Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-39

6 Az országgyűlés felsőházának 39. ül 25.000. A részvénytársaságok száma — és ez különös jelentőséggel bír az ügyvédi munka szempontjaiból — 29 volt, ana 925. El méltóztatik képzelni, hogy az az ügyvédi létszám, amely annak a 29 részvénytársaságnak jogi ügyeit intézte, el .tudná látni a mostani 925 részvénytársaság ügyvédi munkáját? Aligha! Budapesten aa Iparosak száma volt 11.000, me, 69.000, a kereskedőké volt 7000, ma 47.000. A kivetett egyenesadó Budapesten 15 millió volt. ma 151 millió és a községi adó ugyancsak tízszerese az akkoráinak. Egésizen más képbe kell tehát beállítani az ügyvéidszaporulatot is és neon szabad légüres térben úgy beszélni erről a kérdésről, mintha körülöttünk minden úgy maradt volna, untot ahogyan 1874-ben volt. A javaslatnak! van azonban egy további igen érdekes indokolása és ez az, hogy hasonlítsuk össze a magyar ügyvédet a külföldi ügyvéddel, nézzük, hogy ott hány lakosira esik egy ügyvéd és — ő exeeHenciája szíves volt még kiterjeszteni ezt a statisztikát — hasonlítsuk ÖSEsze az ügyvédek számát a nemzeti jövedelemnek azzal a részével, amely egy ügyvédre esik. Kétségtelen, hogy ezek a számok azt igazolják, hogy sokkal kevesebb lélek, sokkal kisebb nem zeti jövedelem estik egy magyar ügyvédre, mini amennyi esik egy dánra, vagy egy franciára, de a magyar társadalom életstandardja oly alacsony, oly kicsiny, az ügyvéd annyival kisebb jövedelemmel elégszik meg és annyival kiseb jövedelemiből él ő is, más is, hogy ez az aránytalanság egyáltalában nem bántó. Több ügyvéd mehet nálunk a pályára, mert nemi kell annyit keresniük, mint amennyit <a párisi ügyvéd keres. Egyáltalában a külföldi példákkal való összehasonlítási meglehetősen nehéz, dolog. . bár sietek ki jelenteni, hegy nem állok, azon a:-; állásponton, hogy nem volnánk ügyvédek túlsOkan, én csak

1 azon az állásponton állok, hogy a hajak okzója, amely iimimár észted ők óta tapasztalható, nem a túlzsúfoltság, hanem' általában a jövedelem! csökkenése. Mélyen t. Felsőház! A javaslat gondolatvilágában ha nem is rendelkező részeiben, a numerus clausus álláspontjára helyezkedik. Nagyon sokat tárgyaltunk már a numerus claususról, de talán tudok egy pár új szempontot belevinni a vitába, amelyek ugyancsak alkalmasak arra, hogy a kérdést tisztázzák. En azt állítom hogy a numerus clausus a jelenlegi és a rákövetkező generáción egyáltalában nem segít. íme egy számadat. Budapesten az utóbbi tíz esztendőben átlag 23 ügyvéddel szaporodóit évente az ügyvédek száma. 230i-cal szaporodott számuk tíz esztendő alatt ha ezt tízzel elosztón^, akkor azt kapom, hogy átlagban egy évre 23 főnyi szaporulat jut. Jobb, ha ezt az átlagszámítást veszem, mert ha nem venném, a mvgam javára operálhatnék, ennek a tíz esztendőnek a végén ugyanis a szaporodás már kisebb, de méltóztatik látni, tárgyilagos vagyok, nem egy év véletlenségéből, hanem az átlagból kívánok konzekvenciát levonni. Tehát az évi átlagos szaporodás ezalattt a tíz esztendő alatt 23. méltóztassék elképzelni azt, hogy a budapesti ügyvédi kaim arában holnap megszavaztatik a numerus clausus, a miniszter úr ő excellenciája azt elrendeli és jóváhagyja. Nem is gondolv < arra, hogy ez az átlagos évi 23 főnyi szaporodás csökken, hanem- azt véve alapul, hogy ez változatlan marad, 50 esztendő kell ahhoz, hogv ilyen szaporodási tempó mellett a 3300 ügyvédből álló Budapesti Ügyvédi Kamara létszáma ezerrel csökkenjen és ha túlzsúfoltságról beszéése 1937. évi január hó 29-én, pénteken. lünk, ez még mindig nem az a szám, amely azoknak sterne előtt lebeg, akik az ügyvédek számát csökkenteni akarják. Vagyis 50 esztendő Imulva érjük el tazt, hogy ezerrel lesz kevesebb ügyvéd. Persze én itt nem vehetek figyelemtfö mást, (mint a számoknak bizonyos természetes alakulását. (Lázár Andor igazságügyminiszter: A törlések száma felül van évente a kétszázon! Ezzel is számolni kell!) Bocsánatot kérek, kegyelmes uram az természetes, hogy ügyvédek nemcsak felvétetnek, hanem meg is halnak, ennek következtében a bruttó-számot nem vehetem alapul, mert a létszám csak a nettó-számmal szaporodik, az elhalálozásokat le kell csapni'. A bruttó-szám alapul vétele nem volna igazságos operáció, mert hova teszem az elhaltakat? Az elhaltak ebben az esetben numeráinak. (Zaj.) t Azt kell tehát mondanom, hogy ezzel a jelen generáció szempontjából semmit sem érünk, a jövő generáció előtt pedig — amelynek elhelyezkedése mindannyiunk közös terhe, gondja — az ügyvédi kar kapui becsukódtak, mert a numerus clausus mellett, ha az bekövetkezik, a legközelebbi évtizedek során semmiféle változás nem várható, hacsak vagy tíz háború nem lesz közben, már pedig Isten óvjon bennünket csak egy háborútól is. Fiatalságunk tehát itt sem kaphat bebocsátást. Ha csak az ügyvédségről volna szó és nem volna szó a többi foglalkozási körökről is, akkor még hagyján volna, de — exempla trahunt — amit a kormány helyesnek talál, egy foglalkozási kör szempontjából, azt kénytelen akceptálni a tölbiek szempontjából is. A múlt héten már a fodrászok kiabáltak a numerus clausus után, az iparosok nap-nap után követelik, sőt — honrábile dictu — a keiresfcedőtársadalomban is találkoztam már két olyan kereskedő-ággal, amelyik a numerus clausust kívánja. Méltóztassék tehát ennek a helyzetnek megcsinálni a számadását. Ha a foglalkozási körök nagy részében, kezdve a kisiparosoktól egészen a kereskedőkig, az egész vonalon a numerus clausus lesiz, meghonosítva, a r kormánynak egy új, nagy kérdéssel kell számolnia; nem a birtokban levőknek, hanem' a birtokon kívül levő hajótörötteknek kérdésével. és ez sokkal nagyobb kérdés, mint az, hogy ÍI már birtokban levők gazdasági exiszteneiáj;t megfelelően biztosíttassék. Mélyen t. Felsőház! El sem tudom képzelni, hogy mit lehet csinálni egy országban, amelyben a numerus clausus gyógyszerkén' elvileg elfogadtatik. Valahányszor szembekerülök á numerus clausus-szal. szinte ösztön szerüleg (mindig »Az ember tragédiája jut eszembe, az eszkimó könyörgése Luciferhez: Ha Isten vagy, tedd meg, könyörgök, hogy kevesebb legyen az ember! — A numerus elaususnak ez a tendenciája, vagy ha nem is tendenciája, okvetlenül ez a következménye, ez a folyománya. Mélyen t. Felsőház! Azt meiern állítana hogy a fiatalság nagy kérdése, a fiatalság el helyezkedésének csaknem lehetetlensége vagy legalább is túlnehéz volta okozza nálunk ;i születések csökkenését. Az anya nem szül; nei. szül azért, mert nem tudja gyermekét elhelyezni. A gyemnek nem támogató, segító instrumentum, mondják a faimiMában, hanem súlyos teher. Méltóztassanak megengedni, hogy egy fél percig foglalkozzam ezzel a kérdéssel, mert a