ha valamely tör­vényjavaslatot elfogadunk, vagy azt kritih­tárgyává tesszük, hanem, akkor is, ha a kor­mány intézkedéseiben olyan szociális jellegű feladatokat látunk megvalósítani, amelyek valamennyiünket, vagy egyik másik osztálylt arra indít, hogy kifejezést adjon hálájának és elismerésének a törvényhozás munkája iránt. Pap József tagtársam bőven kifejtette a bizottsági tárgyalásnál, hogy ez a törvény­javaslat tulajdonképpen egy láncszeme azok­nak a szociális jellegű és célú javaslatoknak, amelyeket a kormány a közelmúltban elibénk terjesztett, miért hiszen ennek a törvényjavas­laitinak cl Z fi célja, hogy az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet úi jövedelmi forráshoz jusson és ezen az úton lehetővé tétessék az, hogy -az ügyvédek özvegyei, vagy pedig az elaggott ügyvédek idővel elfogadható, ha nem is nagy, ha mérsékelt, de mégis megélhetésükre ele­gendő ellátást a legszerényebb kereteken belül megkapják. Ez a (törvényjavaslat az önadóztatás alap­ján áll, nevezetesen azon az alapon, hogy az ügyvédek maguk járulnak hozzá a meghatal­mazási bélyejsrilleték kiegészítése útján ahhoz, hogy az ő filléreikből azután ezrek és ezrek támadjanak és ezen az úton a mostan igen szerény ellátási és rokkantsági szolgáltatás mégis tűrhetően 'felemeltessék. Ha ezt a javaslatot nézem, amely nyolc év után látott csak napvilágot, — mert hiszen a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény már akkor, 1930-ban előírtai a mostani tör­vényjavaslat előterjesztését —> akkor örömmel kell megállapítanom, hogy, ha elkésve is, de még minidig jókor jötft ez a javaslat, amely lehetőségét adja annak, hogy a jövőfbten a (mostani nagyon isjzerény ügyvédi ellátási összegek felemeltessenek. Még egy megnyugtató adatot látok, ame­lyet a bizottsági ülésen nem említettem fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom