Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-40

88 Az országgyűlés felsőházának UO. ül sági joggal felruházott főnemesi családok felsőházi tagok választására jogosult tagjainak névjegyzékébe felvétessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igten!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Az igazoltak névjegyzékében beállott változások a Budapesti Közlönyben közzététetnek. Napirend szerint következik a felsőház gazdasági bizottságának jelentése a felsőház 1937/38. évi költségelőirányzata tárgyában. Kérem a jegyző urat, íhogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Kíván valaki a gazdasági bizottság jelentéséhez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítoimL Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az 1937/38. évi költségelőirányzatot változatlanul elfogadni és ennek keretében leendő utalványozásra az elnököt felhatalmazni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a 'határozatot, hogy a felsőház a gazdasági bizottság javaslatát el fogadja ési az elnököt az utalványozásra felhatalmazza. Napirend szerint következik a 33 tagú országos bizottság jelentésének tárgyalása, az 1936. évi július hó 1-től 1936. évi december hó 18-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről. Kéreni a jegyző urat, hogy a jelentést felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 33 tagú országos bizottságnak az 1936. évi július hó 1-től 1936. évi december hó 18-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a 33 tagú országos bizottság jelentését tudomásul vette. Napirend szerint következik a közjogi bizottság jelentése alapján az országgyűlési képviselőjelölés újabb szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy a közjogi bizottság a törvényjavaslat előadásával Tomcsányi Móric ő méltóságát bízta meg. Tomcsányi Móric ő méltóságát illeti a szó. Tomcsányi Móric előadó: Nagyméltóságú Elnök "Ür! Mélyen t. Felsőház! Méltóztassanak megengedni, hogy mielőtt az országgyűlési képviselőjelölés újabb szabályozásáról szóló törvényjavaslat előadói ismertetésére rátérnék, egészen röviden magát a jelölés intézményét vegyem vizsgálat tárgyává és foglalkozzam annak elvi természetével is. Tudvalevően általában minden jelölésnek az a lényege, az az ismérve és fő joghatálya, hogy érvényesen szavazni csakis a hivatalosan megállapított és elfogadott jelöltekre lehet. Vannak más hasonló eljárások is, amelyek azonban szorosan véve nem jelölések. Amikor példának okáért a felsőház, a képviselőház, vagy valamelyik törvényhatósági bizottság titkos szavazással megválasztja a bizottságait, akkor szintén használ szavazólapokat, listát, de ez nem jelölés, mert ez a lista nem köti a választót, hanem szabass e 1937. évi március hó 16-án, kedden. ' don törölhet belőle mindegyik választó és más nevet jegyezhet be a törölt helyére. Ami a jelölést illeti, a jelölés is különféle változatban fordulhat elő és különféle alkalmazási esetei vannak. Talán két főcsoportba oszthatnám ezeket az eseteket. Az első csoportba azok az esetek tartoznak, amidőn egy közjogi tisztség betöltése két külön szerv kooperációja útján történik olymódon, hogy az egyik szerv kandidál, jelöl, a másik Jpedig választ, vagy kinevezés, mert hiszen kinevezéssel is kapcsolatos lehet a jelölés. A jelölésnek ezekben az eseteiben mindig valami mélyebbre ható oka van a jelölésnek és annak az eljárásnak, hogy bifurkáció jön létre a jelölő- és a választószerv között. Legyen szabad egy-két példát említenem erre nézve. Az egyik példa az egyetemek 'kandidálási joga a tanszékek betöltésére. Ahol a kandidálási jog megvan, ott az egyetem jelöl, a kormányhatóság pedig a jelöltek közül választ s terjeszti föl az illetőt az államfőnek kinevezésre. Igaz, hogy a felügyelet jogánál fogva a kormányhatóság általános törvényességi szempontból kifogásokat tehet, de csak azt érheti el, hogy visszaküldi az ügyet az egyetemre és új jelölést kíván. Ennek a szabályozásnak mélyreható elvi természetű oka van. Annak a kérdésnek elbírálására ugyanis, hogy a tudomány művelésére és előadására, vagyis a tanszék betöltésére tudományos képesség szempontjából ki a legalkalmasabb, egyedül az illető tudós szaktestület hivatott és ennek a kérdésnek elbírálásától minden egyéb szempontot távol kell tartani. Vagy itt van egy másifk példa, a parlamenti jog köréből. Az állami számvevőszék elnöki állására a parlament jelöl, először a képviselőház, azután hozzácsatlakozva a felsőház és az államfő a jelöltek közül nevez ki valakit, a jelölésen nem teheti túl imagát, Ennek magyarázata szintén egy mélyreható elvi, sőt alkotmányjogi természetű momentum. Az állami számvevőszék tudvalevően magának a parlamentnek támogató, segítő szerve az állami költségvetés végrehajtásának ellenőrzésében. Az alkotmány tehát érthető okokból a parlamentnek lényeges befolyást akar biztosítani a jelölés formájában az állami számvevőszéki elnöki állás betöltésénél. Vagy itt van egy fordított irányú eljárásy amikor az államfő kandidál és a parlament választ, mint például a koronaőrök választásánál. Ennek is mélyreható alkotmányjogi oka van, részben kapcsolatos magával az alkotmányfejlődéssel is, amennyiben régente, az első évszázadokban a Szent Korona őrzéséről maga a király egyedül gondoskodott és ő bízta meg a koronaőröket, mégpedig először legyházi, azután világi férfiakat. A XV. század legvégjén, II. Ulászló idejében alakult ki az a tétel, hogy a koronaőröket a király és az országgyűlés együtt választja. Az eljárás pedig úgy alakult végleges formájában, hogy a király kandidál s a parlament választ. Ugyanez az eset a nádor választásánál is. A király kandidál, a parlament^ pedig választ. A nádori méltóság eleinte kizárólag udvari méltóság volt és egyedül a király kinevezésétől fügiglött. Csak későbben változott át országos méltósággá és nyert döntő befolyást az országgyűlés a nádor megválasztásánál. A koronaőr és a nádor kérdése és emez állások betöltésének eljárása különben nagyon szépen példázza és jellemzi egész alkotmány-